Vas Népe, 2010. december (55. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-01 / 279. szám
2010. DECEMBER 1. SZERDA A jóvátétel örök kérdései DISKURZUS A rendszerváltások és elszámoltatások szükségszerűen kapcsolatban állnak Szombathely Rendszerváltások és elszámoltatások címmel rendeztek beszélgetést tegnap a megyei könyvtárban, nagy érdeklődés mellett. A Nyugat-magyarországi Egyetem Európa Tanulmányok Tanszéke valóban közérdeklődésre számot tartó témát boncolgatott a zsúfolásig megtelt előadóteremben. Sümegi István filozófus bevezetőjében utalt , a téma bonyolultságára és arra, hogy erről Az elszámoltatás egyszerre szólhat a jogról és erkölcsről mindig fontos volt és fontos lesz diskurálni. Mármint a rendszerek váltásáról és az azt követő elszámoltatásokról, jóvátételekről. Mint mondta, a Biszku Béláról szóló film jó ürügy arra, hogy e bonyolult társadalmi kérdéskör hatásait is lemérhessük. Elsőként Kiss Csilla politológus szólt a külföldi példákról, az igazságtétel történelmi vonulatairól szerte a világban. A hölgy többnyire kérdéseket fogalmazott meg. Ezek egyike volt, hogy mit tesznek az új elitek a régivel, milyen módon oldják meg a jóvátételt. A bolygón eltérő gyakorlatok alakultak ki. Ruandában, a több százezer áldozat, az emberirtás földjén működik a kollektív megbocsátás, kibeszélés. Ennek ott hagyományai vannak. A nagy kérdés, hogy mit kezd a joggal az új rend. Egyik lehetőség, hogy úgy vonja felelősségre a letűnt rend „elkövetőit”, hogy a jogállamiság ne sérüljön. Ez kizárja a személyes bosszút és leszámolást. Ugyanakkor bonyolult és hosszú folyamat, akár társadalmi elégedetlenséget is szülhet. Példaként említette a megbékélés egyik sajátos változatát, a spanyol diktatúra demokráciába való békés átmenetét. Franco bűneit nem kérték számon a lemondása után, a gazdaság beindult, az ország nagy lépésekkel haladt előre. Az elszámoltatás tehát elmaradt, holott a diktátor rengeteg embert lövetett agyon a polgárháború után. Aztán jóval később, már a mai században újra elővették a kort és szereplőit. Törvényt is alkottak, Franco szobrait eltüntették. Mi több, a sajtó már azt a kérdést is feltette: feltárhatók a tömegsírok? A politológus ■ Kétszáz évvel a nagy francia forradalom után még mindig beszédtéma egyes vidékeken az akkori öldöklés. Sokáig nem szólhattak a vajdasági, vagy az erdélyi eseményekről sem, ám ez sem merült feledésbe. ■ Misima Jukio, Nobeldíjra is esélyes japán író 1970 november 25-én rituális öngyilkosságot, seppukut (harakiri) követett el a hadseregfőparancsnok irodájában. Tettét az ősi japán értékeket leváltó rendszer elleni tiltakozásként értékelték. ■ Az Antall-kormány kárpótlási törvényt alkotott. Az igazságtétel ellentmondásosságát érzékelteti, hogy a törvénnyel senki sem volt elégedett. ■ Az elszámoltatás napjainkban is terítéken van, megosztja a társadalmat, más szemszögből is megvilágította a kérdést, amikor Vaclav Havel volt cseh elnököt idézte, különféleképpen, de mindenki bűnös volt a régi rendszer fenntartásában. Ide kapcsolható Antall József elhíresült mondása, miszerint „Tetszettek volna forradalmat csinálni”. Elképzelhető, vagy sem egy sikeres demokrácia valamiféle számonkérés nélkül? Bűnös és áldozat: menynyiben vagyunk képesek megkülönböztetni őket? Milyen bel-, illetve külpolitikai mezőben válhat szükségessé a jóvátétel, mennyiben segíti a későbbi demokratizálódást? - tette fel a sorakozó kérdéseket a politológus. Akit Szabó Máté emberjogi ombudsman követett. Valóban érzékletes példával nyitott: az 1989 október 23. előtti jogsértésekkel az ombudsman nem foglalkozhat... Mint mondta, a jóvátételnek számos formája ismert és akadnak extrém példák is. Ezek között említette azt a grönlandi esetet, amikor komplett repülőtérrel kárpótoltak egy halászati helyüket veszített népcsoportot. Akik egyáltalán nem használták az építményt, így az a kárpótlás karikatúrájává vált. A magyar megoldás sem volt túl szerencsés, hiszen az Antall József idejében hozott törvénnyel senki sem volt elégedett. Mint mondta, valójában egymást pofozzák a különböző, egymás váltó rendszerek. Ez pedig tartósítja a sérelmeket, nem oldja meg, nem teszi hitelessé az igazságtételt. Versidézettel zárta mondandóját az ombudsman: Repül a nehéz kő / Ki tudja, hol áll meg. A diskurzuson az előadásokat követően történészek szólaltak fel, majd Sümegi István összegzett. A közönségnek alkalma volt kérdezni és élt is ezzel a lehetőséggel. további képek, információk vasnépe . Kozma Gábor kozma.gabor@vasnepe.hu Sokan voltak kíváncsiak az előadásokra. Az elszámoltatás és a jóvátétel meghatározza a fejlődést A kistérségi paktum információkkal segít Gazdasági, foglalkoztatási fórumot rendeztek Kőszeg (nm)- A nehéz gazdasági helyzetben gyors és pontos információkra van szükség ahhoz, hogy a cégek jó döntéseket hozzanak. A két kistérség fóruma tegnap ezt szolgálta. A Kőszegi és a Csepregi Kistérség Foglalkoztatási Paktumának egyik legfőbb vállalása, hogy a bővülő foglalkoztatás érdekében gyors és pontos információkkal szolgáljon a térségi szereplők számára gazdaságfejlesztési terveik megvalósításához. A vállalkozások és intézmények számára ugyanis komoly kihív A szakképzésről, a foglalkoztatás bővülését segítő rendszerekről is szó volt tegnap mást jelent a gyakran változó külső körülmények közti eligazodás, a gyors és hatékony reagálás a piac változásaira. A paktum menedzsmentje és a Régiónél Aktív ezért nemrégiben közös tanulmányutat szervezett Kelet-Stájerországba az ottani együttműködések megismertetésére. A paktum irányító csoportja tegnapra gazdasági és foglalkoztatási fórumot is ezért szervezett Kőszegre. Ennek előadásai széleskörű információkkal szolgáltak az átalakuló struktúrák, képzések, valamint a foglalkoztatás bővülését szolgáló támogató és segítő rendszerek terén. A szakképzés aktuális kérdéseiről Héger István szakképzési vezető (Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara), a Nyugat-Dunántúli Regionális Operatív Program keretében adódó 2011-es gazdaságfejlesztési lehetőségekről Polgár András vezető stratégiai tervező (Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség), a munkaerőpiac és a támogatások alakulásáról 2011-ben Németh Zsolt igazgató (Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathelyi Kirendeltség), a Kőszegi és a Felső-Répcementi Kistérség foglalkoztatási helyzetelemzéséről és stratégiájáról Hollósi Szabolcs ügyvezető igazgató (EFH Európa Kft.) tartott előadást. A kormány gazdasági programot indít, s ennek megvalósítását hatékonyan segíteni akarjuk - fogalmazta meg Básthy Béla, az irányító csoport vezetője. A regionális fejlesztési ügynökség honlapján tegnap óta olvasható, véleményezhető a 2011-es pályázati kiírások rendszere. KRÓNIKA Új erőre kap a partnerség A kínai delegáció a város ipari létesítményeibe látogatott Szombathely (pp) Négynapos magyarországi látogatása során tegnap a városba érkezett a kínai Yantai delegációja. A jövőbeli szorosabb együttműködés célja: a fejlődés útvonalainak kijelölése. Szombathely és a kínai Yantai között 2007-ben kötötték meg a testvérvárosi szerződést. A partnerkapcsolatok elmélyítése céljából, a szombathelyi önkormányzat és a BPW Hungária Kft. vendégeként érkezett a városba Liu Jiangfeng, a Yantai Külügyi Hivatal igazgató-helyettese és Zhao Xiangdong, a Yantai Külügyi Hivatal Európai Uniós, Amerikai és Óceániai Divíziójának igazgatója. Dr. Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere elmondta: Yantai egy hat és fél millió lakosú tengerparti város, Shandong tartomány központja. Yantai egyike azon kínai városoknak, amelyek elsőként nyitottak külföld, ezen belül is főként a nyugati országok felé. A polgármester hangsúlyozta, hogy a kínai delegáció négy napra érkezett hazánkba: hétfőn a parlamentet tekintették meg, tegnap pedig Szombathely legfontosabb ipari létesítményeibe, illetve a mentőállomásra látogattak el. Dr. Puskás Tivadar kiemelte: a testvérvárosi kapcsolat gazdasági, kulturális, ipari és kereskedelmi együttműködést tesz lehetővé. Liu Jiangfeng elmondta: több közös vonás van Szombathely és Vantai között, mivel határvárosokról van szó. A vasi megyeszékhely Ausztria és Magyarország, míg Yantai Japán és Dél-Korea határán fekszik. Liu Jiangfeng szerint a gazdasági válság kezdetben rányomta bélyegét a testvérvárosi kapcsolatokra, ám mostantól a partnerség új erőre kaphat. Éppen ezért Yantai városa a jövőben nemcsak a magánszektorban, hanem a közszférában is mélyebb együttműködést szeretne kiépíteni Szombathellyel. Az igazgató üdvözölte, hogy a BPW Hungária Kft.-nek is A kínai vendégek vasi látogatását jövőre viszonozzák vannak üzleti kapcsolatai Kínában, és kiemelte: a közeljövőben örömmel látják vendégül hazájukban a szombathelyi delegációt, hiszen a személyes benyomások és konzultációk többet érnek az informális kapcsolatoknál. Zhao Xiangdong szerint a két városban a rendkívül hosszú történelmi múlt is öszszekötő kapocs lehet. Továbbá a jövőbeli önkormányzati megbeszélések révén szorgalmazzák különböző csereprogramok létrehozását is. A két város közötti tapasztalatcsere pedig nagy segítséget jelenthet a fenntartható fejlődés megvalósításában. • Lazáry Viktor alpolgármester elmondta: a jövő év első felében egy főként gazdasági szakemberekből álló delegáció látogat el Yantai-ba. A kínai diplomaták örömmel vették a városvezetés meghívását VAS NÉPE • 3 Jogi segítséget ad a szolgálat Celldömölk (m) A Vas Megyei Igazságügyi Hivatal kihelyezett ügyfélfogadást tart december 2-án, csütörtökön a Dózsa György u. 18. szám alatt, ahol 10—12 óráig jogi segítségnyújtó szolgálat várja a rászorulókat. Fogadóórát tart a képviselő Szombathely-Zanat (m)Horváth Zoltán, Szombathely Megyei Jogú Város önkormányzati képviselője december 2-án, csütörtökön délután öt órától a Zanati Közösségi Házban (Külső Zanati út 119.) fogadóórát tart. Hirdetés 2010. november 30-i árfolyam Szombathely, Fő tér 24. Tel.: 06-94/500-402 www.cornergroup.hu Nyitva tartás minden nap: 8-21 óráig Pénznem (1 egységre) Vétel Eladás CHF 210,5000 220,5000 EUR 278,0000 287,9900 GBP 329,0000 343,0000 HBK 36,4000 39,9500 USD 211,5000 220,5000 Napközbeni árkorrekció lehetséges! Közületeket is kiszolgálunk! TÉLI AKCIÓ! Befektetési színarany árusítása. Tel.: 06(94)500-403 A táplálkozás és a környezetvédelem közös aspektusai - Orbán Péter Az élelmiszertermelés az emberi élet alapja, nagyobb jelentőséggel bír annál, mint amit a mindennapi ember e folyamatról gondol. Táplálékunk a környezetünkből származik, a meggondolatlan emberi tevékenység veszélyeket rejt magában az élelmiszer-termelés biztonságára. Az ember a környezeti elemeket használja, ha azok szennyeződnek, az megjelenik az élelmiszerekben, de legalábbis hatással van az előállított termékekre. A XX. századig az élelmiszer-termelés része volt az akkori ember mindennapjainak. Ismerték a természetben zajló folyamatokat, azokat a maguk javára használták, de nem alakították át erőszakosan és visszafordíthatatlanul azt a környezetet, amelyben éltek. A XX. századi háborúk környezetszennyezése, a háborúk nyomán jelentkező élelmiszerhiány és egyes tőkés vagy ideológiai csoportok profitéhsége, hatalomvágya, egyre több élelmiszer előállítására ösztönözték a mezőgazdaságot. A tömegáru-termelés a mezőgazdasági erőforrások túlzott használatát eredményezte, melyeket mesterségesen kellett pótolni, így lopódzott be a szintetikus anyagok sokasága az élelmiszer-előállításba, hanem a megszokott, irányított módon kínált élelmiszereket fogyasztanak, a saját és környezetük egészségének idő előtti romlását siettetve. Az iparszerű gazdálkodásban előállított élelmiszereket vegyszerekkel kezelik, s amelyek fogyasztása a kötelező várakozási időn túl is károsan hathat az ember és a környezet egészségére. Az ipari élelmiszerek gyártói és a befolyásuk alatt tartott hivatalos szervek azzal érvelnek, hogy a szermaradék lebomlik, mire az a fogyasztóhoz kerül, aminek ellentmondanak a közelmúlt élelmiszerbotrányai, amelyben bebizonyosodott, nem tartották be a kötelező várakozási időket. Az élelmiszerek utólagos laborvizsgálatainál a kijuttatott szer „maradékát" keresik, de mi van akkor, ha az adott vegyület a keresett formában nem, hanem a kémiai reakcióban átalakulva más - esetleg egészségre káros - formában mégiscsak benne van egy termékben? Az összes szükséges vizsgálatok száma olyan nagy számú lenne, ha minden lehetséges kémiai reakciómaradékot meg akarnánk vizsgálni. Adódik a kérdés, miért ilyen magas manapság a különböző civilizációsnak tekintett beteg emberek aránya? Ha környezetkímélő módon előállított élelmiszert fogyasztunk, akkor vigyázunk az emberi egészségre, ha növényvédő szerrel kezelt ételeket eszünk, akkor a mérgek lerakódhatnak a szövetekben, aminek egészségkárosító hatásai lehetnek. Talán nem szükséges emlékeztetni rá, hogy hány szerről, eljárásról bizonyosodott be utólag annak súlyos egészség- és környezetkárosító hatása. A környezetbarát és egészségvédő helyben termelt bioélelmiszereket mérgek nélkül, nagyobb gonddal termelik meg az emberek számára, figyelve a talaj, a víz, a növények és állatok, általában a környezet állapotára, egészségére is, a környezeti elemeket megújuló képességük mértékéig használják. Aki beteg környezetből származó táplálékon él, maga is fogékonyabb a betegségekre, de a környezet iránt nem toleráns emberek sem tudják megőrizni környezetüket utódaink számára. Az intenzív élelmiszertermelést konzerválta az ágazatban megjelent befektetői tőke és az érdekeit kiszolgáló, időközben kialakult tömegtájékoztatás. A mai fogyasztó korunk mindenhatójaként tekint a médiára, amely eszközeivel minden lehetséges módon befolyásolja és egyre nagyobb, - a legtöbb esetben fölösleges fogyasztásra ösztönöz. Míg a ruha amelyet hordunk, „megmutatja" gazdáját, addig az asztalra kerülő élelmiszerek alkalmatlan eszközei a hivalkodásnak. Az élelmiszer-fogyasztási szokások nem alakítottak ki státuszszimbólumokat, így a társadalom többsége nem tekinti követendő példának a környezettudatos fogyasztói magatartást. Az élelmiszer- előállítás által okozott környezetvédelmi problémák távolinak tűnnek az egyes fogyasztótól, az élelmiszerek által kiváltott betegségek pedig mindig „másokat" betegítenek meg, így az emberek nem törődnek az élelmiszerek eredetével és környezetükre, egészségükre gyakorolt hatásaival. További információ: www.okoregio.eu A projekt címe: „Zöld hullám - Dunántúl" (KEOP-6.1.0/B/09-2010-0014) A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. ||-------. .1 fi ti. ..n «I «» - - . . . -i _ •—“ * * ^ . fc..« W lyhvHv V y » UMfT Mmxml: 06 40 418 «*