Vas Népe, 2010. december (55. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-01 / 279. szám

2010. DECEMBER 1. SZERDA A jóvátétel örök kérdései DISKURZUS A rendszerváltások és elszámoltatások szükségszerűen kapcsolatban állnak Szombathely­­ Rendszer­­váltások és elszámoltatá­sok címmel rendeztek beszélgetést tegnap a megyei könyvtárban, nagy érdeklődés mellett. A Nyugat-magyarországi Egyetem Európa Tanulmá­nyok Tanszéke valóban köz­érdeklődésre számot tartó té­mát boncolgatott a zsúfolásig megtelt előadóteremben. Sü­megi István filozófus beveze­tőjében utalt , a téma bonyo­lultságára és arra, hogy erről Az elszámoltatás egyszerre szólhat a jogról és erkölcsről mindig fontos volt és fontos lesz diskurálni. Mármint a rendszerek váltásáról és az azt követő elszámoltatásokról, jóvátételekről. Mint mondta, a Biszku Béláról szóló film jó ürügy arra, hogy e bonyolult társadalmi kérdéskör hatásait is lemérhessük. Elsőként Kiss Csilla politológus szólt a kül­földi példákról, az igazságté­tel történelmi vonulatairól szerte a világban. A hölgy többnyire kérdéseket fogal­mazott meg. Ezek egyike volt, hogy mit tesznek az új elitek a régivel, milyen módon oldják meg a jóvátételt. A bolygón eltérő gyakorlatok alakultak ki. Ruandában, a több száz­ezer áldozat, az emberirtás földjén működik a kollektív megbocsátás, kibeszélés. En­nek ott hagyományai vannak. A nagy kérdés, hogy mit kezd a joggal az új rend. Egyik le­hetőség, hogy úgy vonja fe­lelősségre a letűnt rend „elkö­vetőit”, hogy a jogállamiság ne sérüljön. Ez kizárja a sze­mélyes bosszút és leszámo­lást. Ugyanakkor bonyolult és hosszú folyamat, akár társa­dalmi elégedetlenséget is szülhet. Példaként említette a megbékélés egyik sajátos vál­tozatát, a spanyol diktatúra demokráciába való békés át­menetét. Franco bűneit nem­­ kérték számon a lemondása után, a gazdaság beindult, az ország nagy lépésekkel haladt előre. Az elszámoltatás tehát elmaradt, holott a diktátor rengeteg embert lövetett agy­on a polgárháború után. Aztán jóval később, már a mai szá­zadban újra elővették a kort és szereplőit. Törvényt is alkot­tak, Franco szobrait eltüntet­ték. Mi több, a sajtó már azt a kérdést is feltette: feltárhatók a tömegsírok? A politológus ■ Kétszáz évvel a nagy francia forradalom után még mindig beszédtéma egyes vidékeken az akko­ri öldöklés. Sokáig nem szólhattak a vajdasági, vagy az erdélyi esemé­nyekről sem, ám ez sem merült feledésbe. ■ Misima Jukio, Nobel­­díjra is esélyes japán író 1970 november 25-én ri­tuális öngyilkosságot, seppukut (harakiri) köve­tett el a hadseregfőpa­rancsnok irodájában. Tet­tét az ősi japán értékeket leváltó rendszer elleni til­takozásként értékelték. ■ Az Antall-kormány kár­pótlási törvényt alkotott. Az igazságtétel ellent­mondásosságát érzékel­teti, hogy a törvénnyel senki sem volt elégedett. ■ Az elszámoltatás nap­jainkban is terítéken van, megosztja a társadalmat, más szemszögből is megvilá­gította a kérdést, amikor Vac­lav Havel volt cseh elnököt idézte, különféleképpen, de mindenki bűnös volt a régi rendszer fenntartásában. Ide kapcsolható Antall József el­­híresült mondása, miszerint „Tetszettek volna forradalmat csinálni”. Elképzelhető, vagy sem egy sikeres demokrácia valamiféle számonkérés nél­kül? Bűnös és áldozat: meny­nyiben vagyunk képesek megkülönböztetni őket? Mi­lyen bel-, illetve külpolitikai mezőben válhat szükségessé a jóvátétel, mennyiben segíti a későbbi demokratizálódást? - tette fel a sorakozó kérdéseket a politológus. Akit Szabó Máté emberjogi ombudsman követett. Való­ban érzékletes példával nyi­tott: az 1989 október 23. előtti jogsértésekkel az ombuds­man nem foglalkozhat... Mint mondta, a jóvátételnek szá­mos formája ismert és akad­nak extrém példák is. Ezek között említette azt a grönlan­di esetet, amikor komplett re­pülőtérrel kárpótoltak egy ha­lászati helyüket veszített nép­csoportot. Akik egyáltalán nem használták az építményt, így az a kárpótlás karikatúrá­jává vált. A magyar megoldás sem volt túl szerencsés, hi­szen az Antall József idejében hozott törvénnyel senki sem volt elégedett. Mint mondta, valójában egymást pofozzák a különböző, egymás váltó rendszerek. Ez pedig tartósít­ja a sérelmeket, nem oldja meg, nem teszi hitelessé az igazságtételt. Versidézettel zárta mondandóját az om­budsman: Repül a nehéz kő / Ki tudja, hol áll meg. A diskurzuson az előadáso­kat követően történészek szó­laltak fel, majd Sümegi István összegzett. A közönségnek alkalma volt kérdezni és élt is ezzel a lehetőséggel. további képek, információk vasnépe . Kozma Gábor kozma.gabor@vasnepe.hu Sokan voltak kíváncsiak az előadásokra. Az elszámoltatás és a jóvátétel meghatározza a fejlődést A kistérségi paktum információkkal segít Gazdasági, foglalkoztatási fórumot rendeztek Kőszeg (nm)- A nehéz gazdasági helyzetben gyors és pontos informá­ciókra van szükség ah­hoz, hogy a cégek jó dön­téseket hozzanak. A két kistérség fóruma tegnap ezt szolgálta. A Kőszegi és a Csepregi Kistérség Foglalkoztatási Paktumának egyik legfőbb vállalása, hogy a bővülő fog­lalkoztatás érdekében gyors és pontos információkkal szolgáljon a térségi szereplők számára gazdaságfejlesztési terveik megvalósításához. A vállalkozások és intézmények számára ugyanis komoly kihív A szakképzésről, a foglalkoztatás bővülését segítő rendszerekről is szó volt tegnap mást jelent a gyakran változó külső körülmények közti eli­gazodás, a gyors és hatékony reagálás a piac változásaira. A paktum menedzsmentje és a Régiónél Aktív ezért nemré­giben közös tanulmányutat szervezett Kelet-Stájeror­­szágba az ottani együttműkö­dések megismertetésére. A paktum irányító csoport­ja tegnapra gazdasági és fog­lalkoztatási fórumot is ezért szervezett Kőszegre. Ennek előadásai széleskörű informá­ciókkal szolgáltak az átalaku­ló struktúrák, képzések, vala­mint a foglalkoztatás bővülé­sét szolgáló támogató és­ segí­tő rendszerek terén. A szakképzés aktuális kér­déseiről Héger István szak­képzési vezető (Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkama­ra), a Nyugat-Dunántúli Re­gionális Operatív Program keretében adódó 2011-es gaz­daságfejlesztési lehetőségek­ről Polgár András vezető stratégiai tervező (Nyugat­dunántúli Regionális Fejlesz­tési Ügynökség), a munkaerő­­piac és a támogatások alaku­lásáról 2011-ben Németh Zsolt igazgató (Nyugat-Du­nántúli Regionális Munka­ügyi Központ Szombathelyi Kirendeltség), a Kőszegi és a Felső-Répcementi Kistérség foglalkoztatási helyzetelem­zéséről és stratégiájáról Hol­­lósi Szabolcs ügyvezető igaz­gató (EFH Európa Kft.) tartott előadást.­­ A kormány gazdasági programot indít, s ennek meg­valósítását hatékonyan segí­teni akarjuk - fogalmazta meg Básthy Béla, az irányító csoport vezetője. A regionális fejlesztési ügynökség honlap­ján tegnap óta olvasható, véle­ményezhető a 2011-es pályá­zati kiírások rendszere. KRÓNIKA Új erőre kap a partnerség A kínai delegáció a város ipari létesítményeibe látogatott Szombathely (pp)­­ Négy­napos magyarországi lá­togatása során tegnap a városba érkezett a kínai Yantai delegációja. A jö­vőbeli szorosabb együtt­működés célja: a fejlődés útvonalainak kijelölése. Szombathely és a kínai Yantai között 2007-ben kö­tötték meg a testvérvárosi szerződést. A partnerkapcso­latok elmélyítése céljából, a szombathelyi önkormányzat és a BPW Hungária Kft. ven­dégeként érkezett a városba Liu Jiangfeng, a Yantai Kül­ügyi Hivatal igazgató-helyet­tese és Zhao Xiangdong, a Yantai Külügyi Hivatal Euró­pai Uniós, Amerikai és Óceá­niai Divíziójának igazgatója. Dr. Puskás Tivadar, Szom­bathely polgármestere el­mondta: Yantai egy hat és fél millió lakosú tengerparti vá­ros, Shandong tartomány köz­pontja. Yantai egyike azon kí­nai városoknak, amelyek el­sőként nyitottak külföld, ezen belül is főként a nyugati or­szágok felé. A polgármester hangsúlyozta, hogy a kínai delegáció négy napra érkezett hazánkba: hétfőn a parlamen­tet tekintették meg, tegnap pe­dig Szombathely legfonto­sabb ipari létesítményeibe, il­letve a mentőállomásra láto­gattak el. Dr. Puskás Tivadar kiemelte: a testvérvárosi kap­csolat gazdasági, kulturális, ipari és kereskedelmi együtt­működést tesz lehetővé. Liu Jiangfeng elmondta: több közös vonás van Szom­bathely és Vantai között, mi­vel határvárosokról van szó. A vasi megyeszékhely Auszt­ria és Magyarország, míg Yantai Japán és Dél-Korea határán fekszik. Liu Jiang­feng szerint a gazdasági vál­ság kezdetben rányomta bé­lyegét a testvérvárosi kapcso­latokra, ám mostantól a part­nerség új erőre kaphat. Éppen ezért Yantai városa a jövőben nemcsak a magánszektorban, hanem a közszférában is mé­lyebb együttműködést szeret­ne kiépíteni Szombathellyel. Az igazgató üdvözölte, hogy a BPW Hungária Kft.-nek is A kínai vendégek vasi látogatását jövőre viszonozzák vannak üzleti kapcsolatai Kí­nában, és kiemelte: a közeljö­vőben örömmel látják vendé­gül hazájukban a szombathe­lyi delegációt, hiszen a sze­mélyes benyomások és konzultációk többet érnek az informális kapcsolatoknál. Zhao Xiangdong szerint a két városban a rendkívül hosszú történelmi múlt is ösz­­szekötő kapocs lehet. Továb­bá a jövőbeli önkormányzati megbeszélések révén szorgal­mazzák különböző cserep­rogramok létrehozását is. A két város közötti tapasztalat­­csere pedig nagy segítséget jelenthet a fenntartható fejlő­dés megvalósításában. • Lazáry Viktor alpolgár­mester elmondta: a jövő év el­ső felében egy főként gazda­sági szakemberekből álló de­legáció látogat el Yantai-ba. A kínai diplomaták örömmel vették a városvezetés meghívását VAS NÉPE • 3 Jogi segítséget ad a szolgálat Celldömölk (m­)­­ A Vas Me­gyei Igazságügyi Hivatal ki­helyezett ügyfélfogadást tart december 2-án, csütörtökön a Dózsa György u. 18. szám alatt, ahol 10—12 óráig jogi segítségnyújtó szolgálat vár­ja a rászorulókat. Fogadóórát tart a képviselő Szombathely-Zanat (m­)­­Horváth Zoltán, Szombat­hely Megyei Jogú Város önkormányzati képviselője december 2-án, csütörtökön délután öt órától a Zanati Közösségi Házban (Külső Zanati út 119.) fogadóórát tart. Hirdetés 2010. november 30-i árfolyam Szombathely, Fő tér 24. Tel.: 06-94/500-402 www.cornergroup.hu Nyitva tartás minden nap: 8-21 óráig Pénznem (1 egységre) Vétel Eladás CHF 210,5000 220,5000 EUR 278,0000 287,9900 GBP 329,0000 343,0000 HBK 36,4000 39,9500 USD 211,5000 220,5000 Napközbeni árkorrekció lehetséges! Közületeket is kiszolgálunk! TÉLI AKCIÓ! Befektetési színarany árusítása. Tel.: 06(94)500-403 A táplálkozás és a környezetvédelem közös aspektusai - Orbán Péter Az élelmiszertermelés az emberi élet alap­ja, nagyobb jelentőséggel bír annál, mint amit a mindennapi ember e folyamatról gondol. Táplálékunk a környezetünkből származik, a meggondolatlan emberi tevékenység veszélyeket rejt magában az élelmiszer-termelés biztonságára. Az ember a környezeti elemeket használja, ha azok szennyeződnek, az megjelenik az élelmiszerekben, de legalábbis hatással van az előállított termékekre. A XX. századig az élelmiszer-termelés része volt az akkori ember mindennap­jainak. Ismerték a természetben zajló fo­lyamatokat, azokat a maguk javára hasz­nálták, de nem alakították át erőszakosan és visszafordíthatatlanul azt a környezetet, amelyben éltek. A XX. századi hábo­rúk környezetszennyezése, a háborúk nyomán jelentkező élelmiszerhiány és egyes tőkés vagy ideológiai csopo­rtok profitéhsége, hatalomvágya, egyre több élelmiszer előállítására ösztönözték a mezőgazdaságot. A tömegáru-termelés a mezőgazdasági erőforrások túlzott használatát eredmé­nyezte, melyeket mesterségesen kellett pó­tolni, így lopódzott be a szintetikus anya­gok sokasága az élelmiszer-előállításba, hanem a megszokott, irányított módon kínált élelmiszereket fogyasztanak, a saját és környezetük egészségének idő előtti romlását siettetve. Az iparszerű gazdálkodásban előállított­­ élelmiszereket vegyszerekkel kezelik, s amelyek fogyasztása a kötelező várako­­­zási időn túl is károsan hathat az ember­­ és a környezet egészségére. Az ipari élel­miszerek gyártói és a befolyásuk alatt tartott hivatalos szervek azzal érvelnek, hogy a szermaradék lebomlik, mire az a fogyasztóhoz kerül, aminek ellentmon­danak a közelmúlt élelmiszerbotrányai, amelyben bebizonyosodott, nem tartották be a kötelező várakozási időket. Az élelmiszerek utólagos laborvizsgálatai­nál a kijuttatott szer „maradékát" keresik, de mi van akkor, ha az adott vegyület a keresett formában nem, hanem a kémi­ai reakcióban átalakulva más - esetleg egészségre káros - formában mégiscsak benne van egy termékben? Az összes szükséges vizsgálatok száma olyan nagy számú lenne, ha minden lehetséges kémi­ai reakciómaradékot meg akarnánk vizs­gálni. Adódik a kérdés, miért ilyen magas manapság a különböző civilizációsnak tekintett beteg emberek aránya? Ha környezetkímélő módon előállított élel­miszert fogyasztunk, akkor vigyázunk az emberi egészségre, ha növényvédő szer­rel kezelt ételeket eszünk, akkor a mérgek lerakódhatnak a szövetekben, aminek egészségkárosító hatásai lehetnek. Talán nem szükséges emlékeztetni rá, hogy hány szerről, eljárásról bizonyosodott be utólag annak súlyos egészség- és környe­zetkárosító hatása. A környezetbarát és egészségvédő helyben termelt bioélelmi­szereket mérgek nélkül, nagyobb gonddal termelik meg az emberek számára, figyel­ve a talaj, a víz, a növények és állatok, általában a környezet állapotára, egész­ségére is, a környezeti elemeket megújuló képességük mértékéig használják. Aki beteg környezetből származó táplálé­kon él, maga is fogékonyabb a betegsé­gekre, de a környezet iránt nem toleráns emberek sem tudják megőrizni környeze­tüket utódaink számára. Az intenzív élelmiszertermelést konzer­válta az ágazatban megjelent befektetői tőke és az érdekeit kiszolgáló, időközben kialakult tömegtájékoztatás. A mai fo­gyasztó korunk mindenhatójaként tekint a médiára, amely eszközeivel minden lehetséges módon befolyásolja és egyre nagyobb, - a legtöbb esetben fölösle­ges­­ fogyasztásra ösztönöz. Míg a ruha amelyet hordunk, „megmutatja" gazdá­ját, addig az asztalra kerülő élelmiszerek alkalmatlan eszközei a hivalkodásnak. Az élelmiszer-fogyasztási szokások nem ala­kítottak ki státuszszimbólumokat, így a tár­sadalom többsége nem tekinti követendő példának a környezettudatos fogyasztói magatartást. Az élelmiszer- előállítás ál­tal okozott környezetvédelmi problémák távolinak tűnnek az egyes fogyasztótól, az élelmiszerek által kiváltott betegségek pedig mindig „másokat" betegítenek meg, így az emberek nem törődnek az élelmiszerek eredetével és környezetük­re, egészségükre gyakorolt hatásaival. További információ: www.okoregio.eu A projekt címe: „Zöld hullám - Dunántúl" (KEOP-6.1.0/B/09-2010-0014) A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. ||-------. .1 fi ti. ..n «I «» - - . . . -i _ •—“ * * ^ . fc..« W lyh­vHv V y » UMfT Mmxml: 06 40 418 «*

Next