Vas Népe, 2011. május (56. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-09 / 107. szám
----------------------------------------------------------------------------6 • VAS NÉPE RÖVIDEN Forgóeszköz az agráriumban Budapest (mti) A mezőgazdaságból élők várhatóan május második felétől igényelhetik az agrár forgóeszköz hitelt. A részletek a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) honlapján olvashatók. A termelők és a tenyésztők 1 50 millió forint között, a termeltetők - az integrátorok - 250 millió forintig vehetik igénybe a kedvező kamatozású hitelt. A kamat 8 százalék, a futamidő három év, egyéves türelmi idővel. Az MFB forrásbiztosítása mellett zajló hitelprogramban való részvételhez önerő nem szükséges. Váratlanul zárt az üzletlánc Körkép (mti) Nem nyitottak ki pénteken a Főfotó Kft. üzletláncot üzemeltető Photo Hall üzletei. Úgy tudni, a hálózat minden egysége váratlanul arra kapott utasítást, hogy tartsák zárva üzletüket és kezdjenek összepakolni. A központ automatája - amely még a termékek vásárlására buzdítja a telefonálókat - senkit nem kapcsolt, és a közvetlen telefonszámok többsége vagy kicsöngött, vagy folyamatosan foglaltat jelzett. MNB-árfolyamok Tájékoztató adatok (2011. május 6.) Euró 265,43 Ft USA-dollár 182,75 Ft Angol font 299,36 Ft Svájci frank 209,46 Ft GAZDASÁG ________________________________________________________________________________________________________________________________________ A gazdaság megerősítése EURÓPA-NAP Martonyi János az uniós elnökség eddigi eredményeiről, a közös érdekekről Osváth Sarolta osvath.saci@plt.hu Budapest - A soros magyar EU-elnökség sikere egyebek közt azon múlik, sikerül-e stabilizálni az európai gazdaságot és az eurót - hangsúlyozta Martonyi János külügyminiszter azon a sajtóbeszélgetésen, amelyet az Európa-nap alkalmából a megyei lapok számára tartottak Budapesten. Az egyik mérce - függetlenül attól, hogy Magyarország bevezette-e már a közös európai pénzt -, hogy az euró és a gazdaság elnökségünk végén erősebb lesz-e, mint tavaly decemberben volt - húzta alá Martonyi János. A miniszter az uniós elnökség eddig eltelt négy hónapjának eredményeit összegezve elmondta: fontos elnökségi feladat volt az uniós politikák megerősítése, ezek közül is számunkra kiemelt terület a regionális politika, amely az uniós költségvetés 22-23 százalékát felhasználó strukturális és kohéziós alapokból történő részesedés miatt különösen fontos számunkra. A magyar elnökség alatt sikerült ezen a téren jelentős előrelépést tenni: európai tanácsi következtetések születtek a kohéziós politika jövőjéről, amelyek értelmében nem bontják szét különböző részekre, és továbbra is az egyik fő célja a különböző európai régiók közti eltérések csökkentése. Az elfogadott Európa 2020 stratégia tovább erősíti ezt, amelynek fő célja az európai versenyképesség javítása. A kohéziós politika kiemelt jelentőségű az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósítása kapcsán. - Számunkra ez egyebek közt azt jelenti, hogy enyhíteni lehet a magyar régiók közti jelentős különbségeket, ami az ország elemi érdeke - hangsúlyozta Martonyi János. - Az unió közös mezőgazdasági politikája (KAP) is közvetlenül érinti a magyar vidéket - mutatott rá. Nem titok, hogy néhány tagállam nem lelkesedik iránta, de most úgy tűnik, sikerült elérnünk, hogy a mezőgazdasági politika a 2014-ben kezdődő új pénzügyi ciklusban is az EU egyik központi politikája maradjon. Itt sem mindegy, hogy a jövőben milyen források állnak rendelkezésre, hiszen köztudott, hogy az agrárium az európai klimatikus viszonyok között állami segítséget igényel. Nemcsak azért, mert a GDP néhány százalékának megtermelése múlik rajta, hanem azért, mert a vidék megőrzésének is lényeges eleme. Ráadásul a jövő évtizedekben az élelmiszer egyre inkább stratégiai cikk lesz és alapvetően meghatározza az emberiség sorsát, amiben Európának alapvető felelőssége van. A miniszter kifejtette: A közös agrár- és a kohéziós politika együtt az uniós büdzsé csaknem 75 százalékát teszi ki, amit az unión belül sokan bírálnak. Magyarország nem vitatja, hogy többet kellene költeni például kutatásra, de kiáll az e területekre irányuló források megtartása mellett. Martonyi János tájékoztatójában kitért a közös energiapiac kialakításának tervére is, hangsúlyozta, hogy valódi áttörést hozott a februári energiacsúcs. A magyar elnökséghez fűződik, hogy az állam- és kormányfők döntöttek a közös energiapiac megteremtéséről. A közös energiapiac megerősítése és az infrastruktúrafejlesztés eredményeként pedig végre létrejöhet a közös európai energiapolitika. - Természetesen egy sor fontos kérdés még nyitva maradt - mondta -, reményeink szerint a következő hónapokban eldől például a hat jogszabályból álló, átfogó gazdasági integrációs csomag sorsa. Első lépésben a tagállamok egyetértése márciusban megszületett, nem volt könnyű elérni - tette hozzá. A magyar elnökség június végéig szeretné elérni, hogy létrejöjjön a megállapodás. Most következik a három fél, a bizottság, a tagállamokat képviselő tanács és az Európai Parlament egyeztetése. A magyar elnökség mindent megtesz az európai gazdaság megerősítését szolgáló hatos jogszabálycsomag elfogadása érdekében. De nem a presztízs a lényeg, hanem az, hogy biztosítani tudjuk-e a makrogazdasági egyensúlyt az unió gazdaságában. Ez most elsősorban a bajban lévő országok számára fontos, de az átfogó megállapodás evidens közös európai érdek. Ha netán mégsem jönne létre, növekedne az instabilitás, ami a piacok bizalmának megrendüléséhez vezet, és ezt mindannyiunk érdekében el kell kerülni. Martonyi János szerint a Duna-stratégia jó úton halad, elfogadását már csak az Európai Tanácsnak kell jóváhagynia. A magyar elnökség másik szakpolitikai prioritását, a romastratégiát is tárgyalják a szakminiszteri tanácsok, majd az Általános Ügyek Tanácsa, végül az Európai Tanács elé kerül. Elfogadásával az EU hivatalosan is felelősséget vállal a romák felzárkóztatásáért. további képek, információk vasnépe. Európa 2020 stratégia: enyhíteni lehet majd a hazai régiók közötti jelentős különbségeket, ami elemi érdeke Magyarországnak Martonyi János külügyminiszter az Európa-napi sajtóbeszélgetésen kiemelte: Számunkra kiemelt terület a regionális politika, amely az uniós költségvetés 22-23 százalékát felhasználó strukturális és kohéziós alapokból történő részesedés miatt különösen fontos HORVÁTORSZÁG IS CSATLAKOZHAT A miniszter elmondta: folyamatban van a schengeni rendszer bővítése, Romániával és Bulgáriával. A magyar elnökség olyan politikai kompromisszumon dolgozik, amely a két jelölt, illetve a bővítést fenntartással kezelő tagállamok számára is elfogadható. Horvátország uniós csatlakozásának időzítésével kapcsolatban úgy fogalmazott, ez komoly mérkőzés, amelynek az utolsó 10-15 percét érjük. Nehéz megmondani a végeredményt, de nem állunk rosszul. Továbbra is reménykedünk, hogy az elnökség végéig Horvátországgal lezárjuk a csatlakozási tárgyalásokat. Eltartottakból adófizetők A magyar foglalkoztatási szint jelenleg 10 százalékkal kisebb az EU-s átlagnál Szombathely (kft) Dr. Pogátsa Zoltán szerint a költségvetés fenntarthatósága szempontjából az jelenthetne igazán sokat, ha 400 ezer eltartottból eltartó, vagyis adófizető dolgozó válna. A szociális hét kapcsán a Regionális Szociális Forrásközpont a munkaerőpiac aktualitásairól szervezett konferenciát, melynek egyik előadójaként dr. Pogátsa Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója először is arra hívta fel a figyelmet, hogy foglalkoztatási problémáink egy része arra vezethető viszsza, hogy a rendszerváltás utáni „racionalizálás”, a „kamu munkahelyek” megszűnése után 1,5 millió ember szorult ki a munkaerőpiacról. (Csehországban állami beavatkozással tartották munkában a liberalizálódó piac által feleslegesnek nyilvánított embereket. Dr. Pogátsa Zoltán szerint ez a „befektetés” később megtérült, hiszen így százezrek voltak képesek megtartani munkaképességüket, s tudtak később elhelyezkedni.) Mindeközben Magyarországon foglalkoztatási szempontból is a nagy multicégek diktálták a tempót. Az általuk fizetett alacsony bérek arra kényszerítették a dolgozókat, hogy a szintén külföldi kézben lévő olcsó bevásárlóközpontokban intézzék vásárlásaikat, ennek következményeként pedig sorvadni kezdett a foglalkoztatási szempontból korábban jelentős szerepet játszó a honi kis- és középvállalkozói réteg. Dr. Pogátsa Zoltán szerint a gazdaság igényeitől elszakadó, így 20 százalékos ifjúsági munkanélküliséget „produkáló” szakképzési és felsőoktatási rendszer is ludas azért, hogy Magyarország 10 százalékkal az EU-s foglalkoztatási átlag alatt teljesít, ugyanígy az is tetézi a bajt, hogy a várostól távolabb élők, s a hátrányos helyzetben lévők - köztük a nők, az idősebbek, a romák - munkavállalási lehetőségei, esélyei is erősen korlátozottak. (A kutató által idézett felmérések szerint a romák dolgoznának, ha lenne hol.) A fentiek alapján nem meglepő, hogy a kutató szerint a megoldást egyrészt az oktatási rendszer átalakítása, a gazdaság igényeihez való hozzáigazítása jelenti, másrészt a foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetben lévő rétegek lehetőségeit kell kitágítani például képzésekkel, mobilitásuk javításával, s munkahelyteremtéssel. Túlontúl is sok a feladat ahhoz, hogy ne kezdjünk neki azok megoldásához, közölte dr. Pogátsa Zoltán, aki úgy számol: 400 ezer embert kell eltartottból (például segélyezettből) eltartóvá (adófizetővé) tenni ahhoz, hogy érdemi javulás mutatkozzon az államháztartás állapotán. Dr. Pogátsa Zoltán szerint nem szabad halogatni az átalakításokat -------------------------------------------------------------------------2011. MÁJUS 9. HÉTFŐ Mogyoró, dió, mandula A hó közepéig igényelhető támogatás a termesztéshez Budapest (pg) Május 16-ig igényelhető a héjas gyümölcsűek (mogyoró, dió, mandula) termesztésére támogatás az egységes kérelem keretében - figyelmeztet a Magyar Agrárkamara (MAK). A támogatást az igénylők az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2011. évi igénylésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 25/2011 (IV.7.) VM rendelet alapján, vehetik igénybe - emlékeztet a köztestület. A 25/2011. (IV. 7.) VM rendelet kimondja, hogy a héjas gyümölcsűek termesztésének termeléséhez kötött támogatása olyan terület után igényelhető, ahol bizonyos héjas gyümölcsűek termesztése folyik. A támogatás a mogyoró, dió, mandula termesztése esetén vehető igénybe. Az támogatás megítélésének egyik minimum kritériuma, hogy az állománysűrűség meghaladja dió esetén a 80 fa/hektár, mogyorónál a 400 bokor/hektár mértéket, illetve mandulánál a 200 fa/ hektárt. E jogcímnél a támogatási igényt az egységes kérelemben a héjas gyümölcsűek jogcím igénylésére szolgáló jelölő négyzetbe tett x-szel kell jelölni. A támogatás csak az egységes területalapú támogatással (SAPS) együtt igényelhető. Fontos az egységes kérelemre vonatkozó határidő betartása is. Az egységes kérelem május 16. napját követően is benyújtható június 9-ig, azonban a támogatási összeg munkanaponként egy százalékkal csökken. A kérelmeket az MVH erre a célra kialakított elektronikus felületén lehet benyújtani. A kérelem benyújtásánál a Gazdálkodói Információs Szolgálat kamarai tanácsadói díjmentesen segítséget nyújtanak. A dió jelentős hasznot hozó, jól értékesíthető héjas gyümölcs