Vas Népe, 2011. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-09 / 107. szám

----------------------------------------------------------------------------­­6 • VAS NÉPE RÖVIDEN Forgóeszköz az agráriumban Budapest (mti)­­ A me­zőgazdaságból élők vár­hatóan május második felétől igényelhetik az agrár forgóeszköz hit­elt. A részletek a Ma­gyar Fejlesztési Bank (MFB) honlapján olvas­hatók. A termelők és a tenyésztők 1­ 50 millió forint között, a termelte­tők - az integrátorok - 250 millió forintig ve­hetik igénybe a kedvező kamatozású hitelt. A ka­mat 8 százalék, a futam­idő három év, egyéves türelmi idővel. Az MFB forrásbiztosítása mellett zajló hitelprogramban való részvételhez önerő nem szükséges. Váratlanul zárt az üzletlánc Körkép (mti)­­ Nem nyitottak ki pénteken a Főfotó Kft. üzletláncot üzemeltető Photo Hall üzletei. Úgy tudni, a há­lózat minden egysége váratlanul arra kapott utasítást, hogy tartsák zárva üzletüket és kezd­jenek összepakolni. A központ automatája - amely még a termékek vásárlására buzdítja a telefonálókat - senkit nem kapcsolt, és a köz­vetlen telefonszámok többsége vagy kicsön­­gött, vagy folyamatosan foglaltat jelzett. MNB-árfolyamok Tájékoztató adatok (2011. május 6.) Euró 265,43 Ft USA-dollár 182,75 Ft Angol font 299,36 Ft Svájci frank 209,46 Ft GAZDASÁG ________________________________________________________________________________________________________________________________________ A gazdaság megerősítése EURÓPA-NAP Martonyi János az uniós elnökség eddigi eredményeiről, a közös érdekekről Osváth Sarolta osvath.saci@plt.hu Budapest - A soros ma­gyar EU-elnökség sikere egyebek közt azon mú­lik, sikerül-e stabilizálni az európai gazdaságot és az eurót - hangsú­lyozta Martonyi János külügyminiszter azon a sajtóbeszélgetésen, amelyet az Európa-nap alkalmából a megyei la­pok számára tartottak Budapesten. Az egyik mérce - függetle­nül attól, hogy Magyarország bevezette-e már a közös euró­pai pénzt -, hogy az euró és a gazdaság elnökségünk végén erősebb lesz-e, mint tavaly decemberben volt - húzta alá Martonyi János. A miniszter az uniós elnök­ség eddig eltelt négy hónapjá­nak eredményeit összegezve elmondta: fontos elnökségi feladat volt az uniós politikák megerősítése, ezek közül is számunkra kiemelt terület a regionális politika, amely az­ uniós költségvetés 22-23 szá­zalékát felhasználó strukturá­lis és kohéziós alapokból tör­ténő részesedés miatt különö­sen fontos számunkra. A ma­gyar elnökség alatt sikerült ezen a téren jelentős előrelé­pést tenni: európai tanácsi kö­vetkeztetések születtek a ko­héziós politika jövőjéről, amelyek értelmében nem bontják szét különböző ré­szekre, és továbbra is az egyik fő célja a különböző európai régiók közti eltérések csök­kentése. Az elfogadott Euró­pa 2020 stratégia tovább erő­síti ezt, amelynek fő célja az európai versenyképesség ja­vítása. A kohéziós politika ki­emelt jelentőségű az Európa 2020 stratégia céljainak meg­valósítása kapcsán. - Számunkra ez egyebek közt azt jelenti, hogy enyhíte­ni lehet a magyar régiók közti jelentős különbségeket, ami az ország elemi érdeke - hangsúlyozta Martonyi János. - Az unió közös mezőgazda­­sági politikája (KAP) is köz­vetlenül érinti a magyar vidé­ket - mutatott rá. Nem titok, hogy néhány tagállam nem lelkesedik iránta, de most úgy tűnik, sikerült elérnünk, hogy a mezőgazdasági politika a 2014-ben kezdődő új pénz­ügyi ciklusban is az EU egyik központi politikája maradjon. Itt sem mindegy, hogy a jövő­ben milyen források állnak rendelkezésre, hiszen köztu­­dott, hogy az agrárium az eu­rópai klimatikus viszonyok között állami segítséget igé­nyel. Nemcsak azért, mert a GDP néhány százalékának megtermelése múlik rajta, hanem azért, mert a vidék megőrzé­sének is lényeges ele­me. Ráadásul a jövő évtizedekben az élel­miszer egyre inkább stratégiai cikk lesz és alapvetően meghatá­rozza az emberiség sorsát, amiben Euró­pának alapvető fel­előssége van. A miniszter kifejtette:­­ A közös agrár- és a kohéziós po­litika együtt az uniós büdzsé csaknem 75 százalékát teszi ki, amit az unión belül sokan bírálnak. Magyarország nem vitatja, hogy többet kellene költeni például kutatásra, de kiáll az e területekre irányuló források megtartása mellett. Martonyi János tájékoztatójá­ban kitért a közös energiapiac kialakításának tervére is, hangsúlyozta, hogy valódi át­törést hozott a februári ener­giacsúcs. A magyar elnökség­hez fűződik, hogy az állam- és kormányfők döntöttek a kö­zös energiapiac megteremté­séről. A közös energiapiac megerősítése és az infrastruk­túrafejlesztés eredményeként pedig végre létrejöhet a közös európai energiapolitika. - Természetesen egy sor fontos kérdés még nyitva ma­radt - mondta -, reményeink szerint a következő hónapok­ban eldől például a hat jogsza­bályból álló, átfogó gazdasági integrációs csomag sorsa. El­ső lépésben a tagállamok egyetértése márciusban meg­született, nem volt könnyű elérni - tette hozzá. A magyar elnökség június végéig szeret­né elérni, hogy létrejöjjön a megállapodás. Most követke­zik a három fél, a bizottság, a tagállamokat képviselő ta­nács és az Európai Parlament egyeztetése.­­ A magyar elnökség min­dent megtesz az európai gaz­daság megerősítését szolgáló hatos jogszabálycsomag elfo­gadása érdekében. De nem a presztízs a lényeg, hanem az, hogy biztosítani tudjuk-e a makrogazdasági egyensúlyt az unió gazdaságában. Ez most elsősorban a bajban lévő országok számára fontos, de az átfogó megállapodás evi­dens közös európai érdek. Ha netán mégsem jönne létre, nö­vekedne az instabilitás, ami a piacok bizalmának megren­düléséhez vezet, és ezt mind­­annyiunk érdekében el kell kerülni. Martonyi János szerint a Duna-stratégia jó úton halad, elfogadá­sát már csak az Euró­pai Tanácsnak kell jóváhagynia. A ma­gyar elnökség másik szakpolitikai priori­tását, a romastratégi­át is tárgyalják a szak­miniszteri tanácsok, majd az Általános Ügyek Tanácsa, vé­gül az Európai Tanács elé ke­rül. Elfogadásával az EU hi­vatalosan is felelősséget vál­lal a romák felzárkóztatásáért. további képek, információk v­asnépe. Európa 2020 stratégia: enyhíteni lehet majd a hazai régiók közötti jelentős különbségeket, ami elemi érdeke Magyarországnak Martonyi János külügyminiszter az Európa-napi sajtóbeszélgetésen kiemelte: Számunkra kiemelt terület a regionális politika, amely az uniós költségvetés 22-23 százalékát felhasználó strukturális és kohéziós alapokból történő részesedés miatt különösen fontos HORVÁTORSZÁG IS CSATLAKOZHAT A miniszter elmondta: fo­lyamatban van a schen­­geni rendszer bővítése, Romániával és Bulgáriá­val. A magyar elnökség olyan politikai kompro­misszumon dolgozik, amely a két jelölt, illetve a bővítést fenntartással kezelő tagállamok szá­mára is elfogadható. Hor­vátország uniós csatlako­zásának időzítésével kap­csolatban úgy fogalma­zott, ez komoly mérkő­zés, amelynek az utolsó 10-15 percét érjük. Ne­héz megmondani a vége­redményt, de nem állunk rosszul. Továbbra is re­ménykedünk, hogy az el­nökség végéig Horvátor­szággal lezárjuk a csatla­kozási tárgyalásokat. Eltartottakból adófizetők A magyar foglalkoztatási szint jelenleg 10 százalékkal kisebb az EU-s átlagnál Szombathely (kft)­­ Dr. Pogátsa Zoltán szerint a költségvetés fenntartha­tósága szempontjából az jelenthetne igazán sokat, ha 400 ezer eltartottból eltartó, vagyis adófizető dolgozó válna. A szociális hét kapcsán a Regionális Szociális Forrás­­központ a munkaerőpiac ak­tualitásairól szervezett konfe­renciát, melynek egyik előa­dójaként dr. Pogátsa Zoltán, a Magyar Tudományos Akadé­mia kutatója először is arra hívta fel a figyelmet, hogy foglalkoztatási problémáink egy része arra vezethető visz­­sza, hogy a rendszerváltás utá­ni „racionalizálás”, a „kamu munkahelyek” megszűnése után 1,5 millió ember szorult ki a munkaerőpiacról. (Cseh­országban állami beavatko­zással tartották munkában a li­beralizálódó piac által felesle­gesnek nyilvánított embere­ket. Dr. Pogátsa Zoltán szerint ez a „befektetés” később meg­térült, hiszen így százezrek voltak képesek megtartani munkaképességüket, s tudtak később elhelyezkedni.) Mindeközben Magyaror­szágon foglalkoztatási szem­pontból is a nagy multicégek diktálták a tempót. Az általuk fizetett alacsony bérek arra kényszerítették a dolgozókat, hogy a szintén külföldi kézben lévő olcsó bevásárlóközpon­tokban intézzék vásárlásaikat, ennek következményeként pedig sorvadni kezdett a fog­lalkoztatási szempontból ko­rábban jelentős szerepet játszó a honi kis- és középvállalko­zói réteg. Dr. Pogátsa Zoltán szerint a gazdaság igényeitől elszaka­dó, így 20 százalékos ifjúsági munkanélküliséget „produká­ló” szakképzési és felsőokta­tási rendszer is ludas azért, hogy Magyarország 10 száza­lékkal az EU-s foglalkoztatási átlag alatt teljesít, ugyanígy az is tetézi a bajt, hogy a várostól távolabb élők, s a hátrányos helyzetben lévők - köztük a nők, az idősebbek, a romák - munkavállalási lehetőségei, esélyei is erősen korlátozot­tak. (A kutató által idézett fel­mérések szerint a romák dol­goznának, ha lenne hol.) A fentiek alapján nem meg­lepő, hogy a kutató szerint a megoldást egyrészt az oktatási rendszer átalakítása, a gazda­ság igényeihez való hozzáiga­zítása jelenti, másrészt a fog­lalkoztatási szempontból hát­rányos helyzetben lévő réte­gek lehetőségeit kell kitágítani például képzések­kel, mobilitásuk javításával, s munkahelyteremtéssel. Tú­lontúl is sok a feladat ahhoz, hogy ne kezdjünk neki azok megoldásához, közölte dr. Po­gátsa Zoltán, aki úgy számol: 400 ezer embert kell eltartott­ból (például segélyezettből) eltartóvá (adófizetővé) tenni ahhoz, hogy érdemi javulás mutatkozzon az államháztar­tás állapotán. Dr. Pogátsa Zoltán szerint nem szabad halogatni az átalakításokat -------------------------------------------------------------------------2011. MÁJUS 9. HÉTFŐ Mogyoró, dió, mandula A hó közepéig igényelhető támogatás a termesztéshez Budapest (pg)­­ Május 16-ig igényelhető a héjas gyümölcsűek (mogyoró, dió, mandula) termeszté­sére támogatás az egysé­ges kérelem keretében - figyelmeztet a Magyar Agrárkamara (MAK). A támogatást az igénylők az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszíro­zott egységes területalapú tá­mogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2011. évi igénylésével kap­csolatos egyes kérdésekről szóló 25/2011 (IV.7.) VM rendelet alapján, vehetik igénybe - emlékeztet a köz­testület. A 25/2011. (IV. 7.) VM rendelet kimondja, hogy a héjas gyümölcsűek termesz­tésének termeléséhez kötött támogatása olyan terület után igényelhető, ahol bizonyos héjas gyümölcsűek termesz­tése folyik. A támogatás a mo­gyoró, dió, mandula termesz­tése esetén vehető igénybe. Az támogatás megítélésé­nek egyik minimum kritéri­uma, hogy az állománysűrű­ség meghaladja dió esetén a 80 fa/hektár, mogyorónál a 400 bokor/hektár mértéket, il­letve mandulánál a 200 fa/ hektárt. E jogcímnél a támo­gatási igényt az egységes ké­relemben a héjas­ gyümöl­­csűek jogcím igénylésére szolgáló jelölő négyzetbe tett x-szel kell jelölni. A támoga­tás csak az egységes területa­lapú támogatással (SAPS) együtt igényelhető. Fontos az egységes kére­lemre vonatkozó határidő be­tartása is. Az egységes kére­lem május 16. napját követő­en is benyújtható június 9-ig, azonban a támogatási összeg munkanaponként egy száza­lékkal csökken. A kérelmeket az MVH erre a célra kialakí­tott elektronikus felületén le­het benyújtani. A kérelem be­nyújtásánál a Gazdálkodói In­formációs Szolgálat kamarai tanácsadói díjmentesen segít­séget nyújtanak. A dió jelentős hasznot hozó, jól értékesíthető héjas gyümölcs

Next