Vas Népe, 2011. szeptember (56. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-16 / 217. szám

20 VAS NÉPE RÖVIDEN Megtámadja a Mal Zrt. a bírságolást Budapest (mti)­­ Jogi úton tá­madja meg a Magyar Alumíni­um Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. a tavalyi vörösiszap­­katasztrófa miatt a Közép-du­nántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiszabott 135 milliárd forintos bírságról szóló határozatot - közölte tegnap a cég és jogi ügyvédje is. Ruttner György úgy fogal­mazott: nincs az a magyar cég, amely képes lenne kifizetni egy ilyen nagyságú összeget. A cég a kiszabott bírság jogalap­ját és az összegszerűségét is vi­tatja - húzta alá. Az EU-biztos nem vár recessziót Brüsszel (mti)­­ Nem számít újabb recesszióra Európában Olli Rehn gazdasági és pénz­ügyi EU-biztos. Tegnap olyan adatokat ismertetett ugyan, amelyek a gazdasági növeke­dés lassulására utalnak kulcs­­fontosságú uniós országok­ban, ám szerinte visszaeséstől nem kell tartani. Rehn elis­merte ugyanakkor, hogy az európai gazdasági kilátások­­az utóbbi időben romlottak. Mol-ügy: Vádemelés Sanader ellen? Zágráb (mti) — Nem kizárt, hogy a horvát ügyészség a na­pokban vádat emel­­ve Sana­der volt kormányfő ellen, amiért 10 millió euró csúszó­pénzt fogadott el az INA olaj­­társaság irányításának átadá­sáért a magyar Molnak - írta tegnap a Vecernji List horvát napilap, az államügyészség korrupció és szervezett bűnö­zés elleni irodájához közel álló forrásokra hivatkozva. Bejegyezték az új erdélyi pártot Bukarest (mti)­­ A bukaresti táblabíróság tegnap jóvá­hagyta az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési kérelmét - jelentette be Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke. A Tőkés László szellemiségét követni akaró új romániai ma­gyar párt bejegyzését a buka­resti törvényszék első fokon elutasította, a táblabíróság pe­dig többszöri halasztás után tegnap hozta meg a másodfo­kú, jogerős határozatot. Államuk elismerését kérik a palesztinok ENSZ Szeptember 23-án beterjesztik a felvételi folyamodványt Rámalláh/Jeruzsálem (mti) - Mahmúd Abbász pa­ lesztin elnök úgy döntött, hogy szeptember 23-án beterjeszti a palesztinok felvételi kérelmét Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak - közölte Rijád al-Malki pa­lesztin külügyminiszter. Eszerint a palesztinok az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé járulnak a teljes jogú tagsá­gért, ahol ügyük várhatóan megbukik az Egyesült Álla­mok ellenállásán. Abbászék ezután még mindig fordulhat­nak a Közgyűléshez nem tel­jes jogú státusért, ahol sike­rülhetne megszerezniük a szükséges többséget. Izrael és az Egyesült Álla­mok ugyanakkor a béketár­gyalások újrafelvételét támo­gatja, s így szeretne eljutni a palesztin állam létrejöttéig. Catherine Ashton, az Euró­pai Unió kül- és biztonságpo­litikai főképviselője is szeret­ne megoldást találni a problé­mákra és visszaültetni a fele­ket a tárgyalóasztalhoz. Ashton ezért az utóbbi 24 órá­ban immár másodszor folyta­tott megbeszélést Benjámin Netanjahu izraeli miniszterel­nökkel, s izraeli útját is meg­hosszabbította. Maiki jelezte, hogy a pa­lesztinok nyitottak „minden javaslatra és ötletre, amely a szilárd alapokon nyugvó tár­gyalások újrafelvételét segí­ti”. Ehhez azonban elenged­hetetlen a feltételek, az útiterv és a biztosítékok tisztázása. Eközben az izraeli kor­mányfő tegnap bejelentette, hogy jövő héten felszólal az ENSZ-közgyűlésben, és java­solni fogja a közvetlen tárgya­lások újrafelvételét. Netanja­hu rámutatott: bár a Közgyű­lés „nem támogatja túlzottan Izraelt”, „fontos, hogy az iz­raeli miniszterelnök itt is megjelenjen, és elmondja a dolgokat úgy, ahogy vannak”. A palesztinok és izraeliek közötti tárgyalások egy évvel ezelőtt szakadtak meg, mi­után Izrael nem hosszabbítot­ta meg a ciszjordániai telep­bővítésekre vonatkozó tilal­mat. A két fél álláspontja az­óta nem közeledett, s végül a palesztinok úgy döntöttek, hogy megpróbálják elfogad­tatni államukat az ENSZ-szel. további képek, információk vasnépek Összevarrt palesztin és ENSZ-zászló lobog Gázában Jasszer Arafat volt palesztin vezető arcképe fölött Betiltották a tüntetést Bírósághoz fordulnak a szakszervezetek Budapest (mti)­­ Bírósá­gon támadják meg a szak­­szervezetek azt a rendőr­ségi határozatot, amely megtiltja a szeptember 29-től meghirdetett, D­­Day elnevezéssel szerve­ződő tüntetéssorozatukat. Ezt a megmozdulás szerve­zői jelentették be tegnap, azt hangoztatva, a rendőrség poli­tikai nyomásra hozta meg dön­tését. Kónya Péter, a Fegyve­res és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, az akcióegység egyik vezetője emlékeztetett: a mint­egy 70 szakszervezetet, civil szervezetet tömörítő akció­egység Budapesten ülősztráj­kot, kerekasztal-megbeszé­­lést, nagygyűlést tartana, és félpályás útlezárásokkal lassí­taná országszerte a forgalmat. Garamvölgyi László, az Or­szágos Rendőr-főkapitányság szóvivője tegnap azt mondta: a gyülekezési törvény értelmé­ben, a hatályos jogszabályok alapján tiltották meg a rendez­vényt. Erre reagálva a szak­­szervezeti vezetők kijelentet­ték: ha a bíróság is elutasítja kérelmüket, más módon, de megtartják akciójukat. Kadhafi Tripoli (mti) - Mind a francia elnök, mind a ve­le együtt Líbiába látogató brit kormányfő változatla­nul feladatnak tartja Moammer Kadhafi bujká­ló líbiai vezető üldözését és elfogását. Közös tegnapi sajtóérte­kezletükön, amelyet az Átme­neti Nemzeti Tanács (ÁNT) két fő vezetőjével, Mahmúd Dzsibríllel és Musztafa Abdel- Dzsalíllal együtt tartottak. Ni­colas Sarkozy francia államfő „veszélynek” nevezte a felke­lők tripoli bevonulása óta rej­tőzködő Kadhafit, hozzátéve, hogy „van egy befejezni való további üldözését ígérik munka”. - A NATO líbiai kö­telezettségvállalása nem ért véget - szögezte le. David Cameron brit mi­niszterelnök azt üzente Ka­dhafinak és még mindig har­coló híveinek, hogy „adják fel”, és figyelmeztetett, hogy a NATO küldetése folytatódik, ameddig szükséges. Sarkozy óvott attól, hogy Líbiában a bosszú, a leszámo­lás következzék. Cameron és Sarkozy sze­mélyében először keresték fel külföldi állam- és kormányfők az észak-afrikai országot az­ David Cameron brit miniszterelnök (középen) és Nicolas Sár­ óta, hogy a Kadhafi líbiai ve­­kozy francia elnök (jobbról a második) a harcokban megsebe­­zett ellen küzdő felkelők el­sült felkelőkkel is találkozott a Tripoli Gyógyászati Központban foglalták Tripolit. A NAP FOTÓJA - ÖSSZECSAPÁS Róma (mti) - A megszorító intézkedések ellen tüntetők csaptak össze rendőrökkel a parlament közelében szerda este Róma belvárosában. Az összetűzések akkor alakul­tak ki, amikor az olasz par­lament alsóháza megszavaz­ta a kormány által az adósságválság megfékezésé­re javasolt megszorítások következő körét mti-fotó: AP/Angelo Carconi KRÓNIKA KOMMENTÁR Horváth Éva horvath.eva@naplo.pl­.hu Lesz-e valamikor is béke az olajfák alatt? Úgy tűnik, a palesztinok nem várnak tovább, nem lé­tező államuk elismertetését várják szeptember 23-án az ENSZ-től. Azaz felvételüket kérik az Egyesült Nemzetek Szervezetébe azzal, hogy a főtitkárnak benyújtják erre vonatkozó kérelmüket. Te­szik ezt azért, mert egy éve megszakadtak már a tárgya­lások az izraeliekkel, s ezek szerint esélyt sem látnak an­nak folytatására, noha - bár feltételekkel - kifejezték szándékukat arra. Lassan 23 éve, hogy hason­ló határozott lépésre szán­ták el magukat, amikor Al­gírban kikiáltották az önálló palesztin államot, amelynek fővárosává Jeruzsálemet nyilvánították. Tudjuk, en­nek milyen következménye lett, illetve nem lett, bár az egész világ figyelemmel kí­séri a közel-keleti esemé­nyeket. Idén év elején a drá­mai egyiptomi események, majd az ezeket követő észak-afrikai történések még fontosabbá teszik, hogy végre szülessen meg­állapodás Izrael és a palesz­tinok között. Ezt azonban nem gyorsítja, hogy Izrael egy éve nem hosszabbította meg a ciszjordániai telepek bővítésének tilalmát, köz­ben pedig kiderült, hogy Iz­rael szerint a palesztinok Lí­biából szereznek be fegyve­reket. A legfontosabb a tár­gyalások folytatása volna, amiért számos külföldi dip­lomata is dolgozik. 2011 SZEPTEMBER 16., PÉNTEK A parlament dönt majd Szijjártó Péter a szocialisták javaslatáról (Folytatás az 1. oldalról.) Szijjártó Péter kérdésre el­mondta azt is, a kabinet úgy kalkulál, hogy meg fog indulni a piacon a forinthitelezés. Arra, hogy a lakáslízinge­­sek is élhetnek-e majd a vég­törlesztés lehetőségével, azt válaszolta, „ezt majd a végs­ 5 javaslatból kell megtudni”. Az MSZP azon kezdemé­nyezésével kapcsolatban, hogy országgyűlési képvise­lők és állami vezetők ne kér­hessék a végtörlesztést, a szó­vivő azt mondta: míg az ellen­zék a bankok és a bankárok, addig a kormány az emberek oldalán áll. Hozzáfűzte, az Or­szággyűlésben a frakciók majd elvitatkoznak arról, akarják-e, hogy a képviselők élhessenek-e a végtörlesztés­sel vagy sem, ,,mindenesetre azt azért furcsának gondolom, hogy egy több százezer család számára megoldást jelentő le­hetőségből néhány száz em­bert milyen jogcímen akarnak kizárni”. Pénzmosást gyanít a Nitrogén műveknél A hatóságok vizsgálatát kéri a péti cég ügyében Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos (Folytatás az 1. oldalról.) Azaz - Budai Gyula szerint - a cég úgy kapott 52 millió euró, továbbá 10 milliárd fo­rint kölcsönt állami garanciá­val, hogy semmilyen fedezetet nem biztosított az állam javá­ra. Az elszámoltatási kor­mánybiztos közölte azt is, hogy az MFB a Nitrogénmű­vek ügyében a hatóságokhoz fordult pénzmosás gyanújá­val. „Innentől kezdve külön­böző hatóságoknak kell vizs­gálni, hogy a péti Nitrogénmű­vek Zrt. miből teremtett elő hirtelen 23,5 milliárd forintot” - tette hozzá. Az elszámoltatási kor­mánybiztos kifejtette: a koráb­ban vizsgált Omninvest vakci­nagyártó cég 2,5 milliárd fo­rintot fizetett vissza a büdzsé­be, mivel nem arra fordította az állami támogatást, amire a szerződésben foglaltak szerint kellett volna. Az IKR Zrt. - az egyik leg­nagyobb hazai agrárpiaci in­tegrátor - kereskedelmi ban­koktól kapott, 80 százalékos állami garanciavállalású, 6,2 milliárd forint összegű hitelé­vel kapcsolatos vizsgálatnak köszönhetően - folytatta - megmaradt a költségvetésben az az 5 milliárd forint, amelyet a kezességi szerződésben fog­lalt feltételek megvalósulása esetén lehívhattak volna a pénzintézetek az IKB - infor­mációi szerint - csődközeli helyzete miatt. Mindhárom említett ügy­ben az előző kormányzat kö­tött szerződést - jegyezte meg Budai Gyula. Az elszámoltatási kor­mánybiztos elmondta azt is, hogy a nemzetierőforrás-mi­­niszterhez fordult, kérve, hogy Réthelyi Miklós szólítsa fel a teljesítési igazolások átadásá­ra azokat a korábbi vezető be­osztású egészségügyi politiku­sokat, akik megbízási szerző­déseket kötöttek az elmúlt idő­szakban különböző egészség­­ügyi szervezetekkel. Budai Gyula szerint az ügy kulcssze­replője Matejka Zsuzsanna, az egészségügyi tárca volt kabi­netfőnöke. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke tegnapi közle­ményében úgy reagált: a kor­mány minden eszközzel, így Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos „akciózásai­val” is a „megbukott gazda­ságpolitikájáról” próbálja elte­relni a figyelmet.

Next