Vas Népe, 2011. szeptember (56. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-16 / 217. szám
20 VAS NÉPE RÖVIDEN Megtámadja a Mal Zrt. a bírságolást Budapest (mti) Jogi úton támadja meg a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. a tavalyi vörösiszapkatasztrófa miatt a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiszabott 135 milliárd forintos bírságról szóló határozatot - közölte tegnap a cég és jogi ügyvédje is. Ruttner György úgy fogalmazott: nincs az a magyar cég, amely képes lenne kifizetni egy ilyen nagyságú összeget. A cég a kiszabott bírság jogalapját és az összegszerűségét is vitatja - húzta alá. Az EU-biztos nem vár recessziót Brüsszel (mti) Nem számít újabb recesszióra Európában Olli Rehn gazdasági és pénzügyi EU-biztos. Tegnap olyan adatokat ismertetett ugyan, amelyek a gazdasági növekedés lassulására utalnak kulcsfontosságú uniós országokban, ám szerinte visszaeséstől nem kell tartani. Rehn elismerte ugyanakkor, hogy az európai gazdasági kilátásokaz utóbbi időben romlottak. Mol-ügy: Vádemelés Sanader ellen? Zágráb (mti) — Nem kizárt, hogy a horvát ügyészség a napokban vádat emelve Sanader volt kormányfő ellen, amiért 10 millió euró csúszópénzt fogadott el az INA olajtársaság irányításának átadásáért a magyar Molnak - írta tegnap a Vecernji List horvát napilap, az államügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni irodájához közel álló forrásokra hivatkozva. Bejegyezték az új erdélyi pártot Bukarest (mti) A bukaresti táblabíróság tegnap jóváhagyta az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési kérelmét - jelentette be Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke. A Tőkés László szellemiségét követni akaró új romániai magyar párt bejegyzését a bukaresti törvényszék első fokon elutasította, a táblabíróság pedig többszöri halasztás után tegnap hozta meg a másodfokú, jogerős határozatot. Államuk elismerését kérik a palesztinok ENSZ Szeptember 23-án beterjesztik a felvételi folyamodványt Rámalláh/Jeruzsálem (mti) - Mahmúd Abbász pa lesztin elnök úgy döntött, hogy szeptember 23-án beterjeszti a palesztinok felvételi kérelmét Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak - közölte Rijád al-Malki palesztin külügyminiszter. Eszerint a palesztinok az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé járulnak a teljes jogú tagságért, ahol ügyük várhatóan megbukik az Egyesült Államok ellenállásán. Abbászék ezután még mindig fordulhatnak a Közgyűléshez nem teljes jogú státusért, ahol sikerülhetne megszerezniük a szükséges többséget. Izrael és az Egyesült Államok ugyanakkor a béketárgyalások újrafelvételét támogatja, s így szeretne eljutni a palesztin állam létrejöttéig. Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is szeretne megoldást találni a problémákra és visszaültetni a feleket a tárgyalóasztalhoz. Ashton ezért az utóbbi 24 órában immár másodszor folytatott megbeszélést Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, s izraeli útját is meghosszabbította. Maiki jelezte, hogy a palesztinok nyitottak „minden javaslatra és ötletre, amely a szilárd alapokon nyugvó tárgyalások újrafelvételét segíti”. Ehhez azonban elengedhetetlen a feltételek, az útiterv és a biztosítékok tisztázása. Eközben az izraeli kormányfő tegnap bejelentette, hogy jövő héten felszólal az ENSZ-közgyűlésben, és javasolni fogja a közvetlen tárgyalások újrafelvételét. Netanjahu rámutatott: bár a Közgyűlés „nem támogatja túlzottan Izraelt”, „fontos, hogy az izraeli miniszterelnök itt is megjelenjen, és elmondja a dolgokat úgy, ahogy vannak”. A palesztinok és izraeliek közötti tárgyalások egy évvel ezelőtt szakadtak meg, miután Izrael nem hosszabbította meg a ciszjordániai telepbővítésekre vonatkozó tilalmat. A két fél álláspontja azóta nem közeledett, s végül a palesztinok úgy döntöttek, hogy megpróbálják elfogadtatni államukat az ENSZ-szel. további képek, információk vasnépek Összevarrt palesztin és ENSZ-zászló lobog Gázában Jasszer Arafat volt palesztin vezető arcképe fölött Betiltották a tüntetést Bírósághoz fordulnak a szakszervezetek Budapest (mti) Bíróságon támadják meg a szakszervezetek azt a rendőrségi határozatot, amely megtiltja a szeptember 29-től meghirdetett, DDay elnevezéssel szerveződő tüntetéssorozatukat. Ezt a megmozdulás szervezői jelentették be tegnap, azt hangoztatva, a rendőrség politikai nyomásra hozta meg döntését. Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, az akcióegység egyik vezetője emlékeztetett: a mintegy 70 szakszervezetet, civil szervezetet tömörítő akcióegység Budapesten ülősztrájkot, kerekasztal-megbeszélést, nagygyűlést tartana, és félpályás útlezárásokkal lassítaná országszerte a forgalmat. Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője tegnap azt mondta: a gyülekezési törvény értelmében, a hatályos jogszabályok alapján tiltották meg a rendezvényt. Erre reagálva a szakszervezeti vezetők kijelentették: ha a bíróság is elutasítja kérelmüket, más módon, de megtartják akciójukat. Kadhafi Tripoli (mti) - Mind a francia elnök, mind a vele együtt Líbiába látogató brit kormányfő változatlanul feladatnak tartja Moammer Kadhafi bujkáló líbiai vezető üldözését és elfogását. Közös tegnapi sajtóértekezletükön, amelyet az Átmeneti Nemzeti Tanács (ÁNT) két fő vezetőjével, Mahmúd Dzsibríllel és Musztafa Abdel- Dzsalíllal együtt tartottak. Nicolas Sarkozy francia államfő „veszélynek” nevezte a felkelők tripoli bevonulása óta rejtőzködő Kadhafit, hozzátéve, hogy „van egy befejezni való további üldözését ígérik munka”. - A NATO líbiai kötelezettségvállalása nem ért véget - szögezte le. David Cameron brit miniszterelnök azt üzente Kadhafinak és még mindig harcoló híveinek, hogy „adják fel”, és figyelmeztetett, hogy a NATO küldetése folytatódik, ameddig szükséges. Sarkozy óvott attól, hogy Líbiában a bosszú, a leszámolás következzék. Cameron és Sarkozy személyében először keresték fel külföldi állam- és kormányfők az észak-afrikai országot az David Cameron brit miniszterelnök (középen) és Nicolas Sár óta, hogy a Kadhafi líbiai vekozy francia elnök (jobbról a második) a harcokban megsebezett ellen küzdő felkelők elsült felkelőkkel is találkozott a Tripoli Gyógyászati Központban foglalták Tripolit. A NAP FOTÓJA - ÖSSZECSAPÁS Róma (mti) - A megszorító intézkedések ellen tüntetők csaptak össze rendőrökkel a parlament közelében szerda este Róma belvárosában. Az összetűzések akkor alakultak ki, amikor az olasz parlament alsóháza megszavazta a kormány által az adósságválság megfékezésére javasolt megszorítások következő körét mti-fotó: AP/Angelo Carconi KRÓNIKA KOMMENTÁR Horváth Éva horvath.eva@naplo.pl.hu Lesz-e valamikor is béke az olajfák alatt? Úgy tűnik, a palesztinok nem várnak tovább, nem létező államuk elismertetését várják szeptember 23-án az ENSZ-től. Azaz felvételüket kérik az Egyesült Nemzetek Szervezetébe azzal, hogy a főtitkárnak benyújtják erre vonatkozó kérelmüket. Teszik ezt azért, mert egy éve megszakadtak már a tárgyalások az izraeliekkel, s ezek szerint esélyt sem látnak annak folytatására, noha - bár feltételekkel - kifejezték szándékukat arra. Lassan 23 éve, hogy hasonló határozott lépésre szánták el magukat, amikor Algírban kikiáltották az önálló palesztin államot, amelynek fővárosává Jeruzsálemet nyilvánították. Tudjuk, ennek milyen következménye lett, illetve nem lett, bár az egész világ figyelemmel kíséri a közel-keleti eseményeket. Idén év elején a drámai egyiptomi események, majd az ezeket követő észak-afrikai történések még fontosabbá teszik, hogy végre szülessen megállapodás Izrael és a palesztinok között. Ezt azonban nem gyorsítja, hogy Izrael egy éve nem hosszabbította meg a ciszjordániai telepek bővítésének tilalmát, közben pedig kiderült, hogy Izrael szerint a palesztinok Líbiából szereznek be fegyvereket. A legfontosabb a tárgyalások folytatása volna, amiért számos külföldi diplomata is dolgozik. 2011 SZEPTEMBER 16., PÉNTEK A parlament dönt majd Szijjártó Péter a szocialisták javaslatáról (Folytatás az 1. oldalról.) Szijjártó Péter kérdésre elmondta azt is, a kabinet úgy kalkulál, hogy meg fog indulni a piacon a forinthitelezés. Arra, hogy a lakáslízingesek is élhetnek-e majd a végtörlesztés lehetőségével, azt válaszolta, „ezt majd a végs 5 javaslatból kell megtudni”. Az MSZP azon kezdeményezésével kapcsolatban, hogy országgyűlési képviselők és állami vezetők ne kérhessék a végtörlesztést, a szóvivő azt mondta: míg az ellenzék a bankok és a bankárok, addig a kormány az emberek oldalán áll. Hozzáfűzte, az Országgyűlésben a frakciók majd elvitatkoznak arról, akarják-e, hogy a képviselők élhessenek-e a végtörlesztéssel vagy sem, ,,mindenesetre azt azért furcsának gondolom, hogy egy több százezer család számára megoldást jelentő lehetőségből néhány száz embert milyen jogcímen akarnak kizárni”. Pénzmosást gyanít a Nitrogén műveknél A hatóságok vizsgálatát kéri a péti cég ügyében Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos (Folytatás az 1. oldalról.) Azaz - Budai Gyula szerint - a cég úgy kapott 52 millió euró, továbbá 10 milliárd forint kölcsönt állami garanciával, hogy semmilyen fedezetet nem biztosított az állam javára. Az elszámoltatási kormánybiztos közölte azt is, hogy az MFB a Nitrogénművek ügyében a hatóságokhoz fordult pénzmosás gyanújával. „Innentől kezdve különböző hatóságoknak kell vizsgálni, hogy a péti Nitrogénművek Zrt. miből teremtett elő hirtelen 23,5 milliárd forintot” - tette hozzá. Az elszámoltatási kormánybiztos kifejtette: a korábban vizsgált Omninvest vakcinagyártó cég 2,5 milliárd forintot fizetett vissza a büdzsébe, mivel nem arra fordította az állami támogatást, amire a szerződésben foglaltak szerint kellett volna. Az IKR Zrt. - az egyik legnagyobb hazai agrárpiaci integrátor - kereskedelmi bankoktól kapott, 80 százalékos állami garanciavállalású, 6,2 milliárd forint összegű hitelével kapcsolatos vizsgálatnak köszönhetően - folytatta - megmaradt a költségvetésben az az 5 milliárd forint, amelyet a kezességi szerződésben foglalt feltételek megvalósulása esetén lehívhattak volna a pénzintézetek az IKB - információi szerint - csődközeli helyzete miatt. Mindhárom említett ügyben az előző kormányzat kötött szerződést - jegyezte meg Budai Gyula. Az elszámoltatási kormánybiztos elmondta azt is, hogy a nemzetierőforrás-miniszterhez fordult, kérve, hogy Réthelyi Miklós szólítsa fel a teljesítési igazolások átadására azokat a korábbi vezető beosztású egészségügyi politikusokat, akik megbízási szerződéseket kötöttek az elmúlt időszakban különböző egészségügyi szervezetekkel. Budai Gyula szerint az ügy kulcsszereplője Matejka Zsuzsanna, az egészségügyi tárca volt kabinetfőnöke. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke tegnapi közleményében úgy reagált: a kormány minden eszközzel, így Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos „akciózásaival” is a „megbukott gazdaságpolitikájáról” próbálja elterelni a figyelmet.