Vas Népe, 2015. február (60. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-28 / 50. szám
Egyetemi logikák A Savaria Egyetemi Központ jelenéről és főleg jövőjéről dr. Dinnyés Álmos NymE kancellárt kérdeztük. 10. oldal NEWSPAPER DESIGN b CONCEPT Award of Excellence Európai Nívódíjas melléklet Elbájolódtunk megint: Boros Ferenc ezúttal a Zaporozsec frontemberét, Varga Bencét hívta meg a Berzsenyi könyvtárba. Milyen jól tette (11. oldal) Apró, titkos világok Szauer Ágoston az egyik dimenzióban gimnáziumi magyartanár, egy másikban pedig költő: világokat teremt. 11. oldal Humoros oldalunk Ez nem tréfa! Nevessen velünk hétről hétre a Hétvége mellékletben megjelenő Laza oldalunk segítségével. 12. oldal Mielőtt a nagy esők visszatérnek Merklin Tímea merklin.timea@vasnepe.hu A megváltozott időjárásból adódó rengeteg belvíz elvezetésének megoldása az idei év legnagyobb feladata Nardán, ahol tavaly hétszer volt „árvíz", pedig se patakjuk, se folyójuk nincsen. A leszakadó hatalmas mennyiségű csapadék özönvízszerűen öntötte el a települést,járni .Olyannyira, hogy a falukép is megváltozott, miután a feláztatott földből a szél kifordított több mint harminc 40-50 méteres fenyőfát, amelyek a főutca jellegzetességei voltak. A tűzoltók és a katasztrófavédők sokat dolgoztak Nardán. Még be sem fejezték az egyik helyen a munkát, megesett a baj máshol is. Emberéletben nem esett kár, szerencsére nem dőlt rá fa semmire, de a problémát meg kell szüntetni, hiszen a nagy esők visszatérnek. A falu arculatához ragaszkodnak az itt élők. Tavasszal új fákat ültetnek, de ezúttal nem fenyőket, mert azok nem eresztik túl mélyre a gyökerüket, hanem a kertészek tanácsára tujákat. - Rettenetes volt az a sok víz, valósággal úszott a falu - meséli a polgármester, Glavanics Krisztina, aki 2009 óta irányítja a falu életét. A fagyökerek kilazultak, a szél kifordította őket a földből. Hihetetlen volt, ahogy állt a tűzoltóparancsnok az egyik tuskón, és spriccelt a gyökér alól a talajvíz. Senki nem gondolta, hogy fél óra alatt 60 milliméter csapadék hullik, és az égi áldás eltelíti a földet. A kertek vége magasan van, a víz a telt földből árad, lefolyik, ellepi az utcákat, betelíti az árkokat. A nagy esőzések nem csak Nardán, de sok más településen is gondot okoztak. Tipikus problémája a horvát falunak, hogy amíg a nagyszülők generációja még mezőgazdaságból élt, a fiatalabb generációk már nem ezzel foglalkoznak. Aki régen művelte a földet, dűlőt szántott a földje mellé, szikkasztókat létesített, hogy a vizet elvezesse, érdeke volt, hogy tisztán tartsa az árkokat. A ma földet művelők többsége ezekről a természetes védelmi berendezésekről nem is tud, és nem is volt felkészülve ezekre az esőzésekre. Tehát nemcsak az időjárás változott meg, hanem a természettel való összehangolódás is, amennyiben kevesebbet tudunk róla, nem ismerjük a „haragját”. Felnőtt egy olyan generáció is, akinek már földje sincs, vagy van földje, de nincsenek eszközei, hogy megművelje, ezért kiadta bérbe. Előállt a „ki a házát védi, ki a földjét” helyzet, pedig minden házat és földet védeni kell, együtt. A megoldás sok millióba kerül, meghaladja a falu önerejét. Márciusban látszik majd, miből tudjuk finanszírozni a csapadékelvezetést. Idén mindent erre mozgósítunk — tudjuk meg a polgármestertől. Korábban csináltunk szép dolgokat, például most zárul egy osztrák-magyar projekt, amelynek keretében 180 ezer euróból Szombathellyel közösen egy kerékpározható utat és pihenőhelyet alakítottunk ki, már most is sokan használják. A pihenőhely egy tó mellett van, amit úgy hoztunk létre, hogy összegyűjtöttük az alatta lévő kis erek vizét, azok táplálják, mindig tele van a meder. Osztrákok is sokan járnak át, mert a horvát nyelv összeköt minket. Van egy boltunk, két kocsmánk. Szeretnénk, ha a tulajdonos korszerűsítené, csinosítaná ezeket, mert nem csak a faluról, de Magyarországról is képet adnak, hiszen nagy a határforgalom, a ki-bejárás. Narda nagyon rendezett falu, érződik az osztrák hatás. Mondják, ha itt elindul egy fűnyíró, elindul mind, hogy egységesen szép legyen a falukép, és mindenhol kikerülnek a muskátlik a portákra. Az itt élő emberek között sok az ingázó, főleg a mesteremberek találtak kint munkát. Hétszer volt árvíz tavaly Nardán, pedig se patakjuk, se folyójuk nincsen A falunak jók a nemzetközi kapcsolatai, főleg külhoni horvátoktól kapják meg azokat az impulzusokat, amelyek a kulturális fejlődés, a nyelvi megújulás lehetőségei. Nemrégiben díszpolgári címet kapott a falu első polgármestere, a 80 éves Varga Kálmán, aki elindította 20 évvel ezelőtt a muraszerdahelyi testvérvárosi kapcsolatot. Muraszerdahely Horvátország legfiatalabb, legészakibb városa, Rédics után található, szlovén-horvát határátkelő. Polgármesterük, Drazen Srpak személyesen is igen sokat tesz Nardáért, ezért ő is díszpolgári címet kapott a közelmúltban. - A Vöröskereszt révén jött össze a két település: Muraszerdahely Horvátországban, Narda Vas megyében volt a legjobb véradó 20 éve - meséli Glavanics Krisztina. - Most is vannak véradóink, évek óta visszajárok és újak is. A 460 fős lakosságból legalább húsz félévente ad vért. Tegnap 15.30-tól is volt, itt a művelődési házban. A szomszéd településekről, Felsőcsatárról, Vaskeresztesről is jöttek. Megtudtuk: Muraszerdahellyel olyan együttműködési megállapodást kötött Narda, amelybe minden civil szervezetet bevontak. A horvát énekkart Németh Sándorné vezetésével, tamburásokat Németh Gá aborné vezetésével, a nyugdíjas klubot Glavanics Vilmosné vezetésével, továbbá az önkéntes tűzoltókat is, akiknek parancsnoka Pezendoffer Zoltán. De testvértelepülésük az ausztriai Schandorf is — ahogy mondják, az emberemlékezet óta. Ugyanaz a nyelvjárásuk, csak az egyikben (osztrákban) kicsit több a germanizmus. Zágrábbal 25 éves a testvérkapcsolat, amit a polgárháború ugyan megszakított, de 2007-ben újrakezdték. Hasonló kapcsolatot ápolnak a Varasd melletti Donja Vocával és Kamenicával. a Büszkék lehetünk erre nemzetközi kapcsolati hálóra, ez újít meg minket, minden hang, minden szó, minden CD vagy program nekünk kincs — fogalmaz a polgármester. Narda 2014 végén kapta meg a Communitas Fidelissima (A leghűségesebb falu) címet Felsőcsatárral, Vaskeresztessel, Horvátlövővel, Pornóapátival, Szentpéterfával és Ólmoddal együtt, amiért az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés után kifejezte Magyarországhoz való tartozni akarását. Erre is büszkék. Csavanics Krisztina polgármester a nardai tónál, amelyet úgy hoztak létre, hogy összegyűjtötték az alatta futó erek vizét, ezek táplálják folyamatosan, a meder mindig tele van Fotó: Merklin Tímea Földközeli válaszok Sok magyar faluban is megtörtént, ami a határmenti horvát kistelepülésen: megváltozott az emberek földhöz, természethez való viszonya, a nagyszülők generációjához képest a fiatalabbakban már nincs meg az a tudás, ami védelmet is jelentene. A társadalmi és történelmi okok mellett az egyéni komfortosság iránti igény is elvezette az embert attól a körültekintéstől, amely még lehetővé tette, hogy a természettel - megfigyelései, tapasztalatai alapján - a lehető legnagyobb összhangban éljen. A szüleink elszakadtak a falutól, városokba, panelokba költöztek. Megszabadultak szimbolikusan a sártól, azoktól a „nehézségektől", a föld- és kertművelés, az állattartás terheitől, ami a nagyszüleink számára még az életet jelentette. Ők még úgy éltek, hogy tulajdonképpen azért dolgoztak folyamatosan reggeltől estig, hogy legyen mit enni nekik maguknak és az állataiknak. A háztáji gazdálkodás, az önfenntartásra törekvő kis gazdaság ma - egy-két generáció kimaradásával - megint vonzó életforma, egyre többen vesznek területet, kertet azért, hogy újratanulják a paraszti hagyományokat, megtapasztalják éltető erejét, és megtöltik a föld, a fák, a szőlőtőkék gyümölcseivel az éléskamrájukat. Az állattartás nehezebben megy, mert „érteni" kell hozzá, leginkább kecskékkel, disznókkal, baromfival próbálkoznak az „új gazdák". Miért a visszafordulás? A természettel való kapcsolat az ember alapvető igénye, ez a legmegfelelőbb közeg számára, nem csoda, ha oda visszavágyik. A rohanássá fajult civilizációs előremenet közben a fejlődés útjára így kérdeznek rá: milyen a hosszú távon fenntartható élet? És „földközeli" választ adnak az életformával, amiben az a bölcsesség is benne van: „Segíts magadon, az Isten is megsegít." Merklin Tímea merklin.timea@vasnepe.hu