Vas Népe, 2017. szeptember (62. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-21 / 221. szám
2 VAS NÉPE RÖVIDEN Tízmilliárdok mennek feketén BUDAPEST Egy felmérés szerint évente 54 milliárd forintról nem kap számlát a lakosság a magánegészségügyi ellátása után Budapesten és Pest megyében, ez az összeg a becslések szerint országosan meghaladhatja a 100 milliárd forintot is. Az egyesület a hazai magánegészségügyi szektor méretét 300 milliárd forintra becsüli - tájékoztatott Leitner György, a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke. MW Felszólítás Porosenkónak BUKAREST A román parlament szerint az új ukrán oktatási törvény drasztikusan korlátozza az Ukrajnában élő több mint négyszázezres román közösség jogát az anyanyelvű oktatáshoz, ezért a nemzetközi szabványoknak megfelelő, az ukrajnai kisebbségek védelmét garantáló jogszabályi keret kialakítását sürgeti. A kétkamarás román parlament erről szóló nyilatkozatát egyhangúlag fogadták el a képviselők és a szenátorok szerdai együttes ülésükön. A nyilatkozatban felkérik Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy küldje vissza megfontolásra a jogszabályt a kijevi parlamentnek. Ma Új programok indulnak "BUDAPEST A gyermekszegénység megelőzésére, visszaszorítására fókuszál az integrált térségi gyermekesélyprogramokat támogató pályázat. A komplex program október 1-jén indul az ország 31, leghátrányosabb helyzetű járásában - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. MW KRÓNIKA Haryiadéval kisebb a teher, mint öt éve Csökkennek a törlesztőrészletek a lakáshiteleknél MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLÍTÁS kozpontiszerkesztoseg @mediaworks.hu BUDAPEST Egy tízmilliós hitelnél jelentősen kevesebb a törlesztőrészlet, mint öt évvel ezelőtt. Számszerűsítve: amíg 2012- ben átlagolva 116 247 forint volt a havi fizetendő, ez mára 75 887 forintra esett vissza. Nulla százalék felé tart A lakáshitelesekre is jelentős pozitív hatása van a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) intézkedéseinek. A jegybank kedden tovább lazított monetáris politikáján. Bár az alapkamat 0,9 százalékon maradt, a piaci hitelek szempontjából mérvadó referenciahozamok várhatóan tovább csökkennek. Olyannyira, hogy a lakossági és vállalati forinthitelek szempontjából leginkább mérvadó Budapesti Bankközi Kamatláb (BUBOR) 21 éves történetében először kerülhet negatív tartományba - írja elemzésében a Portfolio gazdasági portál. Mint kifejtik: a hazai bankközi kamatok kisebb megállásokkal 2012 augusztusa óta csökkennek. Bár az alapkamat 2016 májusa óta változatlan, a Budapesti Bankközi Kamatláb a különböző lejáratain ettől jelentősen elszakadva töretlenül nulla százalék felé tart. Az MNB 2015-ös adatai szerint összesen több mint hatezermilliárd forintnyi olyan hitel van kihelyezve a magyar lakossághoz, a vállalatokhoz és más szereplőkhöz, amelyek árazása BUBOR-hoz kötött. Ide tartozik gyakorlatilag az összes olyan 2015-ben forintosított jelzáloghitel is, amely korábban devizaalapúnak számított. Mennyivel kevesebb? A Portfolio tanulmányában számszerűsítette, hogy mennyit könnyített a családi költségvetésen a jegybank politikája. Mint írják: az MNB friss adatai szerint a meglévő lakáshitelek átlagos évesített kamatlába júliusban 4,58 százalék volt. Feltéve, hogy kizárólag 12 hónapos kamatperiódusú hitelekről van szó (a pontos megoszlást nem tartalmazzák a statisztikák), a jelenlegi 0,20 százalékos 12 havi BUBOR nulla százalékra csökkenése 0,2 százalékkal, vagyis 4,38 százalékra csökkentené az átlagkamatot. Ez önmagában nem jelentős változás: egy 10 millió forintos, 15 évre felvett hitel esetében 76 909 forintról 75 887 forintra csökkenő törlesztőrészletet jelent - írják. Öt éve kezdődött Ha viszont azt nézzük, hogy öt évvel ezelőtt 7,03 százalékon járt a 12 havi BUBOR, ugyanennek a hitelnek a törlesztőrészlete fél évtizede még 116 247 forint A jegybank tovább lazított a monetáris politikáján volt - írja a Portfolio. Tehát az öt évvel ezelőttihez képest most harmadával kisebb törlesztőrészletről beszélünk. A BUBOR nulla százalékra vagy negatív tartományba csökkenése a hitelfelvevők számára fontos, hiszen az elmúlt években bekövetkezett óriási tehercsökkenésnek van igazi jelentősége, amely már 2012 óta tart és természetesen a hosszú kamatperiódusú hitelekre is kiterjed (kamatperiódustól függő időpontban) - áll a hírportál elemzésében. A piaci hitelek szempontjából mérvadó referenciahozamok várhatóan tovább csökkennek Fotó: MW Mi IS AZ A BUBOR? A Budapesti Bankközi Kamatláb (Budapest Interbank Offer Rate, BUBOR) azt mutatja meg hogy a hazai bankok mekkora kamat mellett hajlandóak egymásnak fedezetlen forintalapú hiteleket nyújtani a bankközi piacon egymás rövid távú likviditási igényének kielégítésére. Ennek mértéke hatással van a hitelekre is. Kosa: Most következik a munka dandárja BUDAPEST A nagyvárosokat nevezte meg a vidék fejlesztésének lehetséges motorjaként szerdai bizottsági meghallgatásán Kosa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszteri poszt várományosa. A fideszes politikust az Országgyűlés gazdasági bizottsága a kormánypárti képviselők kilenc szavazatával, az MSZP és a Jobbik egy-egy elutasító voksa ellenében alkalmasnak találta a poszt betöltésére. A miniszterjelölt a Modern Városok Programról azt mondta, azt jól előkészítették, de „most jön a munka dandárja”. Közölte: a programnak mintegy 250 projektje van, a célra rendelkezésre álló uniós és hazai forrás csaknem 3400 milliárd forint. Kósa Lajos a miniszteri poszt létrehozásáról szólva azt mondta, Orbán Viktor miniszterelnök azt szeretné, ha egy kézbe kerülne a program irányítása, mert jelenleg több tárcának is együtt kell működnie a városokkal a lebonyolításban. Kósa Lajos ismertetése szerint a megyei jogú városokban jelenleg mintegy 2,5 millióan laknak, míg az agglomerációkkal együtt 4-4,5 milliósak, a 2022-ig megvalósuló program az ő életüket és mindennapjaikat közvetlenül befolyásolja. Kérdésre elmondta: jelen állás szerint irányítási és felügyeleti joga lesz az előirányzatok Modern Városok Programra vonatkozó része felett, miként azon csaknem 3400 milliárd forintot szánnak a célra kormányzati szervezetek felett is, amelyek részt vesznek a végrehajtásban. Hozzátette: miniszteri tevékenysége az önkormányzati önállóságot akkor sem csorbíthatja, ha egyes projektekről eltérő elképzelése van. MW Kiáll a magyar érdekekért NEW YORK Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részt vesz az ENSZ- közgyűlés 72. ülésszakán és az ennek alkalmával román, valamint horvát kollégájával folytatott megbeszéléseiről beszámolva kifejtette: a magyar külpolitika nem hagyja magára a határokon túl élő magyarokat és mindazokban a kérdésekben, amelyek fontosak a számukra, „a végsőkig kitartunk, és nem engedjük, hogy a környező országokban folyamatosan a magyarokat sújtó döntéseket hozzanak”. Ma Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vesz az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakán fotó: MTI/Szigetváry Zsolt 2017. SZEPTEMBER 21., CSÜTÖRTÖK Üzengetnek egymásnak BUDAPEST Továbbra is vitáznak egymással, napi szintű villongások vannak a baloldal két pártjának vezetői között. Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje az ATV- ben azt vetette kritikusainak a szemére, hogy ,joggal érzi úgy sok bizonytalan választó, mintha az ellenzék néhány szereplője nem is akarná megnyerni ezt a választást, csak a saját túlélésére játszana”. Mint mondta: furcsa, hogy azok az ellenzéki vezetők, akik túlélésért küzdenek, nem a győzelemért dolgoznak, hanem őt bírálják. Botka arról is beszélt, hogy év elején felkereste az LMP-t, a teljes vezérkarral tárgyalt, de elutasítást kapott. Juhász Péterrel is többször találkozott, de az Együttnél is inkább az új pólusban gondolkodnak. A Demokratikus Koalícióval nem volt hivatalos tárgyalása. Ennek elmondása szerint az az oka, hogy a DK nyilvánosan megüzente, hogy számukra elfogadhatatlan Botka stratégiája. A DK bármikor kész egyeztetni a 106 egyéni képviselőjelöltről, de nem hajlandó föladni önállóságát - üzente vissza Gyurcsány Ferenc pártelnök. Mint mondta, a vita nem az ő személyéről, hanem a polgári Magyarország elveinek tiszteletben tartásáról szól. Úgy látja, a DK a 2018-as választás nagy meglepetése lesz. „Mi leszünk az egyetlen párt, amelyik meg fogja többszörözni képviselői számát” - tette hozzá. Eközben a Magyar Idők arról cikkezett, hogy fogyóban van a DK. Míg Gyurcsány Ferencék állítása szerint több mint tízezer tagjuk van, a DK éves beszámolói ennek a töredékéről tanúskodnak. A dokumentumok alapján a pártnak mindössze 2 ezer körüli a tagsága, ami ráadásul inkább csökkent is az utóbbi években - derítette ki a napilap. MW Gulyás: Két tétje van a választásoknak BUDAPEST Nem számít a Jobbik és a baloldali pártok közös jelöltjeire, együttműködésére a Fidesz alelnöke, Gulyás Gergely. A leendő parlamenti frakcióvezető nem lát esélyt arra, hogy a jelenlegi baloldali erők rövid időn belül kormányképessé válhatnak. Elmondta azt is az InfoRádiónak, hogy a kormányoldal nem pusztán az ellenzéki népszavazás meghiúsítása érdekében emelte 12 évre a korrupciós bűncselekmények elévülési idejét, hanem azért, mert egyetértett a javaslattal. A tavaszi parlamenti választásoknak két komoly tétje is van Gulyás Gergely szerint: az egyik, hogy „az építkezés, amelyet az elmúlt hét évben, annak minden eredményével a magyar társadalom megtapasztalt, folytatódhat vagy sem. A másik az, hogy az ország saját védelmét a bevándorlási hullám jelentette veszélyektől képes lesz-e szavatolni.” Vázolta azt is, hogy a kormányoldal ősszel milyen törvényekkel készül. „A Belügyminisztériumnak például vannak nagyon fontos javaslatai, amelyek a közbiztonság erősítését szolgálják. A Strasbourgban jogellenesnek bizonyult titkos információgyűjtés szabályait pedig igyekeznek úgy újraszabályozni, hogy összhangban legyenek az Emberi jogok európai egyezményével.” Ma Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke, a Fidesz frakcióvezető-helyettese fotó: MTI/Máthé Zoltán