Vas Népe, 2019. február (64. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-23 / 46. szám
2 VAS NÉPE RÖVIDEN Konstruktív hangulatú tárgyalás BUDAPEST Másfél órás, konstruktív hangulatú tárgyalást folytatott tegnap Lovász László MTA-elnök Palkovics László innovációs miniszterrel. Biztató fordulat, ugyanis korábban a szintén akadémikus Szarka László Csaba azt fejtegette, hogy az MTA kontra kormány vitában „sokan a nemzetközi botrányban érdekeltek”. „Kilenc MTA- elnökségi ülésen, több főigazgatói értekezleten és egy közgyűlésen vettem részt. Közvetlen tapasztalataim szerint azért nem született mindeddig megegyezés, mert azoknak a közgyűlési és elnökségi tagoknak egy része, akiknek valójában nincs közük a kutatóhálózathoz, politikai küzdelmet folytatnak a kormány ellen” - írta Szarka László Csaba. Hozzátette: „Lehet, hogy a kutatóintézet-hálózat ebbe fog belepusztulni, de persze azt is ráfogják majd Palkovicsra.” MW Első az EP-listán Dobrev Klára BUDAPEST Gyurcsány Ferenc korábban azt mondta, nem ő lesz pártja EP-listájának első helyén. A Demokratikus Koalíció elnökének felesége, Dobrev Klára vezeti majd a Demokratikus Koalíció európai listáját - írja a Hvg.hu. A hírt Molnár Csaba EP-képviselő jelentette be, aki - Rónai Sándort megelőzve - második a listán. MW KRÓNIKA 2019. FEBRUÁR 23., SZOMBAT Teljes nemzeti egység a családvédelem mögött Orbán Viktor: Az embereknek joguk van tudni, mire készül Brüsszel MEDIAWORKS-ÖSSZEÁLLÍTÁS szerkesztoseg@ mediaworks.nu BUDAPEST Az európai parlamenti (EP-) választás tétje a bevándorlás, Európa jövőjéről van szó, az embereknek pedig joguk van tudni, mire készül Brüsszel - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Kijelentette: a kormány mostani tájékoztató kampányából a magyarok is megérthetik, milyen migrációs eszközöket akar bevetni az Európai Bizottság. A miniszterelnök szavai szerint a jelenlegi, bevándorláspárti brüsszeli többség növelni akarja a bevándorlást, ami azt jelentené, hogy Európa nem marad az európaiaké. Orbán Viktor kormányfő azt is mondta, hogy Brüsszel semmilyen valóságos segítséget nem ad a nemzetállamoknak a határvédelemhez, ellenben olyan programokat hirdet meg, amelyekkel a migránsokat immár törvényesen szabályozott keretek között behozná az Európai Unióba. Az uniós vezetők, például Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök is, folyamatosan arról beszélnek, hogy lehetővé kell tenni a legális migrációt Európába -jegyezte meg. Kitért továbbá arra, hogy az EP is több, a migrációt elősegítő döntést hozott, sok-sok milliárd forintot akar adni például a bevándorlást támogató civil szervezeteknek. A Frontex kibővítéséről szóló tervet Orbán Viktor jónak nevezte, de felhívta a figyelmet arra, hogy a nagyságrendekkel érdemes tisztában lenni: egész Európa határrendszerét akarják védeni körülbelül tízezer emberrel, miközben csak Magyarország déli határának védelmére mintegy nyolcezer embernek kell - változó intenzitással - fegyverben állnia. A miniszterelnök beszélt a migránsoknak adott, név nélküli bankkártyákról is, feltéve a kérdést: „Ha nem támogatjuk a migrációt, miért osztogatunk pénzzel feltöltött kártyákat a migránsoknak?” A kormányzati tájékoztató kampány mind a hét pontja tényekkel alátámasztott, a konkrétumokról nem is vitatkozik Brüsszel - összegzett. A családvédelmi akciótervvel kapcsolatban a miniszterelnök kiemelte, hogy a lépéseket az emberek túlnyomó többsége támogatja, a családok támogatásának ügyében nemzeti egység van Magyarországon. A családvédelmi akcióterv pénzügyi hátteréről szólva azt mondta: Varga Mihály pénzügyminiszter „mindig aggodalmaskodik, és jól teszi”, mert kell egy higgadt, nyugodt ember, akit nem ragadnak el az érzelmek, és az ő véleményét mindig elfogadja, mert a pénzügyeknek rendben kell lenniük. Úgy értékeli, hogy az ország mostani és szerinte a jövőben is várható felminősítése vitán felül álló elismerése a pénzügyminiszter munkájának. Varga Mihály maga is nagycsaládos, pontosan tudja, miről van szó, ráadásul karcagi ember - „az sem New York, nem a világ urbánus középpontja” -, tehát ismeri a vidéki életet -jegyezte meg. Orbán Viktor az interjút azzal zárta, hogy a falusi csok kérdését jóváhagyták, a családvédelmi akcióterv pontos szabályait a következő kormányülésen véglegesítik, továbbá folyamatban van egy 440-450 falut érintő gazdaságfejlesztési intézkedés részletszabályainak a kidolgozása, és készül a kabinet egy átfogó romafelzárkóztatási programmal is. A kormányfő további vidékfejlesztési döntéseket ígért Fotó: MTI Nem bevándorlók A lakosság hatoda elmenekült Venezuelából VENEZUELA Számos példa van a világban arra, hogy valamely ország megkönnyíti azok letelepedését, vagy akár állampolgárságot is ad azok leszármazottainak, akik a területéről vándoroltak ki, illetve az adott államot alkotó néphez tartoznak. Utóbbira a legismertebb példa Izrael, ahol az 1950-es visszatérési törvény nagyjából minden zsidónak engedélyezi, hogy származására hivatkozva bevándoroljon az országba. Romániában az 1991-es állampolgársági törvény lehetővé teszi, hogy megszerezhessék a román állampolgárságot azok, akik nekik fel nem róható okokból egykor elveszítették. A jogszabály az egykori román állampolgárok első-, másod- és harmadfokú leszármazottjaira is vonatkozik. Olaszországban is megadják a visszahonosítás lehetőségét a leszármazottaknak, csak azt kell bizonyítaniuk, hogy olasz származásuk generációkra visszavezethetően töretlen. Horvátországban enyhítik a jogszabályokat, hogy a hárommillió elszármazottból minél többen visszatérhessenek. Lapinformációk szerint körülbelül 300 magyar származású nemzettársunk tért haza az anarchiába süllyedő Venezuelából. A magyar kormány már tavaly áprilisban bejelentette érkezésüket, legutóbb Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt róluk, mondván: magyarokról van szó, a magyarokat pedig Magyarországon nem tekintjük migránsnak. Azt is mondta, hogy még nagyjából harminc családot szeretnének Magyarországra hozni Venezuelából, ahonnan már a lakosság 15 százaléka elmenekült. Megjegyezte, hogy a magyarnyelv-tudás alól az egyszerűsített honosításkor is lehet felmentést adni, ráadásul 1990 óta vérségi alapon nyugszik, így az állampolgárságot nyilatkozattal kérhetik azok, akiknek valamely őse magyar volt. A nehéz helyzetbe került és emiatt Venezuelából hazaköltöztetett magyar gyökerű családokat először az egykori balatonőszödi kormányüdülőben helyezték el, tanulnak, dolgoznak. Az agárdi Sport Hotelben lakó, 75 esztendős Nagy Csaba Károly a Magyar Nemzetnek azt mondta, Venezuelában élni nem lehet, csak túlélni. A hazatérőket segítő Magyar Máltai Szeretetszolgálat tavaly megállapította: „A híresztelésekkel ellentétben a Venezuelából kimenekített családok nem illegális bevándorlók, hanem Magyarországról korábban kitelepült, katolikus vallású emberek, akik magyar felmenőkkel rendelkeznek.” MW Tömegek menekülnek el a lassan anarchiába süllyedő dél-amerikai országból Fotó: AFP i Kanadában is modell az akcióterv KANADA A kanadai konzervatívok nagy érdeklődést tanúsítanak a magyar családpolitika iránt, számukra ez modell - mondta a Kanadában tárgyaló Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára. A háromnapos látogatás során az államtitkár Ottawában és Torontóban folytatott megbeszéléseket a Konzervatív Párt vezetőivel, előadást tartott a Cardus Intézetben a magyar családpolitikáról és találkozott a magyar diaszpóra képviselőivel. A torontói Szent Erzsébet-templomban megnyitotta a keresztények üldözéséről szóló magyar kiállítást is. „Tavaly indult el a Köldökzsinór programunk, amelynek köszönhetően a Kanadában született magyar gyermekek is jogosultak egyszeri támogatásra és babakötvényre, s ez azért fontos, mert ők is érzik az anyaország támogatását” - mondta az államtitkár. A kanadaiak érdeklődtek a családalapításra készülőket segítő magyar intézkedések felől is, és sokat kérdezték arról, hogyan lehet az adórendszer révén segíteni a gyermekvállalást. Michelle Rempellel, a konzervatívok árnyékkormányának bevándorlásügyi vezetőjével a migráció kérdéseit vitatta meg. „Bár Kanada hagyományosan bevándorlóország, náluk is gondokat vet fel az ellenőrizetlen bevándorlás” - mondta Novák. MW Kitart a dekrétumok mellett Szlovákia POZSONY A csehszlovákiai magyarok jogfosztását kimondó, hivatalosan vissza nem vont Benes-dekrétumokról tárgyalnának az uniós intézményekben, de a szlovák fél nem akar együttműködni. Szlovákia nem sokáig bújhat ki a felelősség alól - nyilatkozta tegnap az ügyben Csáky Pál a Magyar Nemzetnek. A felvidéki Magyar Közösség Pártja európai parlamenti (EP-) képviselője elmondta, a szlovák parlament elnöke küldött egy levelet a EP petíciós bizottságának, amelyben elkeni a problémát. Arra hivatkozik, hogy a dekrétumok történelmi dokumentumok, és nem világos a jogi hatásuk, de a lényegre nem válaszol. Csáky jelezte, a petíciós bizottság koordinátorai visszautasították a levelet és új választ kérnek, ezenkívül az Európai Bizottság jogi szolgálatához fordulnak információért, hogy miben üti a szlovák parlament 2007-es határozata a jelenlegi EU-s jogrendet - nyilatkozta a képviselő. A dekrétumok összeegyeztethetetlenek az EU Alapjogi Chartájával, a szlovák parlament 2007-ben mégis megerősítette sérthetetlenségüket. A csehszlovák köztársasági elnökhöz, Edvard Beneshez köthető dekrétumok 1945 augusztusától megfosztották a magyarokat és németeket állampolgárságuktól, és ezzel számos atrocitásnak tették ki őket. A magyarok üldözöttekké váltak, még a magyar nyelv használatát is betiltották számos téren. A színtiszta szláv állam megteremtésén fáradozó kormány a magyar kisebbség felszámolása érdekében 1945-46 telén fűtetlen marhavagonokban több mint negyvenezer magyart deportált a Szudéta-vidékre. Beindult a reszlovakizáció, amely lehetőséget adott „az évszázadok során elmagyarosodott szlovákoknak” a visszatérésre az anyanemzethez. Végül különböző módszerekkel sikerült elérniük a lakosságcserét. MW A magyarokat vonatra rakták és kitelepítették Fotó: MW iti