Vasuti és Hajózási Hetilap, 1932 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1932-01-01 / 1-5. szám
XXXIV. évfolyam Budapest, 1932 január hó 1—5. szám VASÚTI ÉS HAJÓZÁSI HETILAP A „MAGYAR VASÚTI ÉS HAJÓZÁSI KLUB" KÖZLÖNYE Megjelenik minden szombaton (Egyelőre havonkint jelenik meg) Felelős szerkesztő Dr. ESZLÁRY ISTVÁN klubtitkár Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI., Csengery utca 68. szám TELEFON 225-98 Postatakarékpénztári csekkszámla 48785 A Bagdadi vasút Közli: Dr. Gottenhuber Sándor (Folytatás) A bagdadi vasút hivatása a török-német tervek szerint az lett volna, hogy egy közvetlen, gyors szállításra használható »országutat« helyettesítsen Konstantinápolytól Bagdadig és ezen át kelet felé Perzsiába és Indiába. A bagdadi vasút azonban az angol gazdasági érdekeket veszélyeztette, úgy, hogy Anglia évekig tartó ellenállást fejtett ki a bagdadi vasútnak Bagdadtól Basráig, tehát a Perzsa-öbölig való továbbvezetésével szemben. Ez az ellenállás azonban közvetlenül a világháború kitörése előtt ellanyhult, mert a Perzsa-öbölben a vasút kikötője és ezzel az India felé vivő út kapuja angol ellenőrzés alá helyeztetett. A világháború előtt megfeszített munkával folyt a vasút építése, de az minden igyekezet dacára sem volt Bagdadig megépíthető. Nissibine, a nyugati és Samarra, a keleti végpont között maradt még 450 km vasútnélküli sivatag. Ennek legyőzése — a rendelkezésre álló régi eszközökkel — egyik legnehezebb problémája volt a háborús közlekedésnek és szállításnak. Évszázadokon a tevekaravánvonat volt ennek a vidéknek úgyszólván egyedüli közlekedési formája, természetes tehá , hogy igen sok életmegnyilvánulás is ehhez igazodott. A távolságot a tevével egy nap alatt bejárható úttal mérték, súlyegységül egy teve hordképességét vették stb. A háborús teljesítmények súlyos próbára tették a lassú járáshoz és szabványos megterheléshez szokott tevekaravánokat. Sok kísérlet történt a háborús feladatok legjobb megoldására. De a teve mindig a legmegbízhatóbb szállító eszköznek bizonyult ; erősen korlátozott teherbíróképessége és sebessége azonban az ember és anyag utánpótlás körül nagy nehézségeket okozott. A háborús évek tehát a sivatagi forgalomban fejlődést nem, vagy csak alig hoztak. A háború utáni első években azonban e kérdésben kedvező fordulat állott be. Sikerült olyan autókat szerkeszteni, amelyekkel a sivatagban úttalan, vagy kezdetleges utakon is biztosan lehetett haladni. Párizsban a Musée l’Armée egyik folyosóján ma is látható az az autó, amellyel a Szaharát első ízben utazták át. A fejlődés ettől kezdve rohamlépésben haladt, s egyszerre új utak nyíltak kelet, Irak, Perzsia, India felé. Anglia és Franciaország még a háború alatt megegyeztek, hogy Törökország várható felosztása esetén Anglia a Földközi tengerben Flaifa, a Perzsa öbölben pedig Basra kikötőt kapja, míg Franciaország a Földközi tengeri kikötőkből Akkot, Bejrutot, Гripoliszt és Iszkenderint biztosította magának. Ezek a kikötők a keletre irányuló forgalom tekintetében igen nagy jelentőséggel bírnak, s a felsorol kikötők említett elosztásából világosan látható, hogy a győző nagyhatalmak milyen fontosságot tulajdonítottak a keleti forgalom fejlődésének, mivel a forgalom birtoka, különösen keleten, ma a politikai hatalom tekintetében is döntő jelentőségű. Miután Szíria francia protektorátus alá helyeztetett és a Franciaország és Törökország közötti ellenségeskedés Ciliciában befejezést nyert, a bagdadi vasút Adana— Iszkenderun—Aieppo-Aissibine vonala, külön francia-török egyezmény alapján, francia társaság igazgatása alá helyeztetett. Ez a társaság kilátásba helyezte, hogy a most még hiányzó 450 km-es vonalat Nissibinetől Samarráig kiépíti — mert Franciaország célja az, hogy Irak kereskedelme az ő kikötőjén, Iszkenderun-on (Alexadretteon) át bonyolíttassék le. Angliának, Irak anyaországának azonban más céljai vannak. Ő a forgalmat Basrán, tehát saját gyarmatán át akarja irányítani. Végre is a bagdadi kereskedők, akik erősen követelték a vasút kiépítését, — legalább Mosszulig, — megkapták azt. A titkos, vagy nyílt célok eme ellentéte miatt hiúsult meg mindeddig a bagdadi vasút teljes kiépítése. Ma pedig az autó térhódításának idejében ez a probléma már egyáltalán nem tartozik a sürgős kérdések közé. Az új sivatagautók építése a hiányzó vasútvonal helyén is az autóforgalom gyors kialakulására vezetett, úgy, hogy a sivatag és az ezzel szomszédos országok — mint Szíria, Irak, Perzsia és a francia és olasz Észak- Afrika —orgalma eddig nem látott fellendülést ért meg. MEGHÍVÓ_______________ A Magyar Vasúti és Hajózási Klub 1932. évi február hó 1-én (ünnep előtt hétfőn) este fél 9 órakor kitűnő fővárosi művészek közreműködésével rendezendő művészestjére és az azt követő táncestre HELYÁRAK: Számozott ülőhelyek, az első négy sorban 5 pengő, a többi ülőhelyek 2 pengő. Földszinti páholyok (5 személyre) 25, 20 és 15 pengő. Előadás utáni belépésre jogosító táncosjegyek 1 pengő 50 fillér. Jegyek a vigalmi bizottság tagjainál és a klub irodájában (este 5—7 óra között) válthatók. Felülfizetéseket a klub gyermeknyaraltatási- és ösztöndijakciójára fordítjuk. A vigalmi és művészi bizottság ~~~~~~~~~~~ zenekar (cigány és jazz). Hideg, meleg vacsora, buffet ~~~~~~~~~~~