Vasuti és Hajózási Hetilap, 1935 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-01 / 1-4. szám
XXXVII. évfolyam Budapest, 1935 január hó 1—4. szám. VASÚTI ÉS HAJÓZÁSI HETILAP A „MAGYAR VASÚTI ÉS HAJÓZÁSI KLUB" KÖZLÖNYE Megjelenik minden szombaton (Egyelőre havonkint jelenik meg) Felelős szerkesztő Dr. ESZLÁRY ISTVÁN klubtitkár Szerkeszség és kiadókratal BUDAPEST, VI. Csengery utca 68. szám TELEFON: 02-5- 98 Postatakarékpénztari csekkszámla 80743 Baross Gábor (1848—1892.) ÍRTA: DR. LÓSY-SCHMIDT EDE, műv. műszaki tanácsos. Baross Gábor, a Tisza és a Szapáry kormányok kereskedelemügyi, rövid ideig belügyminisztere, a magyar közélet legújabb korának egyik legjelesebb, legkimagaslóbb alakja. Széchenyi István óta közgazdasági életünk legjavulóbb, legfáradhatatlanabb munkája. Miként nagy elődje, a független Magyarország első közlekedésügyi minisztere, úgy ő is érezte, hogy csak anyagi javakkal rendelkező, független ország fejlődhetik tartósan és haladhat a boldogulás útján felfelé. 1867 óta Baross az első államférfi, ki önálló magyar gazdasági politikát kísérelt meg nagy sikerrel és sok eredménnyel. Az Ausztriával létrejött kiegyezés alapján állva, a legnemzetibb politikát folytatta és a magyarosodás ügyének is nagy hasznára volt tevékenységével. A kiegyezési törvény által adott jogokat nemzete javára igyekezett minél eredményesebben és gyümölcsözőbben kiaknázni. Magyarország gazdasági önállósítása és a magyar közlekedési és kereskedelmi politika megteremtése voltak eszményképei. Az ország gazdasági életét akarta minden idegen befolyástól és érdektől függetleníteni, amennyire azt az Ausztriával kötött egyezség keretei megengedték és kivívott — sokszor heves harcok árán — anyinyit, amennyit az adott körülmények között egyáltalán kivívni lehetett. Szembeszállt Ausztria önzésével és nem hajolt meg az osztrák érdekek előtt. Bécsben ezért természetesen nem volt kedvelt egyéniség s az osztrák sajtó magyar érzületéért és a magyar érdekeknek állhatatos védelméért sokszor támadta hasábjain. „Hadd csaholjanak — mondotta egy ízben bizalmasai előtt —, hiszen régi dolog, hogy ami Magyarországra nézve haszonnal jár, azt a bécsi lapok okvetlenül károsnak tartják Ausztriáéranézve, még ha nem is igaz”. A bécsi lapok támadásai nem is áldottak Barossnak. Csak arra voltak jók, hogy népszerűségét itthon még inkább növeljék s helyzetét a képviselőházban megszilárdítsák. Baross a munka embere volt. Az erőnek és a munkának a megtestesítője. Folyton dolgozott, tanult és művelte magát, hogy teremteni tudjon. És mindig a nemzete javára és hasznára fordította minden munkaerejét, soha a magáéra. Mindenben a közjó és a kötelességtudás irányították cselekedeteit, soha egyéni érdekei. Szinte emberfeletti munkát fejtett ki, hogy hazájának anyagi jólétét megalapozza s évtizedek mulasztásait pótolja. Midőn egy alkalommal arra figyelmeztették, hogy egészségére is gondoljon s legalább, karácsonykor pihenjen, azt felelte, hogy semmivel sem dicsérheti jobban az Istent, mint munkával. Jobban meg van az Isten így velünk elégedve, mintha mellünket verjük, azt mondván: „Atyám, vétkeztem”. Lázas sietséggel és bámulatos eréllyel dolgozott folyton, hogy a magyar ipart és kereskedelmet fellendítse s a közlekedést fejlessze, a forgalmat emelje. Olyan volt Baross Gábor, amilyennek Széchenyi gondolta a nemzet munkáját: hangyaszorgalmú, erélyes, okos és határozott. Akadályokat nem ismert, a nehézségektől nem riadt vissza. Gyorsan cselekedett, de semmit sem hamarkodott el. Nyájas modorával, lebilincselő szívességével meg tudta nyerni az embereket. Komolyságával, lelki és szellemi nagyságával tiszteletet ébresztett, bámulatot keltett maga iránt. Becsvágyó volt, de nem hiú; az önfeláldozásig kötelességtudó, de nem fontoskodó. Tiszta jellemű, becsületes ember volt, üldözte a korrupciót s hazáját oly nagy önzetlenséggel szolgálta, amilyennel csak nemes lelkületű, eszményi jellemű férfiak szolgálhatják. MEGHÍVÓ HELYÁRAK: Ötszemélyes páholy 15 pengő, számozott ülőhely 3 pengő, a tobbi ülőhely 2 pengő. — A hangverseny iráni belépésre jogosító táncosjegyek ára 1 pengő. A MAGYAR VASÚTI ÉS HAJÓZÁSI KLUB 1935 február 18-án (hátfon) este fél 9 órakor a kir. Operaház művészeinek és a már 10 tagból álló szimfonikus zenekarának közreműködő évei a klub gyermeknyaraltatási és ösztöndíj akciója javára rendezendő MŰVÉSZESTRE és az azt követő zártkörű TÁNCESTÉLYRE Belépőjegyek a terem befogadóképességére való tekintettel csak korlátolt számban, a borítékos meglevő előmutatása mellett adatnak ki. Meghív, igényelhetők és jegyek kaphatók a klub irodáiban d. a 4—6 óra között A VIGALMI ÉS MŰVÉSZI BIZOTTSÁG.