Vasuti és Közlekedési Közlöny, 2. évf. (1871)
1871-01-26 / 4. szám
27 a szigeth- n. bánya-kolosvári t . . . ]62/8 mfd. ] N. várad kolosvár-m. vásárhely-brassói, a segesvár szebeni kiágazással . . 71% „ a zombor-arad-dobrai ... 25% „ a szeged-temesvár-szászsebesi, a lugos-subai és piskihátszegi kiágazással 56% „ a kolosvár-bukovinai, a király német-m. vásárhelyi és apahida-sz. régeni kiágazással , 43% „ a torda nagyszebenbrassói, az alvinczi vöröstornyi és ojtozi kiágazással 52 % „ összesen Magyarországon 7509 „ továbbá Horvátországban a Csáktornya varasdi út ... 5/16 „ a varasd-zágráb-károlyvárosi 173/16 „ az eszék-nasicz-pozsega-lipiki ПУ,6 „ az illova-sziszeki . . . . • 5 ., a belye-eszék-diákovár-bródi 6›vj6 „ a verőcze-pakráczi П10ЛИ n összesen Horváttótországban . . • 58% „ Magyarország, Horvát- és Tótországban tehát együttvéve 808% mértföldnyi országút van államkezelés alatt. A kezelés részletes költségei következők: utmesterek fizetései és útiköltségei 117.758 ft. helyettesítési díj 2.200 „ szertár és lakbér 2.794 „ irodai szükséglet utmesterek részére 1.547 „ jutalmazások és segélyezések 3.300 „ térképezési költségek 1.900 „ Az utak fentartására fordítandó költségek részletei pedig következők : út- és hidfentartási költségjárulék 1.688 ft. útkaparóházak és szertárak fentartása,utiszerek beszerzése és javítása 26.180 „ fedanyag előállítása és kavicsbányák bére 2.406.769 „ hidak építése és javítása 236.600 „ az úttest tartozékainak fentartása 123.400 „ különleges építkezések 513.780 „ útkaparók fizetése és segédnapszámosokra 510.000 „ előre nem látott kiadások 7.20 „ Az utak fentartása és kezelésére szükséges 3.955.256 ftnyi költség fedezésére csak csekély jövedelmek szolgálnak, melyek az utak és hidak építési járulékából, a kavicsbányák kártalanításából, ócska anyag eladásából s a fűtermés eladásából folynak s összesen 4.100 frtra rúgnak, a többi 3.9 -1.156 ft tehát országos teher gyanánt jelenkezik. A vasutügy reformja. (6.) A jelen év február havában Bécsben egy enquete bizottság van kilátásba helyezve, melynek czélja, mindazon kérdéseket szakértőleg megoldani, melyek a vasútügyben eddig tapasztalható hiányok orvoslását előidézhetnék. Az értekezletben az egyes vasúti vállalatok képviselőin kívül a kormány s a kereskedelmi testületek kiküldöttjei és részt fognak venni. Azenquete előzetes munkáival az alsó ausztriai kereskedelmi és iparkamara bízatott meg, mely feladatának legfontosabb részét, az enquete által megvitatandó kérdések megállapítását már befejezte. Azon viszony, melyben a magyarországi közlekedési ügy az ausztriaival áll, és azon körülmény, hogy a vasútügy rendezése nálunk is ép oly kívánatos, czélszerűnek tüntetik fel, hogy az érilített kamara által megállapított kérdéseket olvasóinkkal is közöljük. A kérdések két tárgyra vonatkoznak. Az első a tarifügy, a második a forgalmi kezelés. I. Kérdések a szállítási díjak iránt. 1) A kereskedelem és forgalom érdekében szükséges e a dijosztályzatot reformálni ? mely irányban (átalában vagy csak bizonyos czikkeknél) kellene ezt tenni, és mikép volna az keresztül vihető? 2) Kívánatos és lehetséges volna e valamennyi osztrák pályán a dijjosztályok egyszerűsítése és egységes alakba öntése. 3) Tényleg bebizonyítható-e az oly gyakran hallott átalános panasz, melynél fogva szállítási intézeteinknél a dijjak átalában s különösen a főszállítási czikkeknél rendkívül nagyok? Melyek számszerint azon különbségek, melyek e tekintetben az osztrák közlekedési intézeteknél és a külföldiek közt léteznek? 4) Mely adatokat lehet átalában épp ugy mint az egyes czikkekre nézve a tekintetben fölhozni, hogy egyrészt a magas tarifák által a belföldi termelés és kereskedés károsul és hogy másrészt a tariftételek megfelelő leszállítása bizonynyal a bevételek pillanatnyi csökkenését fedező forgalmi nagyobbodást fog maga után vonni ? 5) Mennyiben látszik a helyi és közbenső forgalom a különbözeti, csatlakozási és átviteli tarifákkal szemközt határozottan és bebizonyíthatólag károsítva és mily következmények folynak ebből közgazdaságunkra? Miben volna ezen vitás ügynek megoldása található ? 6) A bizonyos irány- és idénytarifáknak tovább megtartása nem ártalmas-e a forgalomnak átalában és egyes czikkeknek különösen ? Kivánatos-e ez irányban változás és milyen? 7) Nem jogosult és átalában osztott kivánság-e, hogy kivétel nélkül minden jószágnál a darabárutarif helyett, bizonyos tekintetben mérsékelt kocsirakmánytan is rendszeresítessék ? Nem volna-e jogosult, a diíj tétel ujjabb leszállítását megengedni, ha a szállítandó áruk fedetlen jönnek szállításra? és mily arányban volna e leszállítás tekintettel a hiányzó védelemre és a kisebb felelősségre megállapítandó? 8) Nem volna-e a forgalom érdekében, ha a feladók a vasutaktól, tekintet nélkül a díjosztályzatra, kívánságukra minden korlát nélkül kocsikat bérelhetnének, melyeket tetszetős módon — magában értve a biztosítási tekintetekből szükséges megszorításokat — megterhelhetnének ? Mikép volna ez lehetséges ? 9) Nem volna-e megengedhető a feladónak saját kocsijait pályára szolgáltatni, és az utóbbinak aztán a hátra tett, it egyes mérföldeiért meghatározott illetéket fizetni, és nem volna-e lehetséges a kocsiártarifát, pálya és szállítási illetékre szétválasztani? 10) Jogilag megengedhetők a leengedés (Refactie), azaz külön küldemények után dijjelengedések, melyek nyilvánosan közhírré nem tétettek, s melyek mindenkinek egyenlő föltételek mellett meg nem adatnak ? Mily terjedelemben áll fenn az osztrák szállító intézeteknél az egyeseknek ily kedvezményezése és mily következményeket lehet-e tekintetben tapasztalni? 11) Mily eszközöket kellene alkalmazni, hogy a tarifaügy rendkívüli bonyolódottsága következtében a díjkiszámításnál elharapódzott nagy bizonytalanságot és nehézséget, mely e téren, az egyszeresítés után és a leszálított különleges tarifák következtében fenn fog maradni, el lehessen hárítani. 12) Mennyiben volna jogosult Bécs városa, mint ipar és kereskedelmi város, épp úgy mint elsőrangú fogyasztási piacz a tarifaügyben különleges tarifák által külön figyelemre ? Mit lehet ugyanez irányban a monarchia egyéb főpiaczai tekintetében fölemlíteni ? 13) Mely kívánságoknak vagy panaszoknak lehet a különböző mellékdíjak tekintetében helyt adni ? 14) Mi volna még megjegyzendő szállítási intézeteinknél a tarifaügy tekintetében és mily reformok kívánatosak e téren? II. A forgalmi kezelés iránt felállított kérdések. (A vasúti üzleti szabályzat határozataira tekintettel.) 1) Általános. 1) Léteznek-e ellenmondások az üzleti szabályzat és a közlekedési intézetek egyéb üzleteinek határozatai közt egyrészt,és az átalános törvények, különösen a kereskedelmi törvény közt másrészt? 2) Nem tűnik-e a forgaloműző közönség érdeke kevéssé védve az üzletrendszabály 7. §.-a által, mely a pályát a fennsőbb hatalom esetén kívül még rendkívüli el nem hárítható akadályok és a rendes szállító eszközök elégtelensége esetében a szállítási kötelezettség alól fölmenti ? 3) Nem kellene-e ily forgalmi akadályok tényleges elháríthatlanságát, valamint azoknak, a pályakezelés által nem okoztat esetenkint hatóságilag megállapítani, és nem volna e tanácsos, az üzleti rendszabály ezen 7. szövegét akkép változtatni, hogy a mostani szövegezés a „szállítás nem következik be," helyett, következő szavak léteznének: „a szállítás meg nem tagadható, amennyiben ?" 4) Melyek a rendes szállító eszközök és tartatnak-e ezek a felszólamlás eldöntése czéljából tárgylagos, a közönség ellenőrzésére alkalmas ellenőrizet alatt? Megfelelnek e ezen kívül a rendes szállító eszközök a forgalom igényeinek vagy jogosult volna-e e végből az államigazgatás befolyása? 5) Megfelelnek-e az egyes pályaigazgatóságok által kötött kocsikartellek a forgalom igényének? Ha nem, mily változásokat kellene e pontban létesíteni ? Nem volna-e e tekintetben is az állam beavatkozása czélszerű és mily irányban ? 6) Szállítási intézeteinknél az összeköttetés és segédközlekedés állapota hagy-e valami kívánni valót és mly változások volnának e tekintetben különösen a mellékutaknál létesítendő