Vasuti és Közlekedési Közlöny, 2. évf. (1871)
1871-10-19 / 42. szám
8.736,803 frt 87 Vi кг. 3.531,047 я 93 я 6.770,932 я 94 я 7.712,847 я 55 я 6.725,040 n 43% я 621,805 Я 56 я 33,963 я 07'Л я 992,957 a losonczi pályára károlyváros-fiumei pályára a zákány-zágrábi pályára a hatvan-miskolczi pályára a salgótarján-rutkaira a hatvani pályaudvarra a hatvan-szolnoki pályára a miskolcz-bánrévei pályára helyszinelési munkálatokra a vasut-épitészeti igazgatóság gépgyár A mint ezen összegekből és a befektetésekből látszik a magyar vasúti kölcsön a legkiváltkép égető szükségletek és pályák kiépítésére fordíttatott s igy teljesen megfelel ama nagy jelentőségű czélnak, melyért felvétetett. És ezen kezdeményezés után bizton lehet várni, hogy valamint az idén felveendő ujabb kölcsön is, e közlekedési ügynek teljes rendszeressége tekintetében hatalmas előmozdítást fog előidézni s igy anyagi jólétünk hathatós támogatást fog találni ép ezen, habár terheseknek látszó pénzügyi műveletek által is, és 1.080,000 я я 34% я 67,448 я 31 я 585,466 я 78% я A bécsi vasúti enquéte osztályainak működése. IV. Bécs városának forgalmi szempontból az osztály nagy jelentőséget tulajdonít és utal mindazon előnyökre, melyeket egy ily központosító forgalmi pont az összes közgazdaságra háríthat. Ennélfogva tökéletesen igazoltnak tekinti azon kedvezményt, mely Bécsnek már jelenleg is a tarifa ügyben nyújtatik és ezentúl e kedvezményeket annyira kívánja terjesztetni, hogy minden áru, mely csak ideiglenesen rakatik le Bécsben, s mely iránt a vasút biztosítva van a leraktározás módja által, hogy csakugyan a vasút által tovább is fog szállíttatni, a közvetlen tarifa előnyeiben részesüljön. Az osztály egyúttal kimondja, hogy ezen kiváltságos előny Bécsnek, mint forgalmi gyárpontnak adatik s ennélfogva mindazon helyek, melyek forgalmi szempontból ugyanily jelentőségűek, mint például Pest, szintén ily előnyökben részesüljenek. Ugyan e szempontból nyilatkozik az osztály a trieszti kereskedelmi kamara terjedelmes emlékirata fölött. E kamara ugyanis kikíutatja, hogy a mostani különbözeti tarifarendszer mellett a birodalomból áruk sokkal olcsóbban szállíttatnak Stettin és Hamburgba, mint a rövid távolságú Triestbe, minélfogva ez utóbbi város kereskedelme nem tud versenyezni az északi tenger kikötőivel. Az osztály teljesen méltányolja a kamara indítványait s Trieszt és Fiumét a különbözeti tarifák által előnyösebb helyzetbe hozni javasolja. A kőszén tekintetében a különbözeti díjazás iránt az osztály véleménye következő: A kőszéntarifának leszállítása kívánatos, s az állam hasson arra, hogy a már létező pályák e tekintetben engedményeket tegyenek, jövendőben engedélyezendő pályáknál pedig azonnal mérsékeltebb díjak követeltessenek. Kőszénbányákat összekötő pályák szaporíttassanak, s oda kell hatni, hogy a kőszénbányák közelében fekvő iparos telepek e tekintetben az olcsóbb szállítási díjak következtében ily pályákat használhassanak. A coaks, tőzeg, tözegtégla, tőzegmoha és kőszén, tekintet nélkül a vasúti kocsik teherképességére, egyenlő díjazás alá essék,hogy így az iparnak nagyobb kedvezmény nyuttassék. A barnaszén és a faszén számára ott hol azok a fekete kőszén ellenében versenyezni kénytelenek, mérsékelt szállítási díjtételek alkalmazandók. A szállításra vonatkozó ezen kívánalmak mellett az osztály egyéb kedvezményeket említ még föl ugyancsak a szénre nézve ; jelesen kívánja, hogy a szénre kivetett bányaadó mérsékeltessék, hogy továbbá addig is míg a méterrendszer meg fog honosítlatni, a széneladás vámsúly szerint történjék. A tarifaügy mellett a kezelést egy külön osztály tanulmányozta,mely tekintetes a fenálló vasúti szabályzatra,továbbá az annak alapját képező német kereskedelmi törvényre s az osztrák polgári törvénykönyvre, valamint a meghonosíttatni szándékolt északnémet vasúti üzletszabályzatra, az egyes felmerült panaszok és viszszásságok iránt következő véleményt nyilvánította. Igen sok panasz történt az osztrák s magyar pályák ellen azért, mert a felvételi szerződés iránt még nem voltak kellő határozmányok, különösen pedig mert a pályák a felvételt igen gyakran határozottan megtagadják, különösen akkor, ha igen sok árú adatvan föl, annak elszállítása nem lehetséges. Ezen eljárásnak ugyan a német kereskedelmi törvény 422 szakaszában van alapja, mely szerint a szállítók csak addig vehetnek fel szállítmányokat, míg a szabályszerű szállításnak megfelelni képesek, s és azért az osztály kívánsága abban pontosul össze, hogy a szükséghez képest a raktárak és a kettős vágányok szaporittassanak , — közraktárak állittassanak föl —s végül hogy azon esetre, ha áruk már az azonnali szállításra fel sem vehetők, de még a pálya raktárokban elegendő hely van, a felvétel felvételi ívek mellett teljesítendő. Egy másik fontos kérdés a raktárjegyek (Ladescheine) kiállítása a pálya részéről. A raktárjegyek természete, hogy általuk a raktározott árú sokkal forgalomképesebb lesz, azaz az árú eladása egyszerűen a raktárjegyek adás vevése által eszközöltetik; ezen jegyek kibocsátása és forgalomba bocsátása mindazáltal addig, mig a raktárjegyek forgalma nincs szabályozva s az e tekintetben fen forgó kérdések törvényes megoldásukat nem nyerik, nem honosithatók meg kötelezőleg s azért az osztály azon véleményt nyilatkoztatja, hogy a raktárjegyek ugyan kívánatosak, de átalános kényszerszerű meghonosításuk még nem követelhető. A kereskedők a többi közt azon kivánságot is keltettek, hogy a czimzettnek joga legyen minden árut az átvétel előtt megvizsgálni s csak azután átvenni; a szakosztály ezen kívánalmat nem találja elegendőn megállapítottnak, hanem igen is helyszerűnek találja, hogy a czimzett az árut külsőleg az átvétel előtt megvizsgálhassa,— de belsőleg nem; egedül a gabna neműeknél történhetik a vizsgálat belsőleg is, mert ezen áruknál a vasút úgy sem vállal felelősséget, azaz az ezen áruknál történő megromlások iránt a vasút amúgy is nem veszi magára a felelősséget, hogy ha az áru nem olyan, mint amilyenek a feladó levél szerint lennie kellene. A vasutak felelőssége iránt az enquéte jogügyi szakosztálya hosszabb ideig tárgyalt s azon véleményben van — de ez is csak kisebb többséggel lett eldöntve — hogy a vasutak minden mulasztásért is felelősek Az enquéte jogi osztálya e tárgyban szoros vizsgálat alá vette a fenálló törvényeket, jelesen a német kereskedelmi törvényt. Ebben a felelősségre nézve mondatik, hogy a szállító felelős minden hiányos (bösliche) cselekvésmódért. —ezen kifejezés iránt kettős nézet uralkodik: némelyek ugyanis az említett cselekvésmód alatt csak a szántszándékos betudható bánásmódot akarják érteni, holott mások az nagyobb gondatlanságot, tehát nemcsak a szándékosságot kívánják érteni Az enquéte jogi osztálya, de amint említettük csak is kis többséggel, az utóbbi nézet mellett nyilatkozott. '342 Egy minta tarifa-rendszer. (Gy. E.) A berlin anhalti társaságot átalában úgy szokták tekintei, mint a német vasúti társaságok mintaképét úgy az igazgatás, mint a szervezet szempontjából. Köztudomás szerint a vasúti egyletnek, melynek tagjai a magyar birodalmi vasúttársaságok is, régi, mondhatni állandó elnöke s ügyvezető igazgatósága a berlinatlulli, s már magánál e körülménynél fogva is oly nevezetes befolyása volt az egész egylet fejlődésére, mint átalában az összes vasútligy jelen alakulására, amelyet figyelmen kívül hagyni nem lehet. E minőségénél fogva minden bizonynyal érdekes leend a magyar olvasóközönségnek ismerni azon vezérelveket, miket a tarifáknál e minta társaság követ, s melyek e szerint (legalább a jelenle vezét viszonyok közt) legelőnyösebbek. Csak azt bocsátom még előre, hogy maga ezen társulat igazgatósága is, azok közt van, melyek a jelen állapotok tarthatlanságát fölismerve, az egységes classification tehát az egységes tarifrendszer első alapját, a lehető legélénkebben sürgetik, mint azt e lapok olvasó közönsége oly jól tudja, részint a napi sajtó útján, részint a congressusok történetéből. 1870 június 10 én lépett életbe az új tarifa, az 1867 april 1vei életbe lépett tarifa mellőzésével s egy uj classificatió felállításával, melyet a körülmények s a forgalom követeltek a pályán. Ez utóbbi szerint a teher egyáltalán gyors és rendes szállítmányra (Eil- und Frachtgut) oszlik fel, melyek közül az utóbbinak következő alosztályai vannak : normáltarifa I, mérsékelt tarifall, és kocsiszállítmányok (А В, С és D). Ezenkívül különböző csikkek számára fenállanak még az úgynevezett speciáltarifák. (Feleslegesnek tartom bővebben említeni, hogy a helyiforgalom tarifáin kivül, — melyre vonatkoznak e szabályzatok — még szövetségi, egyleti, differentiál és egyességi tarifák is léteznek, melyek specficált szállítmányokra és specificált állomásokra vonatkoznak, gyakran specificált súly minimum mellett) Mely javak számítassanak speciáltarifa alá, mint különös tárgyak, és ezen terhek szállításánál micsoda elvek alkalmaztassanak.