Vasuti és Közlekedési Közlöny, 3. évf. (1872)

1872-01-04 / 1. szám

Megjelenik minden csütörtökön. Isgám- PeBt, 1872. január 4. y/If^Ú Harmadik évfolyam Szerkesztési Iroda: Előfizetést díj : Kiadóhivatal: Itázliozliordással vagy postai küldésed Kiadóhivatal: F ön t 6. szám I. emelet. egész évre 8 frt. félévre 4 „ Főút 6. szám I. emelet. Tartalom: Ártörvény hozás a közlekedési iigy terén 1871-ben. — A vasutak behatása az ipar jejlődésére. — A teherszállítás reform-kérdéséhez. — Választott bíróságok. — Gőzkazán-robbanások. — Utasítás. — Vasúti hírek. — Gőzhajózási hírek. — Pósta és távirdailgy. — Vegyes hirnk — Tőzsde. —Hirdetések. A törvényhozás a közlekedési iigy terén 1871-ben. A lefolyt év, melynek közlekedésügyi tekintetben sok fontos jelenségei voltak, és mely főkép a vasúti forgalom terén több nevezetes körülményt mutat föl, sok oldalú visszpillantásokra ad alkalmat. E visszapillantásokat leg­közelebb megfogjuk kezdeni és ezúttal a közlekedési ügy egyik fontos tényezőjét, a törvényhozás közlekedésügyi működését kívánjuk közelebbről vizsgálat alá venni. Törvényhozóink mindig kellő fontosságot tulajdoní­tottak a közlekedésügynek, mert oly elhagyatott ország­ban, mint milyen hazánk, az eíféle viszonyokra kettős figyelemmel kell lenni, s különösen akkor, hahogy a köz­lekedésügy terén még oly sok és fontos a tennivaló. Ha » lefolyt évet s törvényhozásunkat tekintjük, bi­zonyos tekintetben a most mondott állításunkkal ellenkező következtetésre jutunk; a lefolyt év ugyanis nem volt oly nagy mérvben megáldva a törvényhozás kedvező műkö­désével, mint milyent talán közlekedésügyi törvényhozá­sunk tekintetében kívánnánk. De ha megfontoljuk, miszerint a községek, a törvény- I hatóságok, a bíróságok rendezése magában véve , habár csak közvetetten, mily fontos egy ország közlekedésére j nézve is, — a közvetlenül a közlekedést érdeklő törvé- j nyeknek csekély számát kiegyenlítve találandjuk. Es ha : fölötte üdvösnek véljük is közlekedési ügyünknek a tör­vényhozás által leendő gyökeres reformját, és főkép ma­gán és kereskedelmi jogunk teljes hiánya mellett több te­kintetben fontos óhajokat kell támasztanunk: — mégis a törvényhozásnak a lefolyt évben mutatott eredményeit kedvezőtleneknek az említetteknél fogva nem tartjuk. Tulajdonképen a közlekedési ügyre vonatkozólag ke­vés törvény hozatott. E kevés törvény pedig a következő vázlatba szorítható. Az 1871 évi XIV. tezikk az eperjes-tarnowi vasút ma­gyarországi részének kiépítését engedi meg, mi által a bécsi uniobank jogot nyert egy Eperjestől Kis Szebenen és Ovosznolyán át Tarnowra vezető mozdony vasútnak Eper­jestől egész az ország széléig terjedő részét kiépíteni és üzletben tartani. — Az állam e pályánál kamatbiztositást vállaltéi, és pedig a pálya megnyitásának napjától számít­va az enged' ./ tartamáig átlagosan évi 45000 frt tiszta jövedelmet s ezenfölül a kormány által jóváhagyandó tör­lesztési terv alapján a kibocsátott tökének még az enge­dély tartama (90 év) alatti törlesztésére fordítandó bizo­nyos évi törlesztési hányadot akképen biztosit, hogy ha az évi tiszta jövedelem mértföldenkint a fenebbi biztosított összeget és a törlesztési hányadot el nem érné, a hiányt az állam pótolni tartozik. A biztosított tiszta jövedelem ösz­szege azon feltevés szerint állapíttatott meg. hogy a pá­lyához mértföldenkint szükséges üzleti eszközök beszer­zési értéke 60.000 frtot fog képviselni. Ha azonban a fa­hidak és egyéb faépítmények szilárdabb anyagból leendő helyettesítése, vagy ha a 60.000 forint beszerzési érték­nek megfelelő és jó üzletkarban tartott forgalmi eszközök szaporítása szükségessé válnék, köteles lesz az engedélyes a kormány kívánatára az érintett müépitmények átalakí­tását, illetőleg a forgalmi eszközök szaporítását és pedig akkor : ha a pálya jövedelme a befektetett alaptöke 8% át eléri s az engedélyes a kamatbiztositás fejében az ál­lamtól nyert előlegeket kamatjaikkal együttesen megtérí­tette — a pálya saját jövedelmeiből, ennek bekövetkezte előtt ellenben a kormánynyal létesítendő külön egyezmény mellett eszközölni. Az ugyanazon évi XVI. törvényezikk a tengeri keres­kedelmi hajók köbözéséröl szól és tisztán tengerészetünk szempontjából bir fontossággal. Ezen törvény által a kö­bözésnek azon neme honosíttatott meg, mely Angolország­ban és Amerikában már régóta szokásos, és mely a hajók tonna tartalmának gyakorlati kiszámítására nézve legegy­szerűbb és legigazságosabb is. A XVII. törvényezikk az Ausztria és Szászország kö­zötti vasúti összeköttetés további kiegyezése tárgyában kötött szerződést foglalja magában ; ezen szerződés által a vámmentesség a fogaui rövid cseh pálya részére kiter­jesztetik. A XXII. törvényezikk meghatározza, hogy a magyar kir. államvasút északi vonalából Zólyomnál kiágazva Beszterezebányáig vezetendő mellékvonal a minisztérium részéről bemutatott tervek szerint államköltségen épít­tessék. A XXXV11. törvényezikk a gómöri iparv asutakra nézve még 1870-ben adott épitési engedélyt megszünteti és a minisztériumot utasítja, hogy ezen hálózatnak, neve­zetesen a) az állampálya bánrévei állomásától Jeleden át ugyanazon pálya füleki állomásáig, — b) szintén Bánré­vétől Rozsnyón át Dobsináig; és végre — c) egy Jelednél elágazó s Tiszolczig vezetendő vasútnak kiépittetését esz­közölje. — És igy ezen pályáknak állami építtetése raon datott ki. A XXXVIII. törvényezikk a gácsországi vasútnak I860. VI. törvény által bcczikkelyezettengedélyokmányá­ban tesz lényeges módosításokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék