Vasuti és Közlekedési Közlöny, 3. évf. (1872)

1872-10-10 / 41. szám

344 közlekedés lassabb —a margitszigeti híd mielőbbi elkészülte felette szükségesnek mutatkozik. Jelenben már a munká­latok itt is folynak, és meg vagyunk győződve, hogy a kor­mány a most fenálló közlekedési calamitások tekintetbe vételével az építés befejezését még a kitűzött határidő előtt is lehetőleg elő fogja mozdítani. A híd elhelyezése a Tüköri feltöltéstől a budai irgal­mas barátok házáig a kereskedelem érdekeinek tökélete­sen megfelelő irányban lett berendezve, mert habár ezen pont jelenben a város központjától kissé távol esik is, tekintve azon átalános jelenséget, hogy minden város a víznek felfelé veszi terjedését, idővel mégis a közlekedés és kereskedelem nagy gyapontja leend, egy ily állandó művet pedig csakis a jövőnek és nem a jelennek kell építeni. A­mily nagy mértékben volt szükség az émlített két közlekedési eszköz előállítására, épen annyira kell örven­denünk, hogy azok létesítése most már rövid idő múlva biztosítva van. Magában véve ezen két híd leen, ez ide­jűleg Pest város hivatott kereskedelmi nagyságának leg­főbb és legfontosabb tényezője. Igen könnyű felfogni különösen az összekötő vasút­nak a kereskedelemre kiható befolyását, ha tudjuk, hogy eddig a Pestről Budára szállítandó áruk mily nehézségekkel és mily költséges úton kerültek rendeltetésük helyére, míg ezután a vasúti gyors közlekedés és olcsó szállítási díjté­telek mellett olcsón és gyorsan fognak elszállíttatni. Bizonyos az is, hogy ezen két közlekedési eszköz nem­csak Pest város helyi kereskedelmére, hanem az egész or­szágéra is kedvező befolyással leend, és hisszük is, hogy azon feltevés és meggyőződésünket, hogy az idézett építé­sekre fordított országos befektetés leginkább fogja ka­matait meghozni, a legközelebbi jövő már igazolni fogja. A vasúti és hajózási magyar királyi főfel­ügyelőségnek jelentése a magyar korona területén levő vasúti és hajózási vállalatok 1871-ik évi üzlet­eredményeiről és fejlődéséről. (Folytatás.) balesetek. A mellékelt V. számú táblázatban a magyar korona terüle­tén fekvő összes vasutakon az 1871. évben előfordult balesetek, és pedig a személyek megsérülése vagy megöletése, továbbá ten­­­gely, kerék vagy kerékabroncs törések, forgalmi zavarok, ugy­ezinte a személyvonatoknak összes forgalma, és az azoknál elő­fordult késedelmek­ben foglaltatnak. A közlekedő vonatoknál s. t.­b. előjött balesetek (Col I.) 5 összeütközés, 2 kisikand­ás és 6 egyéb körülmények által okoz­tattak. A pályaudvarokon két baleset jött elő a vonatok rende­zése, és egy egyéb körülmény következtében. A balesetek okai szerint osztályozva az ezeknél előjött sze­rencsétlenségek a következő táblázatban vannak összeállítva és az 1870. évben történt balesetekkel egybehasonlitva. 1870 1871 évben Utazó személy szállíttatott 4,642.255 6,977.744 Vasúti hivatalnok és szolga alkalmazva : 6 854 9.194 1870 1871 évben meg- meg- meg- meg­sérült halt sérült halt Szerencsétlenül járt­ utasok. a) Saját hibája nélkül, a vonatnál tör­ténti baleset következtében az úton. Hl­­ b) Önhibájából, vigyázatlanság folytán a kocsikból kiszállás vagy belépésnél 3 2 összesen : 13 3 hivatalnokok és szolgák: I. Közlekedő vonatoknál: a) Saját hibája nélkül a vonatnál történt baleset következtében az úton : 4 1 13 4 1870 1871 évben meg- meg- meg- meg­sérült halt sérült halt b) saját vigyázatlansága folytán, szolgá­lata teljesítése közben a vágányok közzé menés, vagy egyéb okból . . 14 19 13 33 II. A pályaudvarokon etc. c) saját hibája nélkül a vonatok rendezé­sénél vagy egyéb oknál fogva . . 14 1 d) saját vigyázatlanságából a kocsikrai felhágás vagy lelépés folytán, a kocsi tologatás, vagy a vágánybai lépés ál­tal etc. 18 14 30 19 összesen : 36 35 60 57 71 1­­04% 117 1­27% vagyis az alkalmazottak százalékaiban . Egyéb személyek: I. Közlekedő vonatoknál: a) Önhibája nélkül a vonat balesete kö­vetkeztében b) saját vigyázatlansága következtében a vágányok közzé menés vagy egyéb ok­nál fogva c) öngyilkossági kísérletből .... II. A pályaudvarokon: d) Vigyázatlan, engedelem nélkül járká­lás miatt a pályaudvaron és egyéb ok következtében ... . összesen . 120 161 38.685 43.340 minél fogva minden személyszállításnál személyre esik egy szerencsétlenség. Ezen táblázatból kitűnik, hogy az 1871. évben általában előjött balesetek száma, az általános személyforgalomnak 2.335.489 utazóval­ emelkedése mellett, bár 41 esettel szaporo­dott, mind a mellett is a viszony a sérülések és az utasok száma között kedvezőbb lett. Az utazó közönség közül az elmúlt forgalmi évben sem tör­tént baleset következtébeni megöletés, és általában minden 2.325.915 személyre esik egy megsérülés. Az 1871. évben szerencsétlenül járt pályaszemélyzetnek a száma az utasok számához viszonyítva nagyobb, mint 1870. év­ben volt, ugyanis: 1871 évben minden 59.640 utazóra esik egy baleset, míg 1870 ben 65.384 re, és az összehasonlító évek közép­száma szerint minden 61.808 utazóra esik egy szerencsétlenség. A saját vigyázatlanságok által okozott balesetek is több­ször fordultak elő 1871. évben mint a megelőző névben, mert mig 1871. évben minden 97 pál­y­alkalmazott közül esik egyre vala­mely szerencsétlenség, addig 1870-évben csak minden 105-re ju­tott egy baleset. Általában minden balesetet ideértve az 1871. évben a pá­lyaszemélyzet közül minden 79 re jut egy szerencsétlenség az 1870 év ellenében, hol minden 97 re jutott egy. Középszám szerint az egész éven át forgalomban levő pá­lyák hosszához viszonyítva az 1871. évben idegen személyeknél kevesebb baleset fordult elő, mint a megelőző évben és pedig az 1871. évben minden 16 mértföldre jutott egy szerencsétlenség, mig 1870-ben minden 13 mértföldre. Ezen balesetek leginkább saját vigyázatlanságnak következményei. Azoknak száma, kik öngyilkossági kísérletet tettek, az 1871 évben kétszer oly nagy mint 1870 ben volt. Két esetében az illetők feltett czéljukat nem érték el, csupán csak sérülést szen­vedtek. Kor­mán­y gyakornokok. A magyar korona területén forgalomban levő vasutaknál al­kalmazott benszü­lött hivatalnokok és szolgák száma, mint ez a mellékelt VI táblázatnak az 1870 évi kirautatássali összehason­lításból kitűnik, tekintélyesen szaporodott, ugyanis az 1870 évben összesen 1288 hivatalnok közül 479 vagyis 37% volt benszü­lött, míg 1871­ évben általában a hivatalnokok száma 3313-ra emel­kedett, kik közül 1.484,­­ tehát 45% hazai volt. A bennszülött hivatalnokoknak száma tehát 1 005 szaporodott. Az alkalmazott szolgaszemélyzet száma 1870-ben egészben véve 5.566 volt, ebből volt 2366 vagy is 42­6% benszü­lött, ellen­ben 1871-évben 5881 szolga közül 3.496 tehát 59% magyar, és igy itt is 1130 al több benszü­lött volt alkalmazva mint a megelőző és így a szerencsétlenek összes száma . 17 5 16 5 2 8 4 4 3 4 8 28 11 36 36 41 57 63 74 87

Next