Vasuti és Közlekedési Közlöny, 4. évf. (1873)
1873-10-23 / 43. szám
43. szám. Szerkesztési iroda Kirsily utcza 45. sz. I. em. Buda-Pest, 1873. október 23. Negyedik évfolyam. vasuti iskola. — A károlyváros-fiumei vaspálya. — Német vasutigazgatóságok egylete. (Foly . Vasuti hirek Gőzhajózási hirek. — Posta- és távirdaügy. — Hivatalos. — Közlekedési Előfizetési dij : Házhozhordással vagy postai küldéssel egész évre 8 st . „ félévre . 4 „ Tartа Iо m : Egy általános magyar vasuti törvény hiánya. — Aratás. — Vasuti balesetek. — Tiszavidéki vasút, értékpapírok tőzsdei árfolyama. — Hirdetések. Kiadóhivatal : ̋irár » ut ez a 45. sz. I. em. Egy általános magyar vasuti törvény hiánya. (E.) A micsoda tapasztalatokat tettek más országok a vasutak terén, úgy látszik ugyanazon tapasztalatok fogják nálunk is megegyengetni a tért, hogy ugyanazon eredmények jöjjenek létre nálunk is, mint másutt. És a vasút ez irányban sem lesz kifejezője a gyors haladásnak. Ha ugyanis figyelembe veszük azon mozzanatokat, amelyek a vasúti törvényhozás terén léteznek, lehetetlen hogy első pillanatra mindjárt ne tűnjön szemünkbe az a, mondhatni, nemzetközi egyformaság, mi az egyetlen váltó törvényeket kivéve, sehol sem létesített olyan csaknem általános elveket, mint épen a vasúti törvényhozás terén. Nem azt akarjuk mondani, hogy eltérések nincsenek, mert ezt megcáfolná a tény, hanem csak azt, hogy ez eltérések átalánosak s nem egyes nemzetekre szorítkoznak. Így, hogy magát a főelvet tekintsük, Amerikában teljes verseny uralkodik; Angliában a törvényhozás esetről-esetre határoz e felett; Franczia-, Olasz-,Osztrák-és Spanyolországban állambiztosítéki rendszer; Svéd, Belga, Dánországban állami rendszer; nálunk, Orosz és Németországban a két rendszer vegyesen alkalmaztatik. Azonban mindenik országban mindegyik elvet vitatják, s nem tekintik az egyik vagy másik rendszer elfogadását olyannak, ami okvetlenül folynék a nemzet valami különös tulajdonságaiból. Egy ily különös tünemény aztán a kezelésnél az is, hogy mindegyik országnak meg vannak a maga átalános vasuti törvényei is. Amerika minden állama és a Congressus egyöntetű elvek szerint jár el. Angliában a vasuti úgynevezett „General Actok" sorát már egész 1839-ig fel lehet vinni, s attól fogva majd minden év hoz egyet, amely általános érvényű vasuti törvény minden ottani pályára nézve. Francziaországban már Lajos Fülöp alatt hozatott a „Loi sur la police des chemins de fer," és nemsokára azután törvényszerüleg megállapittatott azon „Cahier des charges," a mely az állam viszonyait, a vasutakhoz minden esetben — és pedig minden vasútra nézve egyformán — szabályozza. Belgiumban I. Lipót bölcs kormánya alatt hozatott az első vasuti törvény s azóta a vasutak folyvást egyöntetű jogi állapotban vannak. Svájcz új alkotmánya tudvalevőleg a szövetség hatáskörébe vonván az egész vasuti ügyet, épen a mult évben hozatott meg azon átalános törvény, mely a svájczi összes vasutakra egyenlően kihat. Poroszország híres vasuti törvénye 1838-ban hozatott meg, a melyben hasonlólag minden vasutat érdeklő általános határozatok mondattak ki, a melyek jelenleg is érvényben állanak. Nálunk ilyen nincs. A néhai Osztrák birodalom ilynemű pátense megszűnt jogérvénynyel birni, s a vám és kereskedelmi szerződés, mely az 1867.XVI törvényczikkben foglaltatik, VIII szakaszában csupán annyit mond ki : „A létező vasutak mind a két államterületen egyenlő elvek szerint kezelendők. Az uton épitesülő vasutakra nézve, a mennyiben a különös forgalom érdekei megkívánják, egyforma épitési és üzleti szabályok veendők alkalmazásba, különösen az 1851. november 16-ki vasuti üzletrend és az 1863. június 20-i vasuti üzletrendszabályzat mind a két államterületen változatlanul meghagyatnak mindaddig, mig kölcsönös egyetértéssel mind a két félre nézve egyforma módon meg nem változtatnak." Ezen irányban mi történt eddig? A tavasi üzletszabályzat, amely nagyobbára ugyanaz, mint az új német Betriebs-Reglement. Nem szándékozunk ez alkalommal azt kutatni, ha váljon a bécsi etquête-tárgyalások kielégítő forrásul szolgáltak e arra, hogy annak alapján hozassék Magyarországra az üzletrendszabály ; azt sem törekszünk állítani, hogy ez üzletrendszabály esetleg nincs e ellentétben Magyarország jogi elveivel, mint amit esetleg szintén lehetne bizonyítani pro et contra. Hanem egyik fő kifogásunk ez üzletrendszabályzat ellen az, hogy az patens, és nem törvény. Magyarországot nem kormányozzák pátensekkel, annál kevésbé ily ügyekben, melyek oly fontos magánjogi kérdések elintézésének szolgálnak alapjául. Ez tehát nagyon lényeges kifogás, s a közvélemény jogosan várhatja, hogy ez üzletrend elvei törvény által mondassanak ki. Azonban tovább is kell mennünk. A vasúti jog újabb időben folyvást nagyobb terjedelme mellett folyvást nagyobb fontosságot is nyer. Azon viszonyt, melyben a vállalatok állanak az államhoz, egy rakás okmány határozza meg, mi a „Vasuti okmánytár"ban annak idején közzététetett. Ezen okmányok alapja az engedélyokmány. Már most a legutolsó időben az engedélyokmányban foglalt feltételek két csoportra osztatnak, t. i. általános és különös feltételekre. Ez a felosztás a mi nézetünk szerint is nagyon helyes , s csupán azt az egy kérdést, vagyunk bátrak kockáztatni: miért szükséges ez átalános feltételeket, — amelyek minden vasútra