Vasuti és Közlekedési Közlöny, 6. évf. (1875)

1875-06-03 / 22. szám

b) anyagszerekre és pénztári javadalmazásra a III. alatt mellékelt kimutatás szerint 3.007.782­ frt c) egyéb beruházásokra a IV. alatt csatolt kimutatás szerint 5.628.560-27 frt d) időközi kamatokra . . 133.129-69 frt _ összesen : 14.472.174-96 frt Az időközi kamatok azonban ezen összeállításban csak első erdélyi vasútnál s ott is csak részben lettek felszámítva, hol az az V. alatti kimutatás szerint a fenntebbi szükségletből forgalmi eszközök czimén 2,192.490 frt anyagszerek czimén az épitési alapból fedezett 926.083 frt érték levonásával . . 1,782.071 frt egyéb beruházások czimén 1,891.967-80 frt s igy összesen . 5,866.528 frt 80 kr. már tényleg be van fektetve, mely összeg után részint az állam­kincstár, részint pedig az illető pénzintézetek számára a minden­kori felvételtől számított s csak a czélbavett rendezésnél megálla­pítható kamatok fizetendők. Hozzájárul, hogy a mellékelt kimuta­tások összeállítása óta is az új beruházási kölcsönből leendő meg­térítés feltétele alatt több mint 50.000 forint engedélyeztetett egyes­­ társulatoknál az üzleti számla terhére,­­­minélfogva a volt kor­mány s illetőleg ennek közegei által megállapított új beruházási­­ szükséglet kerek számban mintegy 15.000.000 forintra tehető. Hogy az érdekelt pályák kiépítésénél a hazai viszonyok és üzlet követelményei mily kevéssé tartottak szem előtt, kitetszik leginkább az V. kimutatás végrovatából, mely szerint az üzleti zárszámadások átvizsgálása alkalmával csupán kisebbszerű átala­kítások és befektetések czimén eddig 1.000.000 forintnál több vé­tetett előjegyzésbe törlésre s illetőleg az új beruházási kölcsön­ből leendő megtérítésre. Különben pedig a már tényleg befektetett 5.866.528 forint 80 kr. eddig csakis ideiglenes módon következő­kép fedeztetett f­el kormánykölcsönből . . . 820.000 frt b) kincstári kamatok vissza­tartásából 242.514 „ c) engedély mellett az üzleti jövedelmekből .... 306.221 „ 70 kr. d) az üzleti számla terhére a kamatok megtérítésének kötelezettsége mellett en­gedélyezett függő köl­csönből 1.682.104 1 66 kr. e) a fennmaradó 2.815.688 frt 44 kr. pedig részint függő adósságok, részint más pénzügyi műveletek­­ utján fedeztettek. Habár tehát a jelen minisztérium még eddig nem rendelke­zett a kellő idővel arra, hogy a fentebb kimutatott beruházási szükségletnek minden egyes tételét kellő alapossággal és a legszi­gorúbb gazdálkodás szem előtt tartása mellett megvizsgálhassa, arról már­is meg kellett győződnie, hogy ezen éveken át húzódó bizonytalan állapot nemcsak kormányzati szempontból egyátalán tarthatlan, hanem miután egynémely vasuttársulat csakis szemé­lyes váltóhitel útján képes még hitelezőit további várakozásra birni, a további halogatás komoly bonyodalmakkal járna s ezenfelül az aratási időszak közelgésével szemközt különösen a forgalmi esz­közök szaporításának késleltetése csakis vasutaink jövedelmező­ségének rovására, sőt esetleg az ország kárára történhetnék. A mondottaknál fogva tehát a minisztérium elkerülhetlennek találta azt, hogy ezen új beruházások tekintetében is felhatalma­zást kérjen és pedig egy millió forint maximál külön biztosí­tási összeg erejéig, mely a fenntebb kimutatott 15 millió forint szükségletnek 90 évi törlesztés mellett kürülbelül megfelelvén, ma­ximál összegnek tekintendő, a­mennyiben a minisztérium részint az egyes társulatok közti arányos­ megosztás, részint pedig egyes beruházási tételek elejtése által ezen összegen belül is a lehető legnagyobb megtakarításokat kívánja életbe léptetni. Ugyancsak takarékossági szempontból a minisztérium a kibocsátandó kötvé­nyek értékesítését csak successive szándékozik engedélyezni, a ju­tányos­ pénzbeszerzést pedig az által véli biztosíthatni, ha a) a vasúttársulatok közt e kölcsön felvétele czéljából szövet­kezést hoz létre; b) ha a kötvények bélyeg és illeték nélküli kibocsátásán fe­lül az illető társulatoknak e kötvények szelvényei után 10 évi adó­mentességet engedélyez, és c)­ha a kötvények kamatozása esetleg arányban köttetik ki. Ezeket előre bocsátva, a minisztérium előterjesztésének ezen részét m­ég a következőkkel véli indokolhatni: 1. A kincstári előlegek visszafizetésére nézve a törvényjavas­latba felvett feltételek sokkal előnyösebbek a kincstárra nézve, mintha az illető összegek az engedélyokmányokban foglalt kikö­tésekhez képest függő kölcsön alakjában az üzleti számla terhére engedélyeztetnének. 2. Az államkincstár azon helyzetbe jut, hogy a fenntebb elő­sorolt, részint közvetve, részint közvetlenül 1,368.735 frt írt 70 kr. kormánykölcsönt kamatostól,­­ továbbá az üzleti számla terhére engedélyezett 1,682.104 forint 66 kr. függő kölcsön kamatait s végre az üzleti zárszámadásokban törlésre előjegyzett 1.001.451 frt 53 krnak azon részét, melyre netalán a folyamatban levő elszá­molások szerint illetéktelen előleg adatott volna, azonnal visszakö­vetelheti, s egyszersmind ugyanezen törléseket illetőleg a kor­mány azon eddig minduntalan előállott kényszerhelyzettől is fel lesz oldva, hogy a kötvény a részvényszelvények sértetlen bevál­tása érdekében az említett törlésektől eltekintsen.­­ Tekintve, hogy egyedül a II. alatti kimutatásban beszer­zendőknek jelzett teherkocsikért, feltéve azok szükségét, mintegy 800.000 frt évi bért kellene fizetni, holott azok beszerzési költsége körülbelül évi 270.700 forinttal törleszthető, tekintve továbbá, hogy az anyagszerekre felállítandó tartalékalaptól a kincstárra azon felül, hogy ezen a pálya értékét emelő alap annak idején a kincstárra visszaesik, még azon előny is hárul, hogy az üzleti anya­gok tömegesen, tehát olcsóbban lesznek beszerezhetők, tekintve végül, hogy a többi beruházások , úgymint kavicsbányák megszer­zése, munkáslakók építése, műhely berendezések sat. által is jelen­tékeny megtakarítások lesznek elérhetők, ennélfogva bizton fel lehet tenni, hogy ezen új beruházásokból az államkincstárra már kezdetben sem fog újabb teher három­d­ni és pedig a jövedelmek fokozásától eltekintve, már azért sem, mert az üzleti számlának ily új beruházásokkal való terheltetése a következő években teljesen elesik. Ezek után a minisztérium a bemutatott törvényjavaslatot el­fogadásra a legmelegebben ajánlja. Budapest, 1875. ápril­­28-án. Péchy Tamás, s. k. Az osztrák kereskedelmi miniszter rendelete a refakcziók tárgyában. Az osztrák kereskedelmi miniszter a refakcziók tárgyá­ban a kassa-oderbergi vasút főigazgatóságához következő leiratot intézte: ,,Az 1866. június 26-án kelt engedélyokmány értelmében e vasút tarifái csakis az államkormány jóváhagyása mellett vagy annak elrendelése folytán változtathatók s egyes szállítóknak és vál­lalkozóknak díjmérséklések vagy egyéb kedvezmények szintén csak az államkormány jóváhagyása mellett engedélyeztethetnek. Miután néhány más osztrák vasút igazgatóság is a kedvezmé­nyeket illetőleg az engedélyokmány értelmében köteles az állam­kormány jóváhagyását kikérni, a lehető egyszerűség és egyöntetű­ség elérése tekintetéből, melyen belül az államfelügyelet fentartott jogai a létező üzletviszonyok és a forgalom gyakorlati követelmé­nyeinek sérelme nélkül megóvhatók, indíttatva látom magamat következőket elrendelni. 1. Bármily nemű megtérítések rendszerint csak 1 év tarta­mára engedélyezhetők. Azon kivételes esetekre nézve, a­melyekben annak további kiterjesztése mutatkozik szükségesnek, beható indo­kolás mellett külön kérendő ki a cs. kir. kereskedelmi minisztéri­um előleges engedélye. 2. A többi, tehát egy éven túl nem terjedő megtérítések en­gedélyezését illetőleg egyelőre és fenntartva a bármikor történhető változtatás jogát, az állam­kormány jóváhagyásának előleges és min­den esetben külön való kikérésétől eltekintetik. 3. Ellenben minden hó végével az annak folyamában enge­dett megtérítések azaz egyes szállítóknak és vállalkozóknak bár­mi néven engedett leszállításai az érvényben álló kihirdetett tarifák­nak s azoknak a tarifa-határozmányok ellenében engedélyezett bármi egyéb kedvezmények a fekbér, kocsibér sat. tekintetében, akár rovatolás, akár visszatérítés ut­ján adatnak azok —pontos kimu­tatásokkal táblázatos alakban e ezmn alatt: „A cs. kir. kereskedelmi minisztériumnak az osztrák vasutak cs. kir. főfelügyelősége utján" még pedig legföljebb nyolcz nappal a hó lejárta után jelentendők be. 4. Ezen kimutatásokban könnyebb áttekinthetés végett a tu­lajdonképi dijtétel-leszállitások a fekbér, kocsibér s egyebekre vo­natkozó kedvezményektől elkülönítve kezelendők s ép igy a ked­vezmények első neme nagyobb forgalmi területek szerint és czél­szerű czikk-csoportokba osztva tüntetendő fel. 5. Ezen havi kimutatásokban folyó tételszám mellett követ­kező rovatokat kell felsorolni és rendesen kitölteni : a) a kedvezményben részesített szállító vagy vállalkozó neve illetőleg c­ége és lakhelye; b) kedvezményezett czikk, illetőleg kedvezményezett czikk­csoport; c) forgalmi viszony.

Next