Vasuti és Közlekedési Közlöny, 6. évf. (1875)
1875-03-18 / 11. szám
oldal másodsorban ajánltatik; hamanysav és a talpfák szénesülésére vonatkozólag a megejtett kisérletek még nem vezettek kielégítő eredményre. 19. A kereszttalpfák távolsága a sinek egymást érintő pontjain a sinmetszet és a hevederek összeköttetésétől függ. 20. Öntött aczélsinek töréseinek okaiul túl merev anyag, és a síneknek lerakásuk előtti megsérülése tekintendő, miért is ennek elkerülése czéljából a sinekkel való óvatos elbánás ajánltatik. 21. Váltóknak élük ellen való bejárása sok vállalat által biztosbnak tekintetik, mint nehéz és hosszú vonatoknak a megelőzés czéljából történő visszhelyezése. 22. A váltónyelv formája. Ennek felső részének a hozzá csatlakozó sinével egy formájúnak kell lenni. A nyelvnek éle felé való résuntolása csak csekély legyen, a nyelv továbbá élével a csatlakozó sin feje alá érjen és mielőbb, de csak akkor, ha elég hordképességgel bír, a csatlakozó sín magasságáig emelkedjék. 23. A vágányok ellenállása és a reájuk ható erők közti arány. Ez újabb szerkezetű erős felépítményekkel bíró vasutaknál megfelelően szerkesztett gépek használata mellett helyes; nem áll ez azonban már oly pályáknál, hol az említett feltételek be nem következnek és itt a rendszeres állapot helyreállítására a felépítmény jó karbantartása, czélszerűen szerkesztett mozdonyok használata a menetsebesség mérséklése stb. által kell törekedni; elsősorban pedig a sérült vagy hiányos anyag kicserélésére kell gondot fordítani. 24. A sínpárok helybéli elmozdulása ellen legjobban erős szöghevederek volnának alkalmazandók. 25. A sorompók függőleges vagy vízszintes irányban legyenek e forgathatók ? E helyszíni viszonyoktól lényegesen függő kérdésre nézve nem jött létre megállapodás. 26. A vas rozsdásodása. Ennek teljes megakadályozására még nem ismeretesek az eszközök ; tisztogatás és időközönkénti bemázolás világos olajfestékkel eddig a legjobb eszköznek tartatik. 27. A munkásbérek emelkedése. E jelenség káros következményei legjobban ellensúlyozhatók átalány és gépi munka, a vállalatok együttes eljárása, étkező és munkás lakházaknak építése, olcsó élelmiszerek beszerzése, fényűzési építkezések mellőzése által sat. 28. Vasútépítés fő- vagy alvállalkozás útján, illetőleg önköltségen. A tapasztalatok a fővállalat útjáni építés ellen szólanak, és az önköltségen való építés mellett. 29. Magaslatok mérése Aneroid légsúlymérők által. Ezek hegyes és szakgatott talajú vidékekeken általános vasúti munkálatokhoz ajánlhatók. 30 jutalékrendszer a pályafenntartásnál. Nincsenek még elég tapasztalatok. A tiszavidéki vasút tanácsülése. A tiszavidéki vasút igazgató tanácsának f. hó 14-én tartott ülésén igen érdekes ügyek kerültek napirendre. Mindenekelőtt Nördling főigazgató az egy évi szerződésszerű felmondásnak tekintetbevétele nélkül engedélyt kért, hogy osztrák államszolgálatba léphessen vissza. Az igazgató tanács ez engedélyt Nördlingnek szolgálatai teljes elismerése mellett csak azon feltétel alatt adta meg, hogy ő ez év május végéig az üzlet vezetésének teljes felelősségét megtartja s hogy legalább egy évig mint igazgató tanácsos vagy választmányi tag megmarad a társulatnál. Uj vezérigazgatónak választása általában feleslegesnek (!) sőt károsnak ( !) mondatott s Nördling felhatalmaztatok, hogy a jövő választmányi ülésen a jelen erők figyelemben tartásával egy módosított szolgálati berendezést terjesszen elő. Azután felolvastatott egy m. kir. főfelügyelőségi rendelet, mely szerint a magyar hivatalos nyelv behozatalára hat havi meghosszabbítás engedélyeztetik. A kocsiár-tarifa kérdésére nézve elhatároztatott, hogy ez ügyben új előterjesztés fog a közlekedési minisztériumhoz intéztetni. Végül tanácskozás alá került az 1874. évi zárszámadás. A bevétel 1874-ben volt 5,074.448 frt, — 1,293.240 frttal kevesebb az előző évinél. E hiányból a szállítási bevételekre 1,093.413 frt, adóvisszafizetésekre 197.301 frt esik. Az üzleti kiadások tettek 2,811.590 frtot, az üzleti többlet 2,262.858 frt. Ebből adó fejében levonatik 369.195 forint s igy fedezetlenül marad 523.371 forint, melyre nézve az állami biztosíték vehető igénybe. A kérdés, hogy ez a szubvenczió tényleg igénybe vétessék-e vagy nem, a jövő közgyűlésen fog eldöntetni, mely május hó 8-ára tüzetett ki. Vasúti és gőzhajózási kalauz. A „Vasúti és gőzhajózási kalauz" külalakja több oldalról kifogásoltatott oly irányban, mintha az e végett nem volna eléggé kényelmesen kezelhető. Az eddig megjelent ilynemű kalauzok mind 112 zsebrétűek lévén, azt az illető kifogásolók más alakban úgy látszik nem is képzelhetik maguknak. Készséggel elismerjük ugyan, hogy a zsebrét alakú kalauz kéjutazók számára tagadhatlanul kényelmesebb , ámde minket a mi kalauzunk külformájának megállapításánál, ennek az előbbitől egészen eltérő rendeltetése vezérelt, mert hivatását abban keressük, hogy a közlekedési vállalatok falragasz alakú menetrendi hirdetményeinek pótlására a vasúti és gőzhajózási állomásokon valamint a nyilvános helyeken is az túlnyomóan sokkal nagyobb közönségnek álljon állandóan rendelkezése és használatára, mely a zsebrét alakú kalauzokat egyátalában nem veszi. Ezen ilynemű, rendszerint apró betűkkel nyomtatott, s nehezen érthető zsebkönyvek használatában járatlan közönség érdeke lebegett tehát kalauzunk formájának, nagyobb betűkkel, czélszerűbb és áttekinthetőbb modorban lett kiállításánál szemeink előtt. Ezek felismerése vezérelte a közlekedési m. k. minisztériumot is, midőn kalauzunk tartását minden hazai vasúti és gőzhajózási állomás számára elrendelte. Mi az előadottak folytán el is tekintünk az egyes példányok árusításától és kalauzunkat csakis előfizetések útján kívánjuk lehetőleg terjeszteni a femjelzet közönség érdekében és körében, melynek számára maguk a vasúti vállalatok köteleztek a felhagyott menetrendi falragaszok helyett más könnyen érthető könnyű tájékozást és áttekintést nyújtó kalauzról gondoskodni. VASÚTI HÍREK. A zimonyi vasut. Gr. Zichy Nep. János Budapestről, Soroksáron, Harasztin, Laczházán, Dömsödön, Kun Sz.-Miklóson, Szabadszálláson, Fülöpszálláson, Sz.-Imrén, Kisszálláson, Szabadkán, Nagyfényen, Topolyán, Hegyesen, Kulán a Ferencz csatorna áthidalásával, Kuczorán, Ó-Kéren, Kiszácson, Újvidéken, s innét a Duna áthidalásával vagy Péterváradon, Karloviczon, Reskán és Pácuán, vagy pedig esetleg inkább nyugatra eső vidéken át Zimonyba vezetendő gőzmozdonyú vasútra előmunkálati engedélyt kért. Gr. Vass Sámuel pedig Vecomte d' Hane Steenhugse és társai részéről mint megbízott a Bécs-Budapest és Zimony közti vonal kiépítésére nézve a végleges engedély megadását kérelmezte. A győr-sopron-ebenfurti vasút kormánybiztosává Kilényi Hugó, közlekedésügyi miniszteri osztálytanácsos úr lett kinevezve. Vasúti tanfolyam vizsgája. A kereskedelmi akadémián megnyitott vasúti tanfolyam f. hó 1 6-án rekesztetett be a szokásos nyilvános zárvizsgával. Jelen voltak a főfelügyelőség részéről : Vaisz főfelügyelő, Storch, Ságody és Marzse felügyelők, a keresk. miniszt. részéről Takács osztálytanácsos, úgyszintén a vasutak részéről Fakh vezérigazgató, Obermayer vezérfelügyelő s több más főtisztviselő. A tanfolyamot kezdetben látogatott 70 hallgató közül a vizsgálatra csak 36 jelent meg, a többi időközben elmaradt. Egyelőre csak annyit mondhatunk, hogy a vizsga szép sikert mutatott fel s különösen a tavakhoz képest örvendetes haladást tapasztaltunk. Egyenruha. A magyar vasutak igazgatói f. hó. 4-én tartott értekezletükön a vonalon alkalmazott tisztviselők egyenruházása tárgyában kiküldött bizottságnak — általunk múltkor közölt — jelentését tudomásul vették s miután az ily szándék csak akkor vezethet czélhoz, ha a tisztviselők egyenruha megszerzésére köteleztetnek : az ügyvezető igazgatóságot felkérték, miszerint e kérdésben a főfelügyelőség nézete iránt szerezzen magának tudomást. A vágvölgyi vasút igazgatósága, a pozsony-nagyszombati vonalnak a Vágújhelyen és Trencsénen át az ország határáig leendő kiépítése (csatlakozással az oszt. Troppau-Vláraszorosi vasúttal) valamint az ehhez szükséges tőke megszerzésére Dr. Etrousberg Bethel Henrikkel szerződést kötött, s az igazgató tanács ezen szerződést I. évi február 17 -i ülésében jóvá is hagyta. Marha-szállitmányok az I. m. gácsországi vasúton. Az első magyargácsországi vasútnak sikerült azon szarvasmarha-szállítmányoknak, melyek keleti Gácsországból Bécsbe mennek és azelőtt Krakkón át továbbittaztak, tetemes részét a magyarországi útirányra terelni, részint azáltal hogy árkedvezményeket nyújtott, részint pedig azáltal, hogy lehetővé tette, miszerint az osztr. kereskedelmi minisztérium rendelete értelmében az osztr. vasutakon Bécsbe menő marháknak Osviecimben eszközlendő etetése költséges foganatosításától a Magyarországon keresztül menő szállítmányok megkíméltessenek. Az érdekelt osztr. éjszaki- és Károly Lajos vasutak ez utóbbi előny mellett nem versenyezhetvén, érintett miniszteri rendeletnek hatályon kívül helyezését kérelmezték, mire azonban az osztrák kormány nem volt hajlandó, hanem inkább a magyar kormányt aziránt akarja megkeresni, hogy a Magyarországon át Bécsbe menő szarvasmarha szállítmányok számáraszintén etetési állomást nyisson. Ennek folytán az I. magyar gácsországi vasút indokolt felterjesztést nyújtott be a közlekedési minisztériumnál, melyben a jelen szállítási módozatok fentartását kéri. Előmunkálati engedély: Br. Morpurgó Henrik egy Sziszekről-Brod és Uj Gradiskán át Eszékre és Sziszekről-Zimonyra vezetendő mozdonyvasút vonalra előmunkálati engedélyt kapott Szárnyvasut. Nemeskéri Kiss Miklósnak egy a m. kir. államvasutak kriváni állomásától Hrinyováig terjedő széles vágányu vasut építését a közm. és közm. minisztérium oly feltét mellett engedte meg, ha az épitő a vasut által igénybeveendő területekre nézve, az illető birtokosokkal a kiegyezési szerződést bemutatja.