Vasuti és Közlekedési Közlöny, 6. évf. (1875)

1875-03-18 / 11. szám

oldal másod­sorban ajánltatik; hamanysav és a talpfák szénesülé­sére vonatkozólag a megejtett kisérletek még nem vezettek kielé­gítő eredményre. 19. A kereszttalpfák távolsága a sinek egymást érintő pont­jain a sinmetszet és a hevederek összeköttetésétől függ. 20. Öntött aczélsinek töréseinek okaiul túl merev anyag, és a síneknek lerakásuk előtti megsérülése tekintendő, miért is ennek elkerülése czéljából a sinekkel való óvatos elbánás ajánltatik. 21. Váltóknak élük ellen való bejárása sok vállalat által biz­tosbnak tekintetik, mint nehéz és hosszú vonatoknak a megelőzés czéljából történő visszhelyezése. 22. A váltónyelv formája. Ennek felső részének a hozzá csatla­kozó sinével egy formájúnak kell lenni. A nyelvnek éle felé való résuntolása csak csekély legyen, a nyelv továbbá élével a csatla­kozó sin feje alá érjen és mielőbb, de csak akkor, ha elég hord­képességgel bír, a csatlakozó sín magasságáig emelkedjék. 23. A vágányok ellenállása és a reájuk ható erők közti arány. Ez újabb szerkezetű erős felépítményekkel bíró vasutaknál megfelelően szerkesztett gépek használata mellett helyes; nem áll ez azonban már oly pályáknál, hol az említett feltételek be nem következnek és itt a rendszeres állapot helyreállítására a felépít­mény jó karbantartása, czélszerűen szerkesztett mozdonyok hasz­nálata a menetsebesség mérséklése stb. által kell törekedni; első­sorban pedig a sérült vagy hiányos anyag kicserélésére kell gon­dot fordítani. 24. A sínpárok helybéli elmozdulása ellen legjobban erős szöghevederek volnának alkalmazandók. 25. A sorompók függőleges vagy vízszintes irányban legyenek e forgathatók ? E helyszíni viszonyoktól lényegesen függő kérdésre nézve nem jött létre megállapodás. 26. A vas rozsdásodása. Ennek teljes megakadályozására még nem ismeretesek az eszközök ; tisztogatás és időközönkénti bemá­zolás világos olajfestékkel eddig a legjobb eszköznek tartatik. 27. A munkásbérek emelkedése. E jelenség káros következ­ményei legjobban ellensúlyozhatók átalány és gépi munka, a vállala­tok együttes eljárása, étkező és munkás lakházaknak építése, olcsó élelmi­szerek beszerzése, fényűzési építkezések mellőzése által sat. 28. Vasútépítés fő- vagy alvállalkozás útján, illetőleg önkölt­ségen. A tapasztalatok a fővállalat útjáni építés ellen szólanak, és az önköltségen való építés mellett. 29. Magaslatok mérése Aneroid légsúlymérők által. Ezek he­gyes és szakgatott talajú vidékekeken általános vasúti munkála­tokhoz ajánlhatók. 30 jutalékrendszer a pályafenntartásnál. Nincsenek még elég tapasztalatok. A tiszavidéki vasút tanácsülése. A tiszavidéki vasút igazgató tanácsának f. hó 14-én tartott ülésén igen érdekes ügyek kerültek napirendre. Mindenekelőtt Nördling főigazgató az egy évi szerződésszerű felmondásnak tekin­tetbevétele nélkül engedélyt kért, hogy osztrák államszolgálatba léphessen vissza. Az igazgató tanács ez engedélyt Nördlingnek szolgálatai teljes elismerése mellett csak azon feltétel alatt adta meg, hogy ő ez év május végéig az üzlet vezetésének teljes fele­lősségét megtartja s hogy legalább egy évig mint igazgató taná­csos vagy választmányi tag megmarad a társulatnál. Uj vezérigazgatónak választása általában feleslegesnek (!) sőt károsnak ( !) mondatott s Nördling felhatalmaztatok, hogy a jövő választmányi ülésen a jelen erők figyelemben tartásával egy módosított szolgálati berendezést terjesszen elő. Azután felolvastatott egy m. kir. főfelügyelőségi rendelet, mely szerint a magyar hivatalos nyelv behozatalára hat havi meg­hosszabbítás engedélyeztetik. A kocsiár-tarifa kérdésére nézve elhatároztatott, hogy ez ügyben új előterjesztés fog a közlekedési minisztériumhoz in­téztetni. Végül tanácskozás alá került az 1874. évi zárszámadás. A bevétel 1874-ben volt 5,074.448 frt, — 1,293.240 frttal kevesebb az előző évinél. E hiányból a szállítási bevételekre 1,093.413 frt, adóvisszafizetésekre 197.301 frt esik.­­ Az üzleti kiadások tettek 2,811.590 frtot, az üzleti többlet 2,262.858 frt. Ebből adó fejében levonatik 369.195 forint s igy fedezetlenül marad 523.371 forint, melyre nézve az állami biztosíték vehető igénybe. A kérdés, hogy ez a szubvenczió tényleg igénybe vétessék-e vagy nem, a jövő közgyűlésen fog eldöntetni, mely május hó 8-ára tüzetett ki. Vasúti és gőzhajózási kalauz. A „Vasúti és gőzhajózási kalauz" külalakja több oldalról ki­fogásoltatott oly irányban, mintha az e végett nem volna eléggé kényelmesen kezelhető. Az eddig megjelent ilynemű kalauzok mind 112 zsebrétűek lévén, azt az illető kifogásolók más alakban úgy látszik nem is képzelhetik maguknak. Készséggel elismerjük ugyan, hogy a zsebrét alakú kalauz kéjutazók számára tagadhatlanul kényelme­sebb , ámde minket a mi kalauzunk külformájának megállapítá­sánál, ennek az előbbitől egészen eltérő rendeltetése vezérelt, mert hivatását abban keressük, hogy a közlekedési vállalatok falragasz alakú menetrendi hirdetményeinek pótlására a vasúti és gőzhajó­zási állomásokon valamint a nyilván­os helyeken is az­ túlnyo­móan sokkal nagyobb közönségnek álljon állandóan rendelkezése és használatára, mely a zsebrét alakú kalauzokat egyátalában nem veszi. Ezen ilynemű, rendszerint apró betűkkel nyomtatott, s nehe­zen érthető zsebkönyvek használatában járatlan közönség érdeke lebegett tehát kalauzunk formájának, nagyobb betűkkel, czélszerűbb és áttekinthetőbb modorban lett kiállításánál szemeink előtt. Ezek felismerése vezérelte a közlekedési m. k. minisztériumot is, midőn kalauzunk tartását minden hazai vasúti és gőzhajózási állomás szá­mára elrendelte. Mi az előadottak folytán el is tekintünk az egyes példányok árusításától és kalauzunkat csak­is előfizetések útján kívánjuk lehetőleg terjeszteni a fem­jelzet közönség érdekében és körében, melynek számára maguk a vasúti vállalatok köteleztek a felhagyott menetrendi falragaszok helyett más könnyen érthető könnyű tájéko­zást és áttekintést nyújtó kalauzról gondoskodni. VASÚTI HÍREK. A zimonyi vasut. Gr. Zichy Nep. János Budapestről, Soroksáron, Ha­rasztin, Laczházán, Dömsödön, Kun Sz.-Miklóson, Szabadszálláson, Fülöpszál­láson, Sz.-Imrén, Kisszálláson, Szabadkán, Nagyfényen, Topolyán, Hegyesen, Kulán a Ferencz csatorna áthidalásával, Kuczorán, Ó-Kéren, Kiszácson, Újvidé­ken, s innét a Duna áthidalásával vagy Péterváradon, Karloviczon, Reskán és Pácuán, vagy pedig esetleg inkább nyugatra eső vidéken át Zimonyba veze­tendő gőzmozdonyú vasútra előmunkálati engedélyt kért. Gr. V­ass Sámuel pedig Vecomte d' Hane Steenhugse és társai részéről mint megbízott a Bécs-Budapest és Zimony közti vonal kiépítésére nézve a végleges engedély megadását kérelmezte. A győr-sopron-ebenfurti vasút kormánybiztosává Kilényi Hugó, közleke­désügyi miniszteri osztálytanácsos úr lett kinevezve. Vasúti tanfolyam vizsgája. A kereskedelmi akadémián megnyitott vasúti tan­folyam f. hó 1 6-án rekesztetett be a szokásos nyilvános zárvizsgával. Jelen voltak a főfelügyelőség részéről : Vaisz főfelügyelő, Storch, Ságody és Marzse felügyelők, a keresk. miniszt. részéről Takács osztálytanácsos, úgyszintén a vasutak részéről Fakh vezérigazgató, Obermayer vezérfelügyelő s több más főtisztviselő. A tanfolyamot kezdetben látogatott 70 hallgató közül a vizsgá­latra csak 36 jelent meg, a többi időközben elmaradt. Egyelőre csak annyit mondhatunk, hogy a vizsga szép sikert mutatott fel s különösen a tavak­hoz ké­pest örvendetes haladást tapasztaltunk. Egyenruha. A magyar vasutak igazgatói f. hó. 4-én tartott értekezletü­kön a vonalon alkalmazott tisztviselők egyenruházása tárgyában kiküldött bizottságnak — általunk múltkor közölt — jelentését tudomásul vették s mi­után az ily szándék csak akkor vezethet czélhoz, ha a tisztviselők egyenruha megszerzésére köteleztetnek : az ügyvezető igazgatóságot felkérték, miszerint e kérdésben a főfelügyelőség nézete iránt szerezzen magának tudomást. A vágvölgyi vasút igazgatósága, a pozsony-nagyszombati vonalnak a Vágújhelyen és Trencsénen át az ország határáig leendő kiépítése (csatlako­­­zással az oszt. Troppau-Vláraszorosi vasúttal) valamint az ehhez szükséges tőke megszerzésére Dr. Etrousberg Bethel Henrikkel szerződést kötött, s az igazgató tanács ezen szerződést I. évi február 17 -i ülésében jóvá is hagyta. Marha-szállitmányok az I. m. gácsországi vasúton. Az első magyar­gácsországi vasútnak sikerült azon szarvasmarha-szállítmányoknak, melyek ke­leti Gácsországból Bécsbe mennek és azelőtt Krakkón át továbbittaztak, tetemes részét a mag­y­arországi útirányra terelni, részint azáltal hogy árkedvezmé­nyeket nyújtott, részint pedig azáltal, hogy lehetővé tette, miszerint az osztr. kereskedelmi minisztérium rendelete értelmében az osztr. vasutakon Bécsbe menő marháknak Osviecimben eszközlendő etetése költséges foganatosításától a Magyarországon keresztül menő szállítmányok megkíméltessenek.­­ Az érdekelt osztr. éjszaki- és Károly­ Lajos vasutak ez utóbbi előny mellett nem versenyezhetvén, érintett miniszteri rendeletnek hatályon kívül helyezését kérelmezték, mire azonban az os­ztrák kormány nem volt hajlandó, hanem inkább a magyar kormányt aziránt akarja megkeresni, hogy a Magyar­országon át Bécsbe menő szarvasmarha szállítmányok számára­­szintén etetési állomást nyisson. Ennek folytán az I. magyar gácsországi vasút indokolt felterjesztést nyújtott be a közlekedési minisztériumnál, melyben a jelen szállítási módoza­tok fentartását kéri. Előmunkálati engedély: Br. Morpurgó Henrik egy Sziszekről-Brod és Uj Gradiskán át Eszékre és Sziszekről-Zimonyra vezetendő mozdonyvasút vonalra előmunkálati engedélyt kapott Szárnyvasut. Nemeskéri Kiss Miklósnak egy a m. kir. államvasutak kriváni állomásától Hrinyováig terjedő széles vágányu vasut építését a közm. és közm. minisztérium oly feltét mellett engedte meg, ha az épitő a vasut által igénybeveendő területekre nézve, az illető birtokosokkal a kiegyezési szerződést bemutatja.

Next