Vasuti és Közlekedési Közlöny, 7. évf. (1876)
1876-04-20 / 16. szám
16. szám. Budapest, 1876. ápril 20. Hetedik évfolyam. KÖZPONTI vasúti és közlekedési közlöny. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési dij : Házhozhordással vagy postai küldéssel egész évre 8 szá félévre . 4 „ Kiadó-hivatal Vadász utcza 9. sz. I. em. Tartalom: A kereskedelmi törvény és a vasúti alapszabályok. — A magyar vasutügy 1875-ben. III. (Vége.) — A kassa-oderbergi és az eperjes-tarnovi magyarországi részvasut egyesítésére vonatkozó szerződés. — Törvényjavaslat a magyar keleti vasut megvételéről. — A vasúti járművek veszélyértesitések. — nélküli kapcsolása. — A méter-mértéknek az épitkezési gyakorlatban leendő alkalmazása tárgyában. — Útmutató utazók részére az első magyarnémet vasúti és gőzhajózási kalauzban. — Vasúti hirek. — Vegyesek — Kormányrendeletek. — Igazgatási és forgalmi hivatalos Hirdetések. Szerkesztési iroda : Vadász utcza 9. sz. I. em. A kereskedelmi törvény és a vasúti alapszabályok. I. Kevés hét múlva s pedig f. é. július 1-éig a vasúti alapszabályok módositandók és ezen módosítások mikénti foganatosítása iránti tanácskozás első lépésén aligha túl vagyunk. Az igazgatóságok, az igazgatótanácsi testületek, a közgyűlések és végre a kormány eldöntése szükséges, mielőtt a törvényes határozmányok szerint módosított alapszabályok életbe léptethetnek. Az igaztói albizottság munkálata oly alaposan van kidolgozva és az illető igazgatói értekezlet által oly gyakorlati intézkedésekkel lett bővítve, hogy ezen munkálat a további eljárás alapját képezheti, ha az eddiginél gyorsabb tárgyalás alkalmaztatik úgy, hogy a törvényes határidő még betartható. Azon nehézség merült fel, hogy a magyar kereskedelmi törvény a vasúti igazgatás sajátneműségét nem vette fontolóra, és hogy e miatt még novelláris törvény hozatala szükséges. Ha másbaj az is, hogy valamely alig alkotott törvény egyes határozmányában elhibázottnak épen azon kormány által nyilvánítassék, mely annak létrehozására közreműködött, úgy a vasúti igazgatóságoknak is fel volna róható, hogy ezen törvényjavaslat, közzététele és országgyűlési tárgyalása alkalmával valamint szentesítése előtt külön előterjesztést e tekintetben nem tettek. A kereskedelmi törvénynek a részvénytársaságokat tárgyazó tétele pedig igen jól összeegyeztethető a vasúti igazgatás lényegével; a vasúti vállalat természetéből folyó különbségek már a fuvarozási ügyletekről szóló fejezetben vétettek tekintetbe. Sem az 1870. június 11-én kelt német birodalmi törvény, sem a betéti és a részvénytársaságokat illető, az osztrák képviselőház által már elfogadott törvényjavaslat nem bírnak ilynemű külön vasút-igazgatási határozmányokkal, és mi nem emlékszünk, hogy ezen törvények több ízbeni tárgyalása alkalmával, melyekben annyi képviselő vett részt, ki mint vasutak vagy más részvénytársaságok igazgatója vagy igazgatótanácsosa arra hivatva volt, elyféle kívánalmat nyilvánított volna. Az alapszabályoknak kétségkívül az is céljuk, hogy a törvénybe ugyan ki nem fejezett, de azzal összeegyeztethető s a vállalat természetéből folyó határozmányokat megállapíthassanak, mert különben a társasági szerződések gyanánt szolgáló alapszabályokra a részvénytársaságoknál oly kevéssé volna szükség, mint a közkeresetieknél. A kormány a vasúti vállalatok iránti érdekének valamint felügyeleti joga és kötelességének ezen társulatok alapszabályaiban kell kitezést nyernie. Szabadjon tehát az említett albizottsági munkálatra vonatkozólag a következő észrevételeket megtennünk. II. A törvény szakaszainak rendjében fogjuk mi is azon határozmányokat tárgyalni, melyek az alapszabályok módosítását feltételezik, érintetlenül hagyván azokat, melyekre nézve az albizottsággal egy véleményben vagyunk. 117 §. 10. p.Az igazgatóság választása iránti aggályok alaptalanok. A dolognak nem elnevezése hanem természete döntő. Igazgatóság alatt a törvény az igazgató-tanácsot érti.Valamint német kereskedelmi törvény és a német birodalmi novella igazgató-tanácsot nem ismernek és ez mégis bíróságok előtt és azokon kívül működik, sőt az ama „elöljáróság" is, melyet a német kereskedelmi törvény 227 czikke említ, úgy a mi törvényünk szerint is. Hogy nem a német törvény „elöljárósága,", hanem a magyar törvény „igazgatósága" választandó, nem tesz különbséget. Törvényünk a gyakorlatot követi, mely szerint az igazgatótanács mindig a részvényesek választásából kerül. Az igazgatóság alakítására a 193. §-nál fogunk visszatérni. A kormány által kinevezett igazgatótanácsosok intézménye nem ellenkezik ezen nézettel. Ha ez utóbbiak fentartandók, a kormány elég úttal és móddal bír, hogy a neki kívánatos személyek választását a közgyűlésnél kieszközölje. Megfontolandó azonban, váljon a kormány által kinevezett igazgató-tanácsosoknak, nem inkább kormánybiztosi minőségben kellene e működniök. A kormány ilyen biztosokat mind az igazgató-tanácsba mind a felügyelő bizottságba nevezhetne és a tulajdonképi kormánybiztosokhoz való viszonyukat az eddigi tapasztalatok nyomán megállapíthatná. De semmi sem áll útjában annak, hogy a kinevezettek továbbra is igazgató tanácsosok szímén maradjanak, ha az alapszabályokba a kormány azon joga felvétetik, hogy az igazgatóságba néhány tagot kinevezhet és a szükséges utasításokkal elláthat. A társulat általi fizetésük is megállapítható, czégjegyzésük azonban némi akadályokba ütközik. Ha azon a kinevezés lényegében korántsem fekvő czégjegyzési jogosultságtól el nem tekinthető, úgy a törvénynek megfelelőleg, a kinevezett igazgató-tanácsosok a cégvezetésre feljogosítandók volnának s ez az alapszabályokban is kifejezendő enne. Az osztrák részvény-törvényjavaslat a társasági szerződés kellékei közt említi ugyan : „ha az igazgatóság mellé a belügyekbeni tanácskozás és határozathozatal végett külön közeg (igazgatótanács) rendeltetik ki, úgy ennek különös jogosítványai is meghatározandók, de ahhoz semmi további határozmányt nem köt és az indokolásban sem vesz magának az igazgatótanács megbeszélésére alkalmat, s azt e szerint az igazgatótanács választmányaként tünteti fel. 165. §: A vasutak nagyobb része által élvezett állami biztosítás alapszabályi gondoskodást igényel azon törvényes határozmánnyal való összeütközés ellen, mely szerint csak a tiszta évi nyereség osztandó fel. Igaz ugyan, hogy itt is az üzleti hiánylat sajnos kérdése volna érintendő. Másrészt elegendőnek tetszik, ha az állam engedélyszerű kötelezettsége, mely szerint a tiszta nyereséget a biztosított jövedelem erejéig kiegészíteni, valamint az igazgatóság kötelessége, hogy ezen kiegészítést, a részvények közt felosztani tartozik, alapszabályi kifejezést nyer, ami hivatkozással a minden illető alapszabályokban kitüntetett állambiztosításra könnyen eszközölhető. 171. §. Az aláírt részvények névértéke 50%-ra erejéig való felelősségnek alapszabályilag említése fölöslegesnek látszik. Az alapszabályoknak csak a törvény végrehajtását vagy azzal összeférő határozmányokat, de nem magát a kereskedelmi törvényt kell tartalmazniok; ezt minden állampolgár különösen részvényes tudni tartozik; a törvényben nem foglalt további jogait és kötelességeit pedig az alapszabályokban kell feltalálnia. Semmi ok sincsen arra, hogy a kereskedelmi törvény épen ezen és nem más vagy valamennyi határozmányai is az alapszabályokba felvétessenek. 180. §. A szavazásra nézve az osztrák javaslatból átvehető, hogy szavazatok egyenlősége esetében azon vélemény válik határozattá, melyhez az elnök járult; továbbá, hogy az igazgatóság a tárgyalásokat nem vezetheti, ha az igazgatás tekintetében saját felelőssége felett hozandó határozat. 181. §. Nem pártolhatjuk a véleményt, hogy az alapszabályokban mindazon intézkedések törlendők, melyek a közgyűlés határozatainak a kormány általi jóváhagyását feltételezik. A részvénytársaságok közigazgatási felügyelete a vasúti vállalatoknál legkevésbé van kizárva. A vasúti igazgatóságnak a bíróságok irá