Vasuti és Közlekedési Közlöny, 7. évf. (1876)

1876-10-19 / 42. szám

42. szám Budapest, 1876. október 19. Hetedik évfolyam. KÖZPONTI vasúti és közlekedési közlöny. 1 , félévre . 4 . Előfizetési dij : Házhozhordással vagy postai küldéssel egész évre 8 ft Kiadó-hivatal V., Vadász utcza 9. sz földszint. TARTALOM : A közmunka és közlekedési minisztérium 1877-ik évi költségvetése. — Az uj vasúti árszabály. — A margithid próbaterhelése. — Egy fran­czia gyártelep keskenyvágányu vasútja — A gőzkazán robbanások okairól és az azok elhárítására alkalmas eszközökről. (Vége) — Vasúti hirek. — Igazgatási és forgalmi hivtalos értesítések. — Hirdetések. Szerkesztési iroda V., Vadász, utcza 9. sz. földszint. Megjelenik minden csütörtökön. A közmunka és közlekedési minisztérium jégvetése. 1877-ik évi költ- Előttünk fekszik a közmunka és közlekedésügyi tárcza 1877. évre szóló költségvetése. Daczára annak, hogy már a megelőző években lett e miniszté­rium költségvetése lényegesen kissebbítve, a rendes kiadások 1877-re is 303.376 fttal szállíttattak alább. A miniszter jelentése szerint az egyes czimek szükségletének leszállításánál a legkisebb valódi és elodázhatlan szükséglet lett szem előtt tartva, s minden — habár különben üdvös és czélszerű­kiadás is mellőzve, hacsak a fellebbi indokok annak előirányzatára nem kényszeritettek. A költségvetés egészben és nagyban azon rendszer szerint van készítve mint a mult években, s kivételt az egyes czimeknél e tekintetben csak a vasúti és hajózási főfelügyelőség költségve­tése, melynek uj kiadása már az uj szervezet szerint állíttatott össze, és a m. k. államvasutak és gépgyárának költségelőirányzata képez­nek. A közmunka és közlekedési minisztérium 1877. évi összes rendes kiadása, ide nem értve a nyugdijakat, 3,916.488 frt, vagyis 303.376 frtal kevesebb, mint az előző évre volt előirányozva. Nyugdijakra ugy mint taval 130.000 frt irányoztatott elő , a beruházásokra pedig 3,271.64­2 frt s igy 135.542 frtal több mint 1876-ban. A magyar államvasutak és gépgyárának rendes kiadása 1877-re 5.649.470 frt s igy 26.530 frtal kevesebb leend, mint a most folyó évre engedélyezve volt. Beruházások czimén itt előirányoztatott 13. 580 frt, tehát 21.920 frtal kevesebb mint 1876-ra. Bár a rendes kiadásoknál mindenütt megtakarítások voltak elérhetők, a beruházásoknál mutatkozó több kiadás az 1877. évi költségelőirányzatot 113.622 fttal mégis kedvezőtlenebbé teszi, de ha tekintetbe vétetik, hogy a brassó-tömösi vasút és az összekötő vasút építésére tekintélyes összegeket kellett előirányozni, a köz­lekedési minisztérium költségelőirányzata az 1876. évinél kedve­zőbbnek mondható. A kiadásokkal szemben a bevételi előirányzat is változott és pedig a minisztériumnál 1877-re 116.295 frtal irányoztatván elő a bevétel, 1876-al szemben 3600 frtal csökkenni fog, az államvasutak és gépgyáránál pedig a bevételek ugyanannyival csökkentetnek, mint a kiadások, t. i. 26.530 frtal, minthogy a 2.915.530 frtnyi üzleti felesleg a pénzügyminisztérium költségvetésében irányoztatik elő. A központi igazgatás kiadása 1877-re 256.280 frtal irányoztatik elő, mi­által a kiadás az 1876. évvel szemben 5.665 frtal csökken. E megtakarításból 3 100 frt a személyzeti és 2.565 frt a dologi kiadásokra esik. A központi tisztviselők száma az utolsó két évben 41-et csökkentetett, s e tekintetben nagyobb megtakarí­tás már nem eszközölhető, mert a minisztérium teendője, jóllehet számos vasút építése már befejeztetett, távolról sem csökkent azon mérvben, melyben a hivatalnokok létszáma (138-ról 97-re) apasz­tázott. A fontosabb építkezések közül felemlítendő a budapesti du­narész szabályozása, a fiumei kikötő, a brassó-tömösi és végül az összekötő vasút építése. Az eddig két külön hatóságként fennálló vasúti és hajó­zási és vasútépítészeti főfelügyelőség egyesíttetvén, ez új szervezés által a főfelügyelőség szükséglete 147.220 frt helyett 127.920 frt leend, a szükséglet tehát 19.300 fttal kevesebb lesz, melyből ha a kormánybiztosok részére előirányzott 8.800 frtnyi újabb szükséglet levonatik is, még mindig 10.500 frtnyi megtakarítás mutatkozik. A 48 egyénből álló felügyelőségek helyett most 42 tisztviselő végzendi a teendőket. A főfelügyelőség főnöke miniszteri tanácsos teend, de illetményei a költségvetést­ nem terhelik,minthogy működési pótléka megfelelően fog szabályoztatni. Az osztályok főnökei a főfel­ügyelők 3.000, 2.400 és 2.200 fttal lesznek fizetve, s e czélra költség­vetésileg a lakpénzel együtt 11.500 frt fog igényeltetni. Ezenkívül egy fogalmazói állás szerveztetett 1000 frt fizetés és 300 frt lakpénzel. A tulajdonképi szakmunkák ellátására volt eddig a főfelügyelősé­geknél 1 főfelügyelő, 10 felügyelő, 4 főmérnök, 5 biztos, 6 mérnök és 3 számtanácsos, összesen 29 tisztviselő 57.600 frt összfizetéssel alkalmazva, az új szervezet szerint ugyanazon munkák elvégeztet­nek 12 felügyelő, és 11 biztos, összesen 23 tisztviselő által 46.900 frt összfizetéssel. A kevesebb szükséglet tehát 10.700 frt leend. Szer­veztetett ezenkívül 3 segédbiztosi állomás, 3.000 frt előirányzattal, a jelenlegi segédmérnökök és számtisztek helyett. Az iroda és szolga személyzet változatlanul maradt, csak az iroda főnök fizetése emeltetett 100 frtal 1200 frtra. Az új szervezet szerinti személyzeti illetmények 74.300 frtot tevén, a fizetések és lakpénzek rovatánál 9.500 frt tiszta megtaka­rítás mutatható fel. A működési pótlék egy összegben lett a tényleges szükséglet alapján 18.800 frtal az új költségvetésbe felvéve, s így itt is 4.900 frtnyi megtakarítás lett elérve. A dologi kiadásokat tekintve, az irodai szükségleteknél 600 frt, az útiköltségek és napidijaknál 4.000 frt, távirati sürgönyök költségeinél 280 frt, összesen 4.880 frt takaríttatott meg. A vasúti kormánybiztosok kiadásaira előirányoz­ta­tik 1877-re 8.800 frt, fele azon összegnek, a­melyet az egyes vasut­társulatok, kormányfelügyelet czimén, 1877-re fizetni fognak. A bevétel 1877-re 66.355 frtal irányoztatik elő, 1876-ra pedig 69.955 frt engedélyeztetvén, az 1877-re előirányzott összeg 3.600 frt kevesebb; minek oka abban rejlik, hogy a magyar keleti és az eperjes-tarnowi vasút által fizetendő járulékok fejében 1877-re semmi sem irányoztatott elő, minthogy e vasutakhoz ez idő szerint nincsenek kormánybiztosok kinevezve. A bevétel többi tételei vál­tozatlanul maradtak. Az állam épitészeti hivataloknál az 1877. évi ki­adás ugyanazon összegben állapíttatott meg, mint a mennyi 1876-ra engedélyezve volt t. i. 299.837 frtban, mert e czim kiadása 1875. és 1876-ban már 78.631 frttal csökkentetvén, az további megszorí­tást nem tűr. A bevétel ugyanaz, mint 1876-ban t. i. 43.107 frt, ez összeg azonban több ministériumokkal még folyamatban levő tárgyalások eredményéhez képest még némi változást szenvedhet. A kőutak fenntartása és építése czim alatt Ma­gyar és Horvát-Szlavonországban 2.602.336 frt, tehát 238.587 frtal kevesebb irányoztatott elő, mint 1876-ra engedélyezve volt. Az államutak összes hossza Magyarországban 1877. évben 5911.251 km. leend, mely hosszban a kiépités alatt álló apahida­szászrégeni államut Mócs-Királyfalva közötti 38 d e km. hosszú sza­kasza nincsen benfoglalva. Az államutak ezen hossza az 1876. évben kimutatott hosszúsággal, a törvényhozás által törölt Nyitra—Tapol­csányi 31,7 km hosszú útszakasz levonása mellett, tökéletesen egye­zik, 1876 óta tehát államutaink hossza nem változott. A horvát-szlavonországi államutak hossza 1877-ben is ugyanaz leend, mint 1876-ban i. i. 467­ 990 km. Ez utak kezelése és

Next