Vasuti és Közlekedési Közlöny, 9. évf. (1878)
1878-01-16 / 3. szám
3 szám. Budapest, 1878. Január 16. Kilenczedik évfolyam. KÖZPONTI vasúti és közlekedési közlöny. Megjelenik minden szerdán. TARTALOM: Visszatekintés közlekedésügyeink 1877-ki fejlődésére. — A vasutak igazgatási rendszere és hadi képessége (Vége.) A kassa-oderbergi vasút sankozása. A képviselőház pénzügyi bizottságából. — A m. kir. államvasutak és a vk gépgyárának 1878 évi költségvetése. — A távirdaigazgatás és a hazai vasutak igazgatóságai között létrejött egyezmények. (Folytatás) —Kísérletek különféle rendszerű folytatólagos dörzsfékekkel.• Személyi hírek. — Vasúti hirek — Igazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések. Szerkesztési iroda : V., Vadász utcza 9. sz. földszint. Előfizetési dij : Házhozhordással vagy postai küldéssel egész évre 8 ft „ я „ » félévre . 4 „ Kiadó-hivatal : V., Vadász utcza 9. sz földszint. Visszatekintés közlekedésÜgyeink 1877-ki fejlődésére. Az ország forgalmi ügyei körül a lefolyt évben is csak kevés haladás történt, mert a közgazdasági élet csaknem minden terén folyton uralgó pangás következtében, a nagy tőke még mindig tartozkodik a vasúti befektetésektől A vasútügy fejlődése e szerint hazánkban, amennyire új vonalak építéséről van szó, csaknem teljesen megakadt, s ez állapot már néhány év óta áll fenn. A még építés alatt levő kevés vonal még korábbi időből való, s új vállalat ez évben úgyszólván egy sem keletkezett. A magyar vasúthálózat tavai csak 72'5 kilométerrel gyarapodott. Megnyílt ugyanis az arad-kőrösvölgyi vasút 62'3 és a budapesti összekötő vasút 10'2 kilométerrel. Az úgynevezett közgazdasági felvirágzás éveiben tudvalevőleg nyakra főre építettek vasutak, többnyire tekintet nélkül a tényleges szükség és a várható jövedelmezőség lehetőségére, s oly gyorsan és úgy szólván minden közvetítés nélkül ment végbe az átalakulás, hogy az összhálózat kiegészítésére szükséges csatlakozási vonalak kiépítése is elmaradván, az átmeneti forgalom hiánya s a helyinek csekélysége folytán némely vasút szenvedőleges állapota állandóvá vált. Ezzel szemben a magánvállalkozás is tartózkodván egyelőre a vasútépítéstől, s másrészt elégséges tőke felett nem rendelkező néhány vasút felette szűkölködő helyzetbe jutván, ezek a fenyegető katastrófa következményei elől menekülendők, ismételve voltak az állam közbenjárásának igénybe vételére kénytelenek. Nevezetes eseményei a múlt évnek a közlekedésügy terén a keleti vasút befoglalatása az államvasutak keretébe, a dunadrávai vasútnak állami kezelés alá vétele, és a határvidéki vasutak kiépítésének elhatározása. Bár sajnosnak kell itt jeleznünk, hogy a kassa-oderbergi vasút függő ügyeinek rendezése az ország mostoha pénzügyi vizonyai miatt nem végződhetik azzal, hogy e pálya is az állam kezére jusson, midazonáltal örvendetes tanulságául szólnak az endítettek kormányunk az államvasúti rendszer meghonosítása és fejlesztésére irányuló törekvéseinek. Az egyöntetű reformtarifának életbeléptetése a német vasutakon valamennyi köteléki tarifa lassankénti átdolgozását teve szükségessé. Sok közülök, az évek folyama alatt lényegesen megváltozott forgalmi viszonyok folytán, úgyis már alapos változtatást igényelt, mi most együttesen lett volna eszközölhető Az alkalmazásba veendő tarifschema iránt az illető német és magyar-osztrák vasutak között azonban eddig még nem jött megállapodás létre, mert utóbbiak, tekintettel helyi forgalmaik igényeire illetőleg a kocsirakomány tarifachema folytán keletkező számos visszahatásokra, egy felette komplicált tarifát voltak kénytelenek felállítani, mely egyátalában nem áll a forgalom szükségletei és igényeivel összhangzásban, de a német vasutak részéről sem lett elfogadva. Itt volt tapasztalható, hogy az árutarifáknak két évvel ezelőtt végrehajtott reformja, mint az érték és a kocsiáz elvek közt függő, egy irányban sem volt képes kielégíteni, s ezért csakis egyöntetűségében rejlő mulandó becscsel bír. Ez és azon további körülmény folytán, mely szerint a német vasutak egyöntetű ésszerű kocsiár- tarifájukkal egy tömör egészet képeznek, valamint a német s a magyarosztrák pályahálózatok közt fennálló, s a kölcsönös forgalmakat folytonosan befolyásoló viszonylatokkal szemben, a monarchia mindkét része vasutainak igazgatóságaira nézve csakhamar beálland szüksége annak, hogy a mai német vagy legalább ahhoz hasonló kocsirakmány-tarifa elfogadásához a maguk részéről is járuljanak, mi az annál tekintetbe jövő nagy forgalmi területekkel szemben, az elérhető egyöntetűség folytán határozottan előnyös volna. Építés alatt állottak a lefolyt évben a következő vonalak : a) Karausebes-Orsova, 96 kim ; b) Brassó-Tömös-határszél, 25 kim. és c) Vágujhely-Zsolna, 110 kim., összesen 231 kim . A budapesti összekötő vasút csak az év vége felé (október 23-án) adatott át a forgalomnak s ezért kevéssé érezhető még azon változás, melyet az, mint a Duna két partján elterülő vasúti hálózatokat egyesítő s ezen kivül az északkeleti forgalmi területek és az adriai tenger közti legrövidebb szint, a nagy átmeneti forgalomban okvetlen előidézni fog. Az épülőfélben levő vonalak közül legjelentékenyebb az osztrák államvasúttársaság temesvár-orsovai vonalának karansebes-orsovai része, mert 1878 május havára kilátásba vett kiépitése által azon a román vasutakhoz jutunk s igy a délkeleti forgalmi területekkel való csatlakozást illetőleg hálózatunknak azon irányban való kiterjesztését érjük el. A közvetlen összeköttetés a román vasút hálózattal Vercerova mellett azonban egyelőre még nem eszközölhető, mert az Ausztria-Magyarország és Románia között létrejött szerződés értelmében, annak csak egyidejűleg a brassó-tömösszoros-predeal-ploieschti vasút megnyitásával szabad megtörténni, és ez utóbbi román részének építése, az orosz-román-török háború folytán egyelőre be van szüntetve, de különben is még hosszú időt fog igényelni, Ilnnek daczára azonban, a két pályavonal csak igen rövid körön leendvén megszakadva,a forgalom kétségkívül nagy lendületet nyerene, mely csatlakozó vasutainkon kívül, kivált a délnémet vasutakra nézve is felette előnyös teend. A vasútépítés terén a lefolyt évben kifejtett tevékenység fokozására a most folyó 1878-ik évben sincs kilátás, és csakis a mellékpályák építésére nézve észlelhető némi mozgalom Kétségtelen, hogy épen nálunk Magyarországban, közúti hálózatunk hiányossága folytán a mellékpályáknak, melyek olcsó építés és üzem mellett a nagy és szabványos vágány távú vasutakhoz vezető természetes és legczélszerűbb forgalmi erőket képezik, szép kilátás nyílnék a jövőre, amennyiben hiányos és sokfelé megszakadt közlekedési hálózatunk kiegészítésére, s így áruforgalmunk élénkítésére volnának hivatva. Vasutaink üzleteredménye a lefolyt évben meglehetősen kielégítőnek mondható, sőt néhány közülök még szép bevételekre is tett szert, mert a politikai helyzet s a határainkon dúló háború folytán, a gabonaforgalom hazánkból egyrészt, s a nyugatról Románia-Oroszország felé irányuló s onnan jövő átmeneti forgalom másrészt, igen jelentékennyé alakult. Igen örvendetes jelenség gyanánt constatálható e mellett, hogy a tömeges árutorlódások folytán az egyes közlekedési vállalatok irányában időnként támasztott rendkívül nagy mérvű igények daczára is, vasutainkon említésre méltó nagyobb forgalmi zavarok és fennakadások nem fordultak elő, mi ismét örvendetes jele annak, hogy a közvetlen forgalmú kötelékek alapján szabályozott kölcsönös forgalmi viszonylatok a németországi vasutakkal teljesen megszilárdultak s a közös érdekek közös sikeres eljárásra is vezettek. Mint már e rövid vázlatból, melynek bővebb kifejtésére egyébbiránt lesz még alkalmunk és módunk visszatérni, is kitűnik, vasútügyeink terén nem állott ugyan be teljes szünet, de a jelenlegi állapot azok kívánatos nagyobb fejlődésére igen hátrányos. Általános pénzügyi és közgazdasági viszonyaink javulására