Vasuti és Közlekedési Közlöny, 9. évf. (1878)
1878-10-23 / 43. szám
43. szám. Budapest, 1878. Október 23. Kilenczedik évfolyam. KÖZPONTI vasuti és közlekedési közlöny. TARTALOM : Az állami biztosítást élvező vasutak jövedelmezősége. — A vasutak az orosz-török háborúban. — A német vasuti igazgatóságok egyletének közgyűlése. (Folytatás).Kisérletek vasuti dörzsfékekkel. — A bécsi Duna-csatorna zárhatója. — A magyarországi ármentesitő társulatok. (Folytatás) — Vasuti hirek. — Távirdai hirek. • A m. kir. államépitészeti és folyammérnöki hivatalok ajánlati tárgyalásai. — Igazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések. Szerkesztési iroda: V., Vadász-utcza 9. ez. földszint. Előfizetési dij: Házhozhordással v. postai küldéssel egész évre 8 frt. félévre 4 „ Kiadó-hivatal: V., Vadász-utcza 9. ez. földszint. Megjelenik minden szerdán. Az állami biztosítást élvező vasutak jövedelmezősége. (F) Az állami biztosítást élvező vasutak gazdálkodásának állami ellenőrzése napról napra közeledik a rendszeresség s tökély felé, tanusitja ezt egyebek közt azon tény, mely szerint a vasutak részére az 1879. évi üzleti előirányzatok a közmunka és közlekedési m. k. ministerium által már megállapittatván, a napokban az igazgatóságoknak ki is adattak. E megállapítások szerint 1879. évre a következő eredmények lettek előirányozva: u. m. Bevétel Kiadás Üzleti fölösleg az 1879. évi előirányzat szerint tehát mutatkoznék + 351,550 frt + 50,193 frt + 300,357 frt. A folyó évi előirányzattal szemben a jövő évre vonatkozó megállapítások eredménye, — eltekintve a kiadásoknál mutatkozó, — elenyészőleg csekély többlettől, — a jövő 1879. évre jelentékeny javulást helyez kilátásba, — és pedig az elegybevételeknél körülbelöl 3°/6, — a tiszta jövedelemnél mintegy 9% emelkedés mutatkoznék 1878 évről 1879 évre. — Ezen haladás mindenesetre kielégítő, s ha évről évre ezen határok közt mozogna a tiszta jövedelem emelkedése, — az államkincstárnak kilátása lehetne aránylag rövid idő alatt megszabadulni a biztosítási terhektől. — S az ebbeli remények látszólag nem is nélkülözik a jogosultságot, — ennek igazolásául szolgál az 1877-ki üzletév zárszámadási eredménye, mely szerint ugyancsak a fennebb felsorolt vasutaknál a bevételek : 11.199.086 frt krt.— a kiadások: 8.361,869 frt 73 krt, az üzleti fölöslegek : 2.952,486 frt 53 krt tettek ki, — mi mellett megjegyzendő, hogy az ezen évi zárszámadási eredmények s az előirányzati összegek között igen csekély eltérések mutatkoztak. — Az előirányzatok kiadási részének megbízhatóságához különben kétség alig férhet, mert a kiadások ma már csaknem állandó s változatlan jellegűek; különösen a személyzeti kiadásokra nézve áll ez, melyek, habár legtöbb vasútnál még további megtakarításokat is lehetne és kellene elérni, a legutóbbi három év alatt megfelelő mértékre leszállittattak. — A dologi kiadások természetesen változásnak vetvék alá s esetleg alól maradnak vagy meghaladják az előirányzati összeget, főbefolyással levén a dologi kiadások szabályozására a kilátásba vett forgalom elérése, — túlhaladása, — vagy hanyatlása. — Vasutaink forgalmi viszonyai azonban épen nem lévén rohamos változásoknak alávetve, a dologi kiadások is csaknem állandóaknak tekinthetők, — melyek lejjebb szállitása a vasutak jelen csoportosítása mellett alig remélhető, bármily szigort gyakoroljon is a kormány a takarékoskodástól még sok esetben idegenkedő igazgatóságok eljárásával szemben. Ami a bevételi előirányzatok alaposságát illeti, ennek megállapításánál,— úgy látszik, — bizonyos, mérsékelt fokozatos emelkedés feltételezése mellett, a megelőző év tényleges eredményei szoktak alapul vétetni. Ezen eljárási módnak átalánosságban lehet is jogosultsága, — s ámbár az utóbbi három év eredményei a feltételezett fokozatos haladást igazolták is, — nézetünk szerint ebből a távolabbi jövőre épen nem lehet biztos következtetéseket vonni, minthogy az utóbbi három év élénkebb forgalma rendkívüli események, különösen a keleti háború következményeül tekintendő, — nagyon tarthatni attól, hogy jobbára zsákutczában végződő vasutaink élénkülni kezdett forgalma a háború lezajlásával újra hanyatlásnak induland. — A bevételek fokozatos emelkedésének feltételezése a vasutak jelen csoportosítása s a forgalom jelenlegi irányai mellett igen ingatag alapokon nyugszik, — s tartunk tőle, hogy a kilátásba vett emelkedés helyett rövid idő alatt hanyatlás álland be, melyet meg nem gátolhat a takarékos gazdálkodásra való kényszer, hanem csakis az mentesíthet a válságtól, ha a csekélyebb kiterjedésű vasutak akár más magánvasutakkal egyesittetnek, akár pedig állami kezelésbe vétetnek át. M. északkeleti vasútnál . . 2.589,240 frt. 1.964,290 frt. 624,950 frt. Alföld-fiumei vasútnál . . 1.854,000 „ 1.231,660 „ 622,340 „ Kassa-oderbergi vasútnál . 2.373,360 „ 1.576,110 „ 797,250 „ M. nyugoti vasútnál . . , 1.196,750 „ 1.094,360 „ 102,390 „ Első erdélyi vasútnál . . , 1.629,200 „ 1.110,470 „ 518,730 „ I. m. gácsországi vasútnál . 330,600 „ 305,150 „ 25,450 „ Pécs-barcsi vasútnál 625,700 „ 335,875 „ 289,825 „ Eperjes-tarnovi vasútnál 102,400 „ 102,386 „ 14 „ Arad-temesvári vasútnál 232,500 „ 156,570 „ 75,930 „ Duna-drávai vasútnál 460,000 „ 402,S1 2 „ 57,188 „ Összesen : 11.393,750 frt. 8.279,683 frt. 3,114,067 frt. Ezzel szemben 1878. évre megállapítva volt összesen . . . . 11.042,200 frt 8.228,4110 frt 2.813,710 frt. A vasutak az orosz-török háborúban, A vasutak hasznossága háborúban nem szorul többé indokolásra. Az 1870. évi hadjárat tapasztalatai fényesen kideriték ezen a modern hadviselés alapelveit lényegesen megváltoztató tényező rendkívüli fontosságát. A vasutak most minden ország hadiszereinek egyik kiegészítő részét képezik. Valamely nemzet támadó és védelmi ereje e szerint most már nem csupán a tényleg kiállított seregek száma után ítélhető meg, hanem egyúttal vasúti hálózatának kiterjedése és minőségében is nyilvánul. Csakis a vasutak teszik lehetővé nagyszámú csapatoknak, — akár az ország határai felé szállítás, akár védelmi állásokba egybegyűjtésük czéljából — szükséges összpontosítását, élelmi s hadi szerekkel ellátását, valamint a sebesülteknek gyors és biztos visszaszállítására az ország belsejébe is egyedül csak azok képesek. Amint azonban valamely hadsereg sikeres működéséhez jó hadvezér, kellő fegyelem és kitűnő szervezet múlhatlan kellék, ép úgy a vasutak is csak akkor válhatnak hasznosakká, ha bizonyos feltételeknek megfelelnek. A végzendő munka sikere az eszközök tökéletességétől függvén, az európai hatalmak kivétel nélkül e hadi eszköz minőségének javításán fáradoznak. Sok évi tapasztalatok s beható tanulmányozások alapján készült szabályzatok állapítják meg a legkisebb részletekig, a vasutak használatának módozatait s a csapatok szállítására vonatkozó intézkedések folytonos tanulmányozás tárgyát képezik a vezérkarokban. A st.-stephanoi előzetes béke véget vetett a véres háborúnak, melyet az Orosz birodalom indított Törökország ellen. Az évszázadok óta egymás ellen viselt hadjáratokban mindkét hatalom most először jővén azon helyzetbe, hogy új elemet hozhatott működésbe, ez volt a vasutakra nézve is mindkét részről az első alkalom, hogy katonai szempontból bírálat alá jövő munkaképességüket kimutathatták. A vasutak e hadjáratban miként történt használatának, valamint azon szolgálatoknak ismerete, melyet azok a hadviselő hatalmaknak tettek, kiválóan érdekelhetvén nemcsak a szak-, de széles köröket is, az