Vasuti és Közlekedési Közlöny, 10. évf. (1879)

1879-09-21 / 52. szám

Szerkesztési iroda: V., Bálvány-utcza 4. sz. II. emel. i.­ 52. szám. Budapest, 1879. Szeptember 21. Tizedik évfolyam. Vasuti és közlekedési közlöny. Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. TAR­TALOM : A kataster a vasutaknál. — Uj igazgatósági tag. — Az érmelléki vasút ügyében. — Az olaszországi vasúthálózat kiegészítéséről szóló törvény. (Folytatás.) Vasuti hirek. — Személyi hirek. — Igazgatási és forgalmi értesítések. — Hirdetések. Előfizetési díj: Házhozhordással v. postai küldéssel egész évre 12 frt. X * félévre 6 „ Egyes, csupán a kiadóhivatalban kapható példányok ára 20 kr. Kiadó­hivatal: V., Bálvány-utcza 4. sz. II. emel. A kataster a vasutaknál. A vasutak megadóztatására és azoknak katasteri rendezé­sére kezdetben nem fektettek nagy súlyt, s ez igen természetes, mert kiterjedésök oly csekély volt, hogy a behatóbb intézkedés és kutatás nem érdemelte volna meg a fáradságot. Eleinte, a­mikor a vasutakat építeni kezdték, nem lett tüzetesen említés téve a vasúti földterületek megadóztatásáról, pedig a földadót ideiglenesen elrendelő 1850. év márczius 4-én kelt legfelsőbb nyílt parancs életbeléptetése alkalmával már léteztek vasutak. Így történt, hogy egészen önkényes eljárás dívott e részben; némely helyen megadóztatták a vasutak földterületeit, míg másutt országútnak tekintve azt, a földadó fizetés alól fel­mentették. Alkotmányunk helyreállítása után az 1868. évi 25. t-cz. értelmében egy ideig még a fent említett nyilt parancs hatály­ban maradt, mígnem az 1871. évi 7119. számú pénzügyminis­teri körrendelet azt oda módosította, hogy az 1868. év 25. t.-cz. 3. és 4 .§-nak rendelkezéseit a vasutakra alkalmazva, kimondta, hogy: az állam, vagy bármely más magántársulat birtokában levő országos, nem pedig csak magán iparüzleti czélokra épített vasutakhoz kisajátított területeknek csupán azon részei nem esnek földadó alá, vagy ha eddig adózás alatt állottak, mentendők fel az adó alól, melyek az idézett trv. 3. §. b) pontjában említett országos közutakkal hasonló tekintet alá eső vaspályai szint kiépitéséhez és folytonosan jó karban tartásához foglaltattak el. Még nem is volt teljesen végrehajtva e rendelet, midőn az 1874. évi 9584. számú pénzügyminiszeri körrendelet a vas­utakat a földadót fizetők közzé vette fel, kimondván, hogy földadó tárgyát képezi minden gazdaságilag használható föld­terület a­mennyiben az nem adómentes, habár tényleg más czélra használtatik is, a­minek folytán a vasutak "által elfog­lalt területek is a földadó tárgyát képezik. És ennek folytán az 1875. évi VII. t.-cz. 4. §-a, illetőleg a kataster ideiglenes kiiga­zításánál mérvadó 1875. évi 40702. sz. a. kelt pénzügymini­steri körrendelet A. 4. pontja értelmében a vasút ugy javítta­tott ki, mint az a kisajátításkor találtatott, osztály- és művelési ágban, nem pedig úgy, mint a fenti t.-cz. 34. §-a szerint a rendes gazdasági földek, melyek a tényleges állapotnak meg­felel­őleg igazíttattak ki. Ezen hirtelen átmenet természetesnek nem mondható, mi mellett nem is méltányos, hogy oly vállalat, mely több rend­beli tetemes adót fizet üzlete után, még földje után is meg­terheltessék akkor, a­mikor földje termőképességét soha sem veszi igénybe. A vasutak gyors szaporodása miatt azonban azok meg­adóztatása nem kerülhette el az intéző körök figyelmét s igy történt, hogy a földadó szabályozásáról szóló 1875. évi VII. t.-cz. 39. §-ában foglalt, a földrészletek új osztályba sorozását tárgyazó intézkedések végrehajtását bővebben magyarázó i. é. 31,015 sz. alatt kelt pénzügyministeri utasításban már a vasutakra némi figyelmet fordítottak. Ismételjük, hogy csak „némi figyelmet" fordítottak a vasutakra, mert ez utasítás 13. §. c) pontja a vasúti föld­területek osztályba sorozását illetőleg igen hiányosan intéz­kedik, s az osztályozást a kir. becslő biztos s járási becslő tetszésére bízza. Tudvalevő dolog, hogy az új kataszter a régi három osztály helyett nyolcz osztályt léptetett életbe, csak azért, hogy a föld igazságosabban legyen megadóztatva, de a vasutakra a fenti utasítás csak annyit mond, hogy „a vasutakhoz el­foglalt területek az 1875. é­vi VII. t.-cz. 5. §. b) p­o­n­tj­a szerint adómentes háztelkek kivételével azon művelési ágba veendők fel, melyben azok az 1875. évi VII. t.-cz. 34. §-a alapján a kataszter kiigazí­tása fo­lytán adó alá estek. Ezen határozmányból, mely csupán a művelési ágakra szól,­­ az osztályokra következtetni nem lehet, más utasítás pedig eddig nem jelent meg, s mégis az osztályba sorozást a kir. becslők már e hóban megkezdették. A vasutak osztályozását pedig önkényre bízni nem lehet, már azért sem mert Magyarország összes vasuti területe 40,000/IGOO holdat meghalad! Ily tekintélyes földterület meg­érdemli azt, hogy ha már földadó alá vonatik,—a mi nézetünk szerint nem méltányos, miert a vasút egyenlő tekintet alá esik az országúttal, ez pedig mentes a földadótól, — a lehető leg­igazságosabban adóztassék meg. Igen kívánatos volna tehát azon módozatok és elvek, szabatos megállapítása, melyek szerint a vasutak kezelendők és osztályozandók lennének. Mert ha a vasutak megadóztatási elvét elfogadjuk, úgy a művelési ágak maradhatnának, mint az utasítás elrendeli, de az osztályzatok nem maradhatnak meg, mert az által igazságtalanság követtetnék el; — ugyanis, ha az osztály meghagyatnék, úgy mint most van, akkor pl. Pest megyében az első osztályú szántóföld, mely fizetett 8 frt pp., most fizetne 16 frt 50 kr. o. é., a II. osztályú 6 frt pp. helyett 15 frt o. é., a III. osztályú 3 frt 50 kr. pp. helyett 13 frt o. é., és ez így megy minden művelési ágnál, — a­mi által az am­úgy is súlyosan — de nem egészen méltányosan — megadóz­tatott vasutak még többet fizetnének. Ezért nem­ maradna talán más hátra, mint az összehason­lítás, purificatió. Ez azonban oly tág fogalom, hogy ha az jól körül nem iratik a kataszteri közegek számára, akkor ismét a számtalan helytelenség fog felmerülni. — A purificatió történ­hetik vagy egyszerre, midőn a becslő a határt osztályozza, — vagy a határ osztályba sorozása után. Szerintünk az utóbbi jobb, czélszerűbb lenne, mint az első, csak az a kérdés váljon keresztü­lvihető-e oly módon, hogy a gépezet fennakadást ne szenvedjen. A purificatió helye­sen akkor történhetik meg, ha már az egész határ osztályozva van, mert akkor lehetséges az új osztályhoz hasonlítani, midőn az már besoroztatott, hogy milyen az a vasút melletti föld osz­tályzata most, milyen a réginek megfelelő új osztály. Míg ellenben, ha egyszerre vétetik osztályzás alá a vasút és pari­ficatió alá az egész határral, akkor a parificatió sok esetben nem is történhetik meg azonnal, csak akkor, midőn a vasút melletti földek már osztályozva vannak, a­mely eljárás idő veszteséget okoz. Hogy melyik módot választják az intéző körök, azt nem tudjuk, de nézetünk szerint vagy egyik, vagy másik módot alkalmazni kell, nehogy helytelenségek és fenn­akadások támadjanak. Kalecsinszky József: Új igazgatósági tag. A kassa-oderbergi vasúthoz a kormányi kinevezésnek alapszabályilag fenntartott helyre a közmunka- és közlekedési m. k. minister úr egyetértőleg a m. k. pénzügyminister úrral Oetl Ferencz közmunka- és közlekedési m. k. ministeri osztálytanácsos urat igazgató­sági taggá kinevezte. Az érmelléki vasút ügyében tartott diószegi nagy­gyűlésről a „Debreczeni Ellenőr" nyomán közöljük a követ­kezőket : „A diószegi gyűlés elég nagy volt, képviselve az érmet-

Next