Vasuti és Közlekedési Közlöny, 10. évf. (1879)

1879-12-10 / 86. szám

542- A külömbség tehát . . 1.705.400 frt. 3. A zombori vonalon ezen 68 000 méter hosszúságban szükséges a vasuttöltést úgy a bel­vizek, mint a Duna árvize ellen fonások s egyéb művekkel védeni. Ezen töltésbiztositás folyó méterenkint legalább 2 köbméterre- per 2 forint köbmétere- lévén felvehető, a költség tesz 68,000 X4— 272,000 frt. 4. A szabadkai vonalon az ezen 68,000 méter hossznak megfelelő részen összesen 25 m. hiduvilás szükséges, a mi 10,000 frt költséget igényel. A zombori vonalon azonban sok mocsár, vizér metszetvén, melyeknél a viz áteresztéséről gondoskodni kell, legalább 260 m. összes híd­nyilág lesz szükséges ezen 68.000 méteren. Minthogy pedig ezen hidak 3 — 8 méter magas töltésekben lesznek előállítandók, folyó méterenkénti költségük legalább két és fél annyira tehető, s igy 260,000.p frtba fognak kerülni, a kül­önbség tehát tesz: 260,000 — 10,000 . . . 250,000 frt. 5) A szabadkai vonalon éppen a zombori vonal árterén keresztül menő szakasznak megfelelő részen a felépítmény behom­okolására megfelelő minőségű homok a pálya mentén vagy közelében kapható, előállítása tehát nagyon csekélybe kerül. A zombori vonalon azonban homok vagy kavics sehol sem lévén kapható, messziről, részben az alföldi vasúton, részben magán a pályán és hajón lesz az szállítandó, mi­által az előállítási költség tetemesen nagyobb lesz. A különbség legalább 3 tíra köbméterenkint lévén tehető, a 68,000 mtrre szükséges 147,000km (állomás plateauk, őrházak, átjárókkal elívott) ágyazási anyag több költsége leszen 147,800 X 3 , 4*3,4­00 frt. 6) A zombori vonalon magas töltések lévén, az épületek alapozása is több költséget igényel. Négy állomáson per 1000km több alapozás tesz , 40­­0­m, a 34 őrháznál per 50 - 1700km, tehát összesen 5700 köbnétert, csak 4 frtjával szá­mítva, a különbség 22,800 frt. I Kisajátítás. A szabadkai vonalon a megfelelő 68,000 méter hosszú részen kell 330 kat. holdat kisajátítani, s minthogy ez éppen a legterméketlenebb része az egész pályának, holdját legfeljebb 100 frtra tehetjük, a­mi 33,000 frtot tesz. A zombori vonal megfelelő részén K­'OO kat. hold sajátítandó ki, s mint­hogy itt a talaj jobb minőségű, holdja nincsen magasra véve 150 frttal, a­mi 180,000 frtot tesz. A különbség tehát lesz 100,000—33,000 , 146,000 frt. Az összes építési többköltség tehát a zombori vonalon 4,054,000 frt, mely összeg, ha az építés ideje alatt nedves időjárás talál lenni, minek következtében a mocsa­rakon keresztül vonuló vasút feltöltése nagyon megnehezíttetik, még sokkal nagyobb is lehet. Azon esetre, ha mindkét vonalon, nem olcsó építkezést veszünk alapul, hanem olyant, mely szerint első rangú vas­utaink eddig épültek, a többköltség összege tetemesen nagyobb lesz, s circa 5 000.000 forintot fog tenni. Figyelembe veendő még a zombori vonal tetemesen na­gyobb p­ályafentartási költsége, mit ha tőkésítünk, a fenti összeg szintén tekintélyes összeggel növekedik. Úgyszintén figyelembe veendők a Duna folytonosan fenyegető áradásai következtében a legnagyobb erőfeszítés mellett is bekövetkezhető forgalom­zavarok. A határvidéki vasutak e tekintetben intő például szolgálhatnak. * * * Az országos belforgalom megitélhetése tekintetéből vegyük vonal népességét, mint a bel-A szabadkai irányon van tehát lakos . . 187,825 A zombori irányon 147.200 Különbség .... Sőt ha a mértföld hosszúság arányára számítjuk a lakosok számát, akkor a budapest-szabadkai irányban 5337, míg a budapest-kalocsa-zombori vonalon csak 3883 lakos esik egy mértföld vasútra, vagyis a szabadkai irányban majdnem 50°­0-al több lakos esik a vasút minden mértföldjére. Az előny tehát e tekintetben is a budapest-szabadka újvidéki vonalon mutatkozik. (A tételek az 1871. évi népszámlálásnak statistikai hivatala által kiadott táblázatokból vétettek, s a kisebb vagy távolabb fekvő községek mindkét vonalon kihagyattak.) Lássuk már most, mily módon utazik és szállítja termé­nyeit az ezen vonalak mentén lakó népség. Budapesttől Tassig, illetőleg Kúti Szt -Miklósig, továbbá Szabadkától, illetőleg Zom­bortól Újvidékig, Újvidéktől Belgrádig, a viszonyok azonosak lévén, ezeket nem említjük fel. Nézzük először a dunamenti vonalat Tass-tól Zomborig. Az évnek 8 hónapján át a hosszú utakat tevő gőzösökön kívül, a­melyek csak a nagyobb állomásokat érintik, naponta két gőzhajó áll meg minden állomáson Budapest és Mohács, illetőleg Bezdán között és viszont­ ezen hajók személyeket, árukat, élelmi c­ikkeket szállítanak; egyike kofa-hajó,rák van elnevezve és mindkét hajó menetideje úgy van berendezve, hogy korán reggel köt ki a pesti rakparton, és délben indul vissza lefelé. Vegyük Baját számtételeink alapjául és tegyük a jövendő­beli vasút hosszát kereken 20 mértf­öldre. A hajón az áruk különbsége szerint egy métermázsa 112—75 — 62 krt fizet, vagyis egy kilométerre a vitelbér 0'70—0 50 —0 41 krt tesz a Dunán, míg a magyar államvasút vitelbérei, szintén 20 mért­földre vagy 150 kilométere számítva 1428—96 9 s 66 3, vagy kilométerenként 0'95 — 0 64 — 0 44 krt tesznek. Azok, a kik a Dunán valamivel nagyobb mennyisé­get szállítanak, megraknak ezzel egy dereglyét, ilyenekkel birnak a dunamenti községek és vagyonosabb lakosok, a molnárok, stb.; ezeket a vontató gőzöshöz akasztják, s az előbbeni vitelbéreknek mintegy felét fizetik csak. A nagy termelők s kereskedők pedig egész vontató hajókat (Schlepp) bérelnek, egységül 250 tonna számíttatván. Ezek már azon előnyben részesülnek, hogy a hajó nemcsak a legkisebb állomásra, hanem azon helyre állíttatik, a­hol azt a termelő, illetőleg kereskedő legközelebb éri.­ A berakodásnál minden 25 tonna után 1 nap, a kirakodásnál 50 tonnára egy nap engedtetik s azonkívül az első nap, ünnep­, vasárnap, esős nap nem számittatik, csak ha ezen határidő be nem tartatik, számit a duna - gőzhajózási társulat minden hajóért naponkint 30 forintot, vagyis métermázsánként 1*2 krt. A szállító a ga­bon­a­zsákok nélkül is szállíthatja 8 joga van, vagy a hajót zárral ellátni, vagy egy megbízottat fizetés nélkül a hajóval kül­deni. Mindezen engedmények mellett a gőzhajótársulat 20*/, először is ezü­i egyre a két forgalom egyik főtényezőjét. A dunapart-zombori vonalon : Soroksár. 5677 Haraszti 1718 Taksony. Laczháza 1826 3632 Dömsöd 3670 Dab 738 Tass 2770 Szalk-Szt.-Márton . . 2748 A budap­est-szabadkai vonalon 5677 1748 1826 3632 3670 738 5593 5176 Soroksár. Haraszti . Taksony . Laczhaza Döm­söd . Dab . . . Kun-Szt.-Miklós Szabadszállás Duna-Vecse .... 4205 Solt 56% Harta 2­.­21 Pitaj 5871 Kalocsa 16302 Dusnok 2892 Sükösd 3181 Baja 18110 Vaskút 4660 Gara 3878 Gákova 2251 Zombor 24309 Doroszló 2776 Ó-Szapár .... 5523 Parabnti 44­.)5 Pivnicza ..... 41­21 Szilbás 2962 Petrovácz .... 7256 Piros 2382 Újvidék — összeg "147-200 Fülöpszállás. Akasztó Szt.-Imre Kis-Kőrös Vadkert . . . Tá­zlár-Nagy-Bócsa Halas . . . Kisszállás Szabadka Csantavér Topolya . Feketehegy . Hegyes . . Bajsa Szeghegy Kula .... Ó- és Uj-Verbász Kuczora . Ó- és Uj-Lové . Ó-Kér . . . Kisacs . Kiskér . Petrovácz Piros .... Újvidék . 3816 21­23 6510 361­7 1398 13127 1500 56323 4725 8051 4­183 4132 2614 3377 7887 7993 4202 4070 3668 3499 2687 7256 2382 összeg 187825 . . . . 40,625

Next