Vasuti és Közlekedési Közlöny, 10. évf. (1879)
1879-03-19 / 12. szám
90 kérdéses tárgyalások befejezését. Semmi esetre sem fog azonban értesülésünk szerint ezen tárgyalások megindítása oly sokára késni, hogy e miatt, mint ezt egyik vasút igazgatósága javasolja, egy második provizórium megállapítása szükségessé válnék. A vízáradások tönkre tették az alföld legvirágzóbb városát, s az alföld legnagyobb része az elárasztás veszélyeinek van kitéve. Ezen elemi csapás, melynek káros következményeit egyaránt megérzik az illető vidékek és az államkincstár, nem mondható váratlannak, mert hiszen az utóbbi években minden tavaszszal meg kellett küzdeni a romboló elemekkel, s épen ezért megfoghatatlan előttünk, hogy a közelmúlt tapasztalatai sem az illető vidékeket nem buzdították gyökeresebb védelmi rendszabályokra, sem pedig a törvényhozást nem riaszták vissza azon szűkkeblűségtől, melyet a vízszabályozási költségek megszavazásánál mindannyiszor következetesen tanúsított. A Duna és Tisza mentén a vízáradások kisebb - nagyobb mérvben minden évben előfordulnak s az élet- és vagyonbiztonság folyton veszélyeztetve van. Nincs ideje most kutatni azt, hogy minő mulasztások következménye a beállott katastrópha, reeriminatiókkal nem segítünk a fennálló bajokon s nem odázzuk el a jövő veszélyeit sem. Ez okból igen helytelennek tartjuk Bakay úr fölszólalását a képviselőházban, amennyiben egyes személyeket vádol mulasztással; azon indítványát pedig, hogy a képviselőház saját kebeléből egy vizsgáló bizottságot küldjön ki, épen halva született gyermeknek tartjuk, melyet jó lesz mentől gyorsabban eltemetni. Egy képviselőházi bizottság épen alkalmas volna arra, hogy útját vágja a vízszabályozás terén gyorsan szükséges reformoknak; nem kérünk tehát e bizottságból, nagyon megelégeltük már azt is, hogy egyes képviselő urak, mellékes sportként, mint kormánybiztosok szerepelnek. A szegedi katastrópha egyébként fényes bizonyítékul szolgál arra nézve, hogy a vízszabályozási ügyekben sem a társulati szövetkezésektől, sem a törvényhatóságoktól üdvös eredmények nem várhatók,hacsak felette hiányos vízitörvényeinket gyökeresen nem reformáljuk. Az intő példafájdalom bekövetkezett, bár szolgálna ez a gyors cselekvésre ösztönül! Ami pedig a Tisza-szabályozást illeti, erre nézve is bekövetkezett azon végső pillanat, midőn már többé takarékoskodni nem szabad. Sürgős feladat tehát mielőbb megállapítani a szabályozási tervet, s azt, nem kimérve a költséget, pár év alatt végre is kell hajtani! A takarékosság ez irányban egyértelmű a pazarlással; példa erre az idei árvíz, melynek rombolása által okozott kár alkalmasint fedezné az összes szabályozási költségeket. A tarifaegyezmény Magyarország és Románia között, a lapunk múlt számában jelzett alapon véglegesen megköttetvén, most már alapos remény van arra nézve, hogy a két állam között az új vasúti conventio rövid idő alatt létrejövend. A vasúti áruforgalomban adandó refaktióknak és egyéb kedvezményeknek közzététele tárgyában a közmunka és közlekedési m. kir. minister úr által kibocsátott, s áprilió 1-én hatályba lépő rendeletet jövő számunkban fogjuk közölni, s most csak arra figyelmeztetünk, hogy a minister úr rendeletéből a vasúti vállalatok az engedélyezendő refactiákat és egyéb kedvezményeket a „Budapesti Közlöny" „Nem hivatalos" részében, az e czélra nyitandó külön rovatban tartoznak hirdetmény alakjában közhírré tenni. Ezen rendeletben foglalt intézkedés a német birodalommal kötött új kereskedelmi szerződés 15-ik czikkének végrehajtása, mely nézetünk szerint mélyreható következményeket vonand maga után s ép úgy mint a cartellrendszer, a vállalatok egymás közti versenyét lényegesen hátráltatandja. Hogy ezen intézkedésből forgalmunkra nézve üdvös eredmények származhatnak-e, azt a jövő fogja mutatni, egyelőre is azonban, szemben azon ténynyel, hogy vasutaink daczára az ugyanezen kereskedelmi szerződésben ellenkedvezményként nyújtott, de még mindig csak papíron maradt biztosításnak, kocsijaikat a német birodalom területére még máig sem merik a lefoglalástóli félelem miatt kibocsátani, constatálhatni véljük, hogy a német barátság kedvéért alighanem hiában hoztunk áldozatot. A vasúti személyzet előléptetésének korlátozása. Az állami biztosítást élvező vasutak személyzeti előléptetésének korlátozása tárgyában a közmunka és közlekedési m. k. minister úr tudvalevőleg még 1877. évben kiadott egy rendeletet, melyben, utalással a személyszervezési szabványoknak akkoron közel kilátásban volt végleges megállapítására, azon indokból, nehogy a megállapítandó szabályok életbeléptetésének bármily irányban is praejudikáltassék, meghagyta volt az igazgatóságoknak, hogy előléptetéseket és új kinevezéseket előzetes engedély nélkül végre ne hajtsanak. Ezen rendelet ellen egyik-másik vasút fölszólalt s annak hatályon kívül való helyezését vagy legalább módosítását kérelmezték ; a közmunka és közlekedési m. k. miniszer úr azonban értesülésünk szerint ezen ideiglenes intézkedést továbbra is fenntartandónak találta, de egyúttal kijelentette egyik felszólaló vasút igazgatóságával szemben, hogy miután a kormány a jóváhagyási jog gyakorlásának csak lényegére s nem formájára fektet súlyt, szabadságában áll az illető igazgatóságnak az üzletigazgatósági hivatalt oda utasítani, hogy előléptetési javaslataira nézve jövőre a kormány szempontjából netán fölmerülhető észrevételezést a m. k. vasúti és hajózási főfelügyelőség útján, mint ez már egy más vasútnál történt, előzetesen, vagyis a javaslatoknak az igazgatósági ülés elé terjesztése előtt kérje ki. A vasutak kárbiztosítási ügyében kiküldött albizottság értesülésünk szerint szorgalmasan munkálkodik s javaslatát még e hó végén bemutatandja a nagy bizottságnak. Kassa-oderbergi vasut. Ugy halljuk, hogy a kassa-oderbergi vasut ügye a vasúti és pénzügyi bizottságok által legközelebb tárgyaltatni fog. Észrevehetjük ezt különben arról is, hogy a zuglapok ál-diogenesei megint meggyújtották lámpásaikat, hogy eltévesszék a becsületes embereket. Meglehet, hogy csalódunk, de mi ezen piszkolódásokat is azon forrásra vezetjük vissza, melyből a hírhedt vasúti szelvényperek erednek. Ezek az urak ugyanis egy második keleti vasutat akarnak csinálni a kassanderbergi vasútból, s azt hiszik, hogy ha ezt is az állam veszi át, akkor a prioritási szelvényeket aranyban fogja beváltani, ami évenként 2—300,000 frt ráadást képviselne. E mellett a jó lelkek a részvényeseket is arra akarják felébreszteni, hogy a már elviselt l°/c szelvénycsonkítás csak egy rosz álom volt, mely felett egy félreértett őrangyal, az államgarantia virraszt, s hogy ezen alkunál az állam se veszítsen, biztatják, hogy boldoguljon el az építési vállalat váltóival, s hogy az osztrák vasutügy főigazgatója szerencséjének fogja tartani, ha Oderbergben kezet fog szoríthatni a magy. kir. államvasutak igazgatójával. Szomorú volna, ha csakugyan szükség lenne a figyelmeztetésre : videant consules. A legnagyobb kár azonban mindenesetre az volna, ha e kérdés még sokáig maradna napirenden. Baja-szabadkai szárnyvasút. A Baján működő állandó vasúti bizottság, az előmunkálati engedély leérkezte után azonnal, vagyis február hó 22-én ülést tartott, mely alkalommal az képezte a megbeszélés tárgyát különösen, hogy az előmunkálat mily pénzösszeget emésztene fel, s hogy a pénz honnét meríttessék ? E bizottság abban állapodott meg, hogy az előmunkálati költségek körülbelül 3000 frtra tehetők s hogy a fedezeti módozat a következő: Aláírási iv bocsáttassék ki, s a nagy közönség felhívandó, hogy tetszése szerint járuljon 25, 50 vagy 100 frttal hozzá 1500 frt erejéig; a fedezetlenül maradt 1500 frtot pedig adja a városi hatóság maga. A közönség részéről aláírandó összeg megtérítése, vagy annak idején a veendő részvény árába leendő betudásért Baja város kezességet vállal. Ily stádiumig jutott e vasutügy Baja város kezdeményezése folytán, s ha tovább is ily gyors munkaerő tartja fenn magát, a vasut kiépülend. Az út irányára határozott megállapodás mindez ideig nem történt, s nagyon kérdéses, hogy a Bikity-almási, vagy pedig a hosszabb, de nyereségesebbnek s valószínűleg a közgazdaságra is hasznosabbnak mutatkozó Tataház, Jankovácz, Mélykút, Kisszállás stb. falvakat és pusztákat érintő vonal javára dől-e el a kocka. A győr-sopron-ebenfurti vasút-társulat már bemutatta a sopron-határszéli szakasz részletes építési terveit, s értesülésünk szerint a közmunka és közlekedési m. k. ministérium részéről már el is rendeltetett a vonalrész közigazgatási bejárása. A vasúti szaktanfolyam zárvizsgája. A budapesti kereskedelmi akadémián állami segély mellett fenntartott vasúti szaktanfolyam hallgatóival tegnapelőtt tartatott meg a zárvizsgálat Vaisz főfelügyelő úr, mint kormánybiztos s több vasúti szakférfiú jelenlétében. A tanár urak által felszóllított hallgatók kielégítőleg feleltek meg a hozzájuk intézett kérdésekre, e vizsgálat azonban korántsem mutatott fel oly fényes eredményt, minőről a napilapok tudósítói szólanak. Igen nagy hibának tartjuk, hogy sem a kormánybiztos úr, sem a