Vasuti és Közlekedési Közlöny, 11. évf. (1880)

1880-10-22 / 126. szám

132. szám. Budapest, 1880. November 641. Tizenegyedik évfolyam. és közlekedési közlöny. TARTALOM. Adatok a vukovár-samóczi csatorna és a Száva és Kulpa hajókázhatóvá tételére vonatkozó tervezetekhez. — Kinevezések a déli vasut-társaság magyarországi üzlet­igazgatóságának felállítása alkalmából. — Előmunkálati engedélyek. — A déli vasut adókérdéséhez. — Várásdij felemelése Budapesten kirakodó uszályhajókra nézve. — Sodronyh­ajózás berendezése a Ferencz-csatormán. — Uj szerkezetű csavargőzös és uj vontató gőzösök épitése. — Az arad-makó-szegedi vasut. — Külön­félék. — Igazgatá­si és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések. Szerkesztői iroda : Vi­gáczi körút 21. sz. (Ipar-udvar) II. em. Előfizetési dij: Házhozhordással v. postai küldéssel egész évre 1-2 frt. félévre 6 „ Egyes, csupán a kiadóhivatalban kapható példányok ára 20 kr. Kiadó­hivatal: VI., váczi körut 21. sz. (Ipar-udvar) II. em. Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. Adalékok a vukovár-samóczi csatorna és a Száva és Kulpa hajókázhatóvá tételére vonatkozó tervezetekhez. Magyarország és társországai vizeinek hasznosítása iránt Tü­ri tábornok úr tudvalevőleg még a mult év október havá­ban egy emlékiratot nyújtott be a miniszerelnök úrhoz, ki azt tárgyalás és véleményezés végett egy vegyes miniszeri bizott­ságnak adta ki. E vegyes bizottság Ribáry Sándor minis­teri tanácsos úr elnöklete alatt működött s tagjai voltak a bizottságnak a közmunka- és közlekedési m. kir. ministerium részéről: Kilényi Hugó osztálytanácsos és B­o­d­o­k­y L­a­j­o­s kir. országos középitészeti felügyelő, a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministerium részéről: Máday Izidor ministeri titkár és Kvassay Jenő cultusz-mérnök; a m. kir. pénzügyministerium részéről: Beretvás Endre osztálytaná­csos s végre az emlékirat benyújtója Tü­ri tábornok ur. Össze­sen négy ülésben foglalkozott a vegyes bizottság a tábornok ur emlékiratában proponált vizhasznositási tervekkel s a folytatott eszmecserék végeredményei az elnöknek egy a miniszerelnök úrhoz intézett jelentésében foglaltattak egybe,­ a­mely jelentést lapunk f. évi 122-ik számában bő kivonatban már meg is ismertettük olvasóinkkal. E közleményünk kiegészítéséül, különös tekintettel arra, hogy a Türr tábornok úr által tervezett vukovár-samóczi csa­torna és a Száva és Kulpa hajókázhatóvá tétele az országos gazdasági egyesület által rendezett helyi szemle után immár a tervezés első stádiumán jóval túlesett s a megvalósulásra biztos kilátással kecsegtet, s a nagy horderejű tervek kellő megvilágítása czéljából nemcsak időszerűnek, de egyúttal nagyon tanulságos­nak is tartjuk olvasóinkkal ugy a tábornok úr emlékiratát, mint a vegyes bizottság tárgyalásainak eredményeit is összes rész­leteiben megismertetni, emlékeztetve egyúttal olvasóinkat arra, hogy a magyar mérnök és építészegylet bírálat alá vévén a tábornok úr által proponált vízi utakat, azokat a kivitelre a lapunk 1. évi 11-ik számában egész terjedelmében közölt véle­ményében a legmelegebben ajánlotta. E bevezetés után a következőkben reprodukáljuk a tábor­nok úr emlékiratát és a vegyes bizottság értekezleteinek ered­ményeit. Emlékirat, benyu­jtatott Türr István altábornagy által azon bizottságnak, mely alulirt kérelmére, a nm. magy. kir. ministerelnökség által megindított és a magy. kir. pénzügyi, — magy. kir. közmunka- és közlekedési — és a magy. kir. földmivelés, ipar és kereskedelmi nagymélt. ministteriumok kiküldötteiből megalakult a magyar- és koronaországai vizeinek hasznosítása ügyében. Bevezetés: Egyetlen tengeri kikötőnk kiépítése, és az odavezető egy vasúti összeköttetés által nem értük el azt, hogy eddigelé külkivitelre spec­iálisan alkalmas áruczikkeink , mezőgazdaságunk terményeinek kellő értékesítése és a conjunc­turáknak helyes kihasználása biztosítva legyenek. Addig a­míg mód található vagy csak képzelhető is, hogy tengerünkhöz a meglevő eszközök helyett, újabbak által olcsóbban és gyorsabban juthatunk, addig nyugodnunk nem szabad. — Oly sokoldalú, és oly nagy az ez irányban várható haszon, — és másrészt oly sok itt még a teendő, hogy a tárgyat eléggé megvilágítani alig lehet. Az emlékirat ezé­rt a­ Jelen emlékirat czélja némelye­ket a főbb előnyökből kiemelni, melyek egy olcsó és töme­ges szállításra alkalmas víziút által tengerünk felé, népünk és államunkra háromolnának, és egyúttal módot mutatni arra nézve, hogy miként lehetne e nagy tervet — mely nemzetgazdászati fejlődésünkben okvetlenül egy nagy forgó­pontot képezne a végleges javulás felé, — aránylag csekély és könnyen teljesít­hető pénzügyi műveletekkel, az országnak minden megterhel­tetése nélkül és úgy foganatositani, hogy az előállítás költségei csak azok terhére jönnének, kik a haszon legközvetlenebb élvezői lennének. A tervezet körülírása és indokolása. Nem szán­dékozom az általam már 1868. évi novemberben indítványozott csatornák és csatornázott folyók — Száva, Boszna, Narrenta — által létesítendő direct vizi összeköttetését a Duna­ és illetőleg a Tisza völgyének az Adriával ezúttal is újra szőnyegre hozni. Nem mint­ha ezen tervnél most helyesebbet tudnék ajánlani, de belátom, hogy pénzügyi helyzetünknek talán jobban meg­felel egyelőre, a remélhetőleg későbben létesítendő nagy ter­vezettől ideiglenesen eltekinteni, és mindenekelőtt oly vonalat építeni, melynek kivitele aránylag igen csekély erővel és gyor­san biztosítható volna, és azért következő exportutnak eszköz­lését vagyok bátor javaslatba hozni, és pedig: I. a vukovár­samóczi csatorna kiépítése; II. a felső Szávának és a Kulpának hajózhatóvá tétele néhány mozgógát által. Ez által a Duna köz­vetlenül az imént jelzett vonalakon, a Tisza pedig a Ferencz -csatornán át egész Károlyvárosig 500—600 tonnás hajók szá­máira víziuton össze volna kötve. Károlyvárostól Fiuméig pedig a magy. államvasúton történnék a szállítás. Mielőtt azonban a tervezetnek említett fő előnyeit elő­sorolnám és fejtegetném, néhány összehasonlító kimutatást és statistikai adatot kell itt feljegyeznem, melyek egy-egy példá­nyát ezennel önöknek átnyújtani van szerencsém. Ez adatok áttekintéséből láthatjuk, hogy a fönt javaslott kiviteli út minden tekintetben csak előnyöket eredményezne. 1. Első nyereség, hogy terményeinknek a körülmény adta piac­ait saját földünkön, saját tengerünkön át érnénk el sokkal olcsóbb vitelbér mellett, mint azt az eddigi nagy szállítási díjakkal képesek vagyunk tenni. Ezen kívül bizonyára új piaczo­kat is nyernénk. 2. A mellett, hogy mindenesetre eltávolítva lenne azon reánk nézve szégyenítő körülmény, mely szerint a fiumei gőz­malmok muszka és amerikai búzát őrölnek, a nagy áldozatokkal felépített tengeri kikötőnk üzlete megfelelő lendületet nyerne, mert biztosan lehetne számítani arra, hogy Fiumét ily esetben idegen hajók sűrűbben látogatnák meg, és következőleg olcsóbb tengeri szállítási bérek is jönnének létre, mihelyt képesek leszünk terményeinknek nagy fölösleg tömegét gyorsan, úgyszólván egyszerre odadobni. Ezen prognostizált jelenségre egész bizton­sággal következtethetünk, ha tekintjük, hogy az új német tari­fák által mintegy kényszerítve, a kereskedelmi közönségek már jelen állapotban is Fiuméra vetették tekintetüket, minek rög­töni következése az lett, hogy rövid egynehány hó alatt a fiume-antwerpeni és Fiume-angol avagy franczia kikötőkbe való tengeri út 3—372 shillinggel (mintegy 2 frt tonnánkint) lett olcsóbb. 3. A magyar államvaspályák helyes kezelése és kellő ki­használása czéljából a déli vasútnak magyar vonalait maholnap úgy is meg kellene vennünk. Ha pedig az itt javasolt vonal kiépítése foganatosíttatik, akkor mindenek előtt a vaspályatársaság olcsóbb szállítási díjak engedélyezésére kénytelenítve, — mi már magában is nyereség — átveendő vonalainak árát is aránylag olcsóbban fogja szabni. 4. Ugyan­ily irányban fogna ezen kiviteli út foganatosítása által előidézett mozgalom Németországra és egyéb szomszé­dainkra hatni tariffásuk megállapításában, azaz, hogy ezek is ol­csóbb transito és beviteli szállítási díjakkal volnának kénytelenek beérni, mint minőket most mérnek reánk. Nem is érintve a tömérdek mellékelőnyöket és nyereségeket, tehát ezek volnának szerintem a körülbelüli főelőnyök, melyek e nagy víziút kiépítése által nemzetgazdászatilag nekünk biztos

Next