Vasuti és Közlekedési Közlöny, 11. évf. (1880)
1880-10-22 / 126. szám
132. szám. Budapest, 1880. November 641. Tizenegyedik évfolyam. és közlekedési közlöny. TARTALOM. Adatok a vukovár-samóczi csatorna és a Száva és Kulpa hajókázhatóvá tételére vonatkozó tervezetekhez. — Kinevezések a déli vasut-társaság magyarországi üzletigazgatóságának felállítása alkalmából. — Előmunkálati engedélyek. — A déli vasut adókérdéséhez. — Várásdij felemelése Budapesten kirakodó uszályhajókra nézve. — Sodronyhajózás berendezése a Ferencz-csatormán. — Uj szerkezetű csavargőzös és uj vontató gőzösök épitése. — Az arad-makó-szegedi vasut. — Különfélék. — Igazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések. Szerkesztői iroda : Vigáczi körút 21. sz. (Ipar-udvar) II. em. Előfizetési dij: Házhozhordással v. postai küldéssel egész évre 1-2 frt. félévre 6 „ Egyes, csupán a kiadóhivatalban kapható példányok ára 20 kr. Kiadóhivatal: VI., váczi körut 21. sz. (Ipar-udvar) II. em. Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. Adalékok a vukovár-samóczi csatorna és a Száva és Kulpa hajókázhatóvá tételére vonatkozó tervezetekhez. Magyarország és társországai vizeinek hasznosítása iránt Türi tábornok úr tudvalevőleg még a mult év október havában egy emlékiratot nyújtott be a miniszerelnök úrhoz, ki azt tárgyalás és véleményezés végett egy vegyes miniszeri bizottságnak adta ki. E vegyes bizottság Ribáry Sándor ministeri tanácsos úr elnöklete alatt működött s tagjai voltak a bizottságnak a közmunka- és közlekedési m. kir. ministerium részéről: Kilényi Hugó osztálytanácsos és Bodoky Lajos kir. országos középitészeti felügyelő, a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministerium részéről: Máday Izidor ministeri titkár és Kvassay Jenő cultusz-mérnök; a m. kir. pénzügyministerium részéről: Beretvás Endre osztálytanácsos s végre az emlékirat benyújtója Türi tábornok ur. Összesen négy ülésben foglalkozott a vegyes bizottság a tábornok ur emlékiratában proponált vizhasznositási tervekkel s a folytatott eszmecserék végeredményei az elnöknek egy a miniszerelnök úrhoz intézett jelentésében foglaltattak egybe, amely jelentést lapunk f. évi 122-ik számában bő kivonatban már meg is ismertettük olvasóinkkal. E közleményünk kiegészítéséül, különös tekintettel arra, hogy a Türr tábornok úr által tervezett vukovár-samóczi csatorna és a Száva és Kulpa hajókázhatóvá tétele az országos gazdasági egyesület által rendezett helyi szemle után immár a tervezés első stádiumán jóval túlesett s a megvalósulásra biztos kilátással kecsegtet, s a nagy horderejű tervek kellő megvilágítása czéljából nemcsak időszerűnek, de egyúttal nagyon tanulságosnak is tartjuk olvasóinkkal ugy a tábornok úr emlékiratát, mint a vegyes bizottság tárgyalásainak eredményeit is összes részleteiben megismertetni, emlékeztetve egyúttal olvasóinkat arra, hogy a magyar mérnök és építészegylet bírálat alá vévén a tábornok úr által proponált vízi utakat, azokat a kivitelre a lapunk 1. évi 11-ik számában egész terjedelmében közölt véleményében a legmelegebben ajánlotta. E bevezetés után a következőkben reprodukáljuk a tábornok úr emlékiratát és a vegyes bizottság értekezleteinek eredményeit. Emlékirat, benyujtatott Türr István altábornagy által azon bizottságnak, mely alulirt kérelmére, a nm. magy. kir. ministerelnökség által megindított és a magy. kir. pénzügyi, — magy. kir. közmunka- és közlekedési — és a magy. kir. földmivelés, ipar és kereskedelmi nagymélt. ministteriumok kiküldötteiből megalakult a magyar- és koronaországai vizeinek hasznosítása ügyében. Bevezetés: Egyetlen tengeri kikötőnk kiépítése, és az odavezető egy vasúti összeköttetés által nem értük el azt, hogy eddigelé külkivitelre speciálisan alkalmas áruczikkeink , mezőgazdaságunk terményeinek kellő értékesítése és a conjuncturáknak helyes kihasználása biztosítva legyenek. Addig amíg mód található vagy csak képzelhető is, hogy tengerünkhöz a meglevő eszközök helyett, újabbak által olcsóbban és gyorsabban juthatunk, addig nyugodnunk nem szabad. — Oly sokoldalú, és oly nagy az ez irányban várható haszon, — és másrészt oly sok itt még a teendő, hogy a tárgyat eléggé megvilágítani alig lehet. Az emlékirat ezért a Jelen emlékirat czélja némelyeket a főbb előnyökből kiemelni, melyek egy olcsó és tömeges szállításra alkalmas víziút által tengerünk felé, népünk és államunkra háromolnának, és egyúttal módot mutatni arra nézve, hogy miként lehetne e nagy tervet — mely nemzetgazdászati fejlődésünkben okvetlenül egy nagy forgópontot képezne a végleges javulás felé, — aránylag csekély és könnyen teljesíthető pénzügyi műveletekkel, az országnak minden megterheltetése nélkül és úgy foganatositani, hogy az előállítás költségei csak azok terhére jönnének, kik a haszon legközvetlenebb élvezői lennének. A tervezet körülírása és indokolása. Nem szándékozom az általam már 1868. évi novemberben indítványozott csatornák és csatornázott folyók — Száva, Boszna, Narrenta — által létesítendő direct vizi összeköttetését a Duna és illetőleg a Tisza völgyének az Adriával ezúttal is újra szőnyegre hozni. Nem mintha ezen tervnél most helyesebbet tudnék ajánlani, de belátom, hogy pénzügyi helyzetünknek talán jobban megfelel egyelőre, a remélhetőleg későbben létesítendő nagy tervezettől ideiglenesen eltekinteni, és mindenekelőtt oly vonalat építeni, melynek kivitele aránylag igen csekély erővel és gyorsan biztosítható volna, és azért következő exportutnak eszközlését vagyok bátor javaslatba hozni, és pedig: I. a vukovársamóczi csatorna kiépítése; II. a felső Szávának és a Kulpának hajózhatóvá tétele néhány mozgógát által. Ez által a Duna közvetlenül az imént jelzett vonalakon, a Tisza pedig a Ferencz -csatornán át egész Károlyvárosig 500—600 tonnás hajók számáira víziuton össze volna kötve. Károlyvárostól Fiuméig pedig a magy. államvasúton történnék a szállítás. Mielőtt azonban a tervezetnek említett fő előnyeit elősorolnám és fejtegetném, néhány összehasonlító kimutatást és statistikai adatot kell itt feljegyeznem, melyek egy-egy példányát ezennel önöknek átnyújtani van szerencsém. Ez adatok áttekintéséből láthatjuk, hogy a fönt javaslott kiviteli út minden tekintetben csak előnyöket eredményezne. 1. Első nyereség, hogy terményeinknek a körülmény adta piacait saját földünkön, saját tengerünkön át érnénk el sokkal olcsóbb vitelbér mellett, mint azt az eddigi nagy szállítási díjakkal képesek vagyunk tenni. Ezen kívül bizonyára új piaczokat is nyernénk. 2. A mellett, hogy mindenesetre eltávolítva lenne azon reánk nézve szégyenítő körülmény, mely szerint a fiumei gőzmalmok muszka és amerikai búzát őrölnek, a nagy áldozatokkal felépített tengeri kikötőnk üzlete megfelelő lendületet nyerne, mert biztosan lehetne számítani arra, hogy Fiumét ily esetben idegen hajók sűrűbben látogatnák meg, és következőleg olcsóbb tengeri szállítási bérek is jönnének létre, mihelyt képesek leszünk terményeinknek nagy fölösleg tömegét gyorsan, úgyszólván egyszerre odadobni. Ezen prognostizált jelenségre egész biztonsággal következtethetünk, ha tekintjük, hogy az új német tarifák által mintegy kényszerítve, a kereskedelmi közönségek már jelen állapotban is Fiuméra vetették tekintetüket, minek rögtöni következése az lett, hogy rövid egynehány hó alatt a fiume-antwerpeni és Fiume-angol avagy franczia kikötőkbe való tengeri út 3—372 shillinggel (mintegy 2 frt tonnánkint) lett olcsóbb. 3. A magyar államvaspályák helyes kezelése és kellő kihasználása czéljából a déli vasútnak magyar vonalait maholnap úgy is meg kellene vennünk. Ha pedig az itt javasolt vonal kiépítése foganatosíttatik, akkor mindenek előtt a vaspályatársaság olcsóbb szállítási díjak engedélyezésére kénytelenítve, — mi már magában is nyereség — átveendő vonalainak árát is aránylag olcsóbban fogja szabni. 4. Ugyanily irányban fogna ezen kiviteli út foganatosítása által előidézett mozgalom Németországra és egyéb szomszédainkra hatni tariffásuk megállapításában, azaz, hogy ezek is olcsóbb transito és beviteli szállítási díjakkal volnának kénytelenek beérni, mint minőket most mérnek reánk. Nem is érintve a tömérdek mellékelőnyöket és nyereségeket, tehát ezek volnának szerintem a körülbelüli főelőnyök, melyek e nagy víziút kiépítése által nemzetgazdászatilag nekünk biztos