Vasuti és Közlekedési Közlöny, 12. évf. (1881)

1881-02-23 / 23. szám

132 száma kétannyi — 3, illetve 4-szer annyi szénre van szüksége, mint a kapaszkodónak. Tényleg a szénfogyasztás a gyakorlatban körülbelől ez­en arányokat mutatja, habár a kerekes vontatók Compound gépekkel s a kapaszkodók csak közönséges ikergépek­kel dolgoznak. Egy más példát nyújtanak a fenti számadatok, melyek kerekes vontatók és kötélen kapaszkodókkal eszközölt próba­menetek eredményét tüntetik föl. A rendelkezésre álló adatok közül itt csak azokat említjük, melyek pontos megfigyeléseken és nagyobbára direct méréseken alapulnak. — A fentebbi I. táblázat, melynek számait Teichmann tanár legújabb érte­kezéséből veszem,*) a Rajnán tstett összehasonlításokra vonat­koznak. A menetek három legújabb szerkezetű—Compound gépekkel ellátott — kerekes vontatóval és három kötélen kapaszkodóval tétettek. A felsorolt próbamenetek alatt a gépek ugyan nem töké­letesen egyenlő viszonyok között, azaz ugyanannyi rakománynyal és ugyanazon vízállásnál ugyanoly sebességgel vontattak, de az eltérések ezen irányokban sokkal csekélyebbek, semhogy helytelen következtetésre vezethetnének. A közlött számokból annyi mindenesetre kivehető, hogy 1. míg a kötélcsiptető kerék utja a hajóútnak átlagosan csak 1019-szerese volt, addig a kerekes vontatóknál a lapátok útja a hajóútnak 4'384-szeresét teszi; 2. ebből kifolyólag a szükséges lóerők száma a kerekes gőzösöknél átlag 4­9-szer akkora, mint a kapaszkodóknál. 3. Habár a kerekes vontatók nagyobb compoundgépei ló­erőnként kevesebb szenet fogyasztottak, mint a kapaszkodó gőzösök sokkal kisebb ikergépei, mégis az egész órai szén­fogyasztás tekintetében azok oly arányban állanak a kapasz­kodókhoz, mint 832 kilogramm a 197 kilogrammhoz, vagyis a kerekes gőrösök szénfogyasztása mintegy 4­22 - szer akkora, mint a kapaszkodóké. Ezek tapasztalati adatok voltak. Ugyancsak hasonló ered­ményre jutunk számítás útján is. Képzeljünk öt különböző sebességű vizet, egyenlően 100 kilométernyi hosszúságban és számítsuk ki, mennyi erőre, ille­tőleg szénre van szükségünk, ha ezen vízi utakon ugyanazon terheket egyrészt kapaszkodóval, másrészt kerekes gőzössel vontatjuk. II. táblázat. Ha most ugyanazon terheket kerekes gőzösökkel vontatjuk, úgy az eredmények következők. Mindenekelőtt számba veendő, hogy az uszályvonat ellent­állása 1 méteres vízfolyás ellen itt mintegy 10 százalékkal na­gyobb lesz, mint előbb, mivel most az uszályok a gőzös lapátjai által keletkezett hullámok ellen mozognak. (L. III. táblázat). Ezen számításoknak nem tulajdonítható feltétlen pontosság, mivel a kerekes gőzösök lapátsebességének meghatározása csak aránylag csekély számú tapasztalati adatokon nyugszik. Mind­amellett a nyert eredményekből annyi kétségtelenül kivehető, hogy a kapaszkodó gőzös szénmegtakarítása a kerekes gőzössel szemben annál nagyobb, minél nagyobb a folyóvíz sebessége. III. táblázat. Minthogy egyúttal a kerekes gőzös nagyobb személyzeti költséget is igényel, mint a kapaszkodó — a­mi eddig a számí­tásba betudva nincsen — a talált eredményeket bizvást vehetjük a további összehasonlítások alapjául. A fentebb kimutatott szénmegtakarításban rejlik a kapasz­kodó hajózás előnye. De ezen megtakarításból mindenekelőtt fedeznünk kell egy igen jelentékeny tételt, t. i. a mederbe lefektetendő kötélnek költségét. Csak a­mi azután még fenn­marad, képviseli a tiszta hasznot a kerekes vontatás ellenében. Kérdés már most, hogy mennyibe kerül a lefektetendő sodronykötél. Ennek kipuhatolására ismernünk kell a kötél súlyát, vagyis az erősségét, mely a reá háramló megfeszítésből számítható. IV. táblázat. Ezen tetemes évi kiadás az, melyet a szénmegtakarításból fedeznünk kell. Hogy mekkora különböző esetekben a szén­megtakarítás, azt súly szerint már kimutattuk. De hogy azt pénzben lehessen kifejezni és a kötélnek költségével összehason­lítani, szükségünk van a szén árának behozatalára. A vizi út megjelölése I. 11. III. IV. V. A vizfelületi sebesség . . . 0 0* 56 1'00 1'50 200 méter pro sec. A vontatási sebesség .... 2­ 00 1- 70 1'40 1'20 10 » » » Tehát a vontatás absolut sebessége, viz ellenében . 2'00 2 '20 2-40 2'70 3'0 » » » Az uszályvonal ellentállása 1 m. vizfolyás ellen legyen 650 650 650 650 650 kilogr. **) A kapaszkodó gőzös ellent­kilogr. **) állása 1 m. vizfolyás ellen 150 150 150 150 150 . Tehát az összes ellentállás 150 1 m. viz ellenében . . . . 800 800 800 800 800 » A vonatellentállás a felvett vontatási sebesség mellett számítás útján 3200 3872 4608 5832 7200 » E szerint a következő indi­kált géperőre van szük­ségünk 122 125 123 134 137 . lóerő Legyen ezen gépek szénfo­gyasztása óránkint és ló­erőnként . 1-5 1'5 1 '5 1'5 1'5 kilogr. Akkor az egész gép szén­kilogr. fogyasztása minden órában 183 187 185 201 206 » A 100 kilométernyi menet időtartama következő . . 13*9 16'34 19 -14 23'15 27'78 óra A szénfogyasztás egy-egy 100 kilométernyi menet alatt . 25'4 30'6 36*7 46*5 57­2 métermázsa A vízi út megjelölése mint alább Vízsebesség és vontatási sebes­ség megegyezik az előbbivel. Az uszályok­­ ellentállása 1 m. A kerekes gőzös­ vízfolyás ellen Vagyis az összes ellentállás 1m. vízfolyás ellen A vonatellentállás vontatás köz­ben A lapátok sebessége hozzávető­leges* számítás szerint lesz Ennélfogva következő indikált géperő szükséges . . . A szénfogyasztás óránként lóerőnként legyen, (mivel a ki­sebb gőzösöknél aránylag több kell mint a nagyoknál) . Óránkénti szénfogyasztás az egész gép részéről . . . . Szénfogyasztás egy 100 kilomé­ternyi menet alatt Ehhez képest a kapaszkodók szénfogyasztása volt . . A kerekes gőzös szénfogyasztá­sának aránya a kapaszkodóé­hoz A lóerők számaránya pedig A kapaszkodó gőzös szénmegta­karitása a kerekes gőzössel szemben minden 100 km. me­net alatt . L II. III. IV. I­V. 715 150 715 160 715 170 715 180 715 200 kilogr. 865 875 885 895 915­­ 3460 4235 5098 6525 8235 3­40 3*74 4­08 4-59 495 infter pro sec 224 301 396 572 776 lóerő 1-40 1*40 1-35 1-30 1*20 kilogr. 314 421 535 744 931­­ 43-6 68-8 106-1 172-2 258-7 métermázsa 2-54 30-6 36-7 46-5 57-2­­ 1-7 1-8 2-2 2-4 2*9 3-2 3 7 4-5 5-7 arányszám 18-2 38-2 69-4 125-7 201-5 métermázsa II. III. Az előbbiekben felvett vízi útnál a kötél megfeszítése volt . . Ehhez képest külön­böző erősségű kötél­re van szükség. A megengedhető igény­bevétel minden Dem. után a vastagabb kö­teleknél magasabbra tehető, mint a vé­konyabbaknál , le­gyen itt Akkor a kötél kereszt­szelvénye Ennek súlya folyó mé­terenként Ára 100 kilogr­.ként . Ára folyó méterenként Beszerzési költség 100 kilométerre .... Ennek 5% kamatjai . Koptatásra 14°/o és ja­vításra 1%, összesen 155/« A kötés költsége éven­ként összesen . . . 3200 3872 600 5*50­ 4'29 30 1­­29 650 5'96 4­65 30 1'40 4608 IV. V. 58321 7200, kilogr. 700 6'5S 514 29 1 '49 129000 140000'149000 750­ 7­781 3­07, 28 1 L * 70 800 kg. pro Dem .em. 9'00! 7*02 27 1 90 kilogr. o. c. frt. l 170000 190000 64501 70001 7450 1­8500 9500, 19350 21000, 22350 25500 28500' 25800 28000' 29800 340001 38000! *­ Zeitschrift des Vereines Deutscher Ingenieure, 1880. **) Ilyen uszályvonat rakománya a hajók építésmódjához képest 15—20,000 méter mázsára tehető fel.

Next