Vasuti és Közlekedési Közlöny, 12. évf. (1881)

1881-05-01 / 52. szám

30- 10 napot meghaladó kiküldetéseknél a ki- és visszautazás költségei ezen pont fennebbi határozatai értelmében téríttetnek meg, a kikül­detés többi idejére ellenben az utazási átalányt húzzák az illetők. 14. Jelen szolgálati szabályzat folyó évi május hó 1-én lép életbe. Az itt közölt szolgálati szabályzat régen érzett szükséget pótol s szabatos határozatai által az ideiglenes személyzet jogai és kötelezettségei iránt eddig sok esetben felmerült kételyeknek elejét veszi. A budapest-zimonyi vasút és kiskörös-kalocsai, valamint india-mitroviczai elágazásainak finanszírozása és építésére vonat­kozó szerződés a kormány és a Lü­nderbank-csoport képviselői közt hosszadalmas tárgyalások után ápril 29-én megköttetett és alá­iratott. A csoport részéről a szerződést Hahn S. vezérigazgató, mint az osztrák Länderbanknak,­­ és Mercier Gusztáv, mint a párisi Five Lille c­égnek képviselője írták alá. A szerződés értelmében az osztrák Länderbank és a Five Lille társulat, mint építési fővállalkozók egyetemlegesen kötelezik magukat a buda­pest-zimonyi vasutat felnevezett szárnyvonalaival együtt bizonyos átalányösszegért a szerződésben megállapított feltételek szerint, tervszerűen és tökéletesen üzletképes állapotban helyreállítani. A vasút fővonala a magyar királyi államvasutaknak a budapesti dunaparton fekvő tebei­ pályaudvarából indul ki, a budapest­ferenczvárosi állom­ással vágány által kötendő össze és Kis-Körös, Szabadka, Új-Verbász, Újvidék, India, valamint Zimony érinté­sével az ország határán építendő Száva-Ilidig vezettetik. A kalocsai szárnyra-­ut a fővonal kis-kőrösi állomásának végén a zimonyi oldalon ágazik el és Keczel közelében Kalo­csáig vezetendő. Az india-mitroviczai szárnyvasút a fővonal India állomásának végétől ágazik el, hasonlóképen a zimonyi oldalon és Rámát érintve Mitroviczáig építtetik.­­ A kalocsai és mitro­viczai állomások a nevezett vá­rosok közvetlen közelében, azon pontokon fognak építtetni, melyek a közigazgatási bejárás alap­ján e czélra kijelöltetnek.­­ A fővonal elsőrangú, egyvágányú vaspályaként építendő ki, még pedig a következő állomásokkal: Soroksár, Taksony, Laczháza, Dömsöd-Apaj, Kun - Szt.-Miklós, Nagyállás-puszta, Szabadszállás, Fülöpszállás, Csengőd-puszta Kis-Kőrös, Vadkert-Tázlár, Halas, Kisszállás, Kelebia-puszta, Csanta­vér, Topolya, Kishegyes, Verbász-Kula­, O-Kér, Kiszács, Újvidék, Pétervárad, Karlócza, Becska, India, O-Pazua, Új-Pazua, Battaj­nicza és Zimony.­­ Ehez járul még az alföldi vasút szabadkai pályaudvarának kibővítése. A kiskörös-kalocsai szárnyvasút másodrendű, egyvágányú v­asút gyanánt és a kis­kőrösi elága­zási állomáson kívül a következő állomásokkal építendő ki: Keczel, Öreg-Csertő és Kalocsa. Végre az india-mitroviczai szárnyvonal elsőrangú, egyvágányú vasút gyanánt és Rutinye, Ruma, Vagany és Mitrovicza állomásokkal lesz kiépítendő. A fővonal, valamint az india-mitroviczai szárnyvonal részletes tervei már készek, a kiskörös kalocsai szárnyvonal részletes terveit az építési fővállalat fogja készíttetni. Az or­szág határán építendő Szávahíd helyreállításával — a szerb kormány erre megkívántató beleegy­ezésének fentartásával — szin­tén az építési fővállalat bízatott meg, míg a pályaépítéshez szük­séges többféle berendezést a kormány magának tartott fen. A Pétervárad és Cortanovce melletti alagutak építése, va­lamint a Zimonynál eszközlendő bevágási munkálatok helyre­állítása, az országgyűlés törvényes jóváhagyásával tudvalevőleg már hosszabb idő előtt tett ajánlati tárgyalás útján magán­vál­lalkozóknak kiadva. A kormány által kötött e szerződésekbe most, mint annak jogutódja, az építési fővállalat lép, s erre ru­házza át a kormány mindazon magánosok és testületek részéről földterületek átengedése, pénzbeli segélyezés, munkajárulékok s egyebekre vonatkozólag tett ajánlatokat is. Az építkezési költségek fedezésére 28 millió névérték erejéig a kormány 5%-kal kamatozó papírjáradék-kötvényeket fog kibo­csájtani, s a folyó évi kiadások fedezésére annak körülbelül felét 84n/c-os árfolyamon ezen átvételi ár lefizetése mellett —a már­esedékes kamatszelvényeket készpénzben — a törvény kihir­detése napjától számított legfeljebb egy hó alatt az építési fővállalatnak át­adandja. Az összeg második felét a pénzügy­minister 1882.június elején fogja a megállapított árfolyamon az építési fővállalat rendelkezésére bocsájtani. A pálya építése a szer­ződés jóváhagyása után azonnal megkezdendő, s az egyes vonal­részek a következő határidőkre lesznek a forgalom számára át­adandók: Budapest—Szabadka 1882. október 15-éig, Szabadka-Újvidék 1883. május 15-éig és Újvidék—Zimony-országhatár a Szerbiával kötött vasúti konventiónak megfelelő határidőn belül. A kiskörös-kalocsai szárnyvonal építése 1882. október 15-éig, az india-mitroviczai szárnyvonalé pedig egyidejűleg az újvidék­országhatári vonalrészszel lesz befejezendő. A vállalkozók még a szerződés jóváhagyása előtt tartoz­nak két millió forintnyi óvadékot a m. kir. központi állampénz­tárba letenni, kötelezvén magukat egyúttal, hogy — hacsak e tekintetben valami különös akadály nem merülne fel, — csupán belföldi munkásokat és hazai műszaki erőket fognak alkalmazni, valamint hogy az anyagszerek, szerszámok stb. beszerzésénél is a hazai ipart előnyben részesítendik. A kormány és az építési válla­lat közt létrejövő valamennyi szerződés és egyéb okmányokra nézve bélyegmentesség engedélyeztetett. Az építési fővállalat maga adómentes, míg az alvállalkozók adókötelezettségére nézve átalányösszeg lett megállapítva. Értesülésünk szerint a kormány a budapest-zimonyi vasút kiépítésére vonatkozó törvényjavaslatot, melyben a kiépítendő vasutaknak államilag leendő kezelése is kimondatik, már május 2-án fogja a képviselőház elé ter­jeszteni s annak még az országgyűlés jelen ülésszakában leendő letárgyalását kérni. Ily terjedelmű építési szerződés Magyarországon még alig köttetett. Az összes építési tervek a szerződéshez mellékelvék, mely egy vastag kötetet képez, valóságos feltétfüzet, melyhez a tárgyalásban résztvettek felhatalmazványai is csatolvák. A szerződés már a közmunka- és közlekedésügyi miniszer elé ter­jesztetett. Az építési fővállalat az egész vasút építésével Schwarz és Gregersen építő­vállalkozókat bizta meg. Az első erdélyi vasút 1980-as üzleteredményei. E vasút üzletbevételei a lefolyt évben 1.321,016 frt 19 krt tettek. Ebből a szállítási szolgálatra­­ pedig személyszállítás után 216,874 frt 42 kr., podgyász és gyorsáru után 12,652 frt 85 kr., teher­áru után 1.009,976 frt 60 kr., összesen 1.239,503 frt 87 kr., egyéb bevételekre 81,512 frt 32 kr. esik. A szállítási bevételek e szerint az előző évhez képest 8653 frt 80 krral szaporodtak, ellenben az egyéb bevételek 112,615 frt 5 krral csökkentek. E kevesb bevétel abban leli magyarázatát, hogy az előbbi évek­ben az üzleti pénzekből előlegezett 124,000 frtra rugó újítási és helyreállítási költségek 1879-ben a beruházási kölcsönből megtérítettek A bevételekből egy pálya-kilométerre 4539 frt 57 kr. esik. Az üzleti kiadások 1.175,536 frt 1 krt, s e szerint 51,404 frt 11 krral többet tettek, mint 1879-ben. A kiadások­ból 72,811 frt 88 kr. az általános igazgatásra, 4­63,680 forint 98 kr. a pályafentartás és felügyeletre, 245,610 frt 64 kr., a forgalmi és kereskedelmi szolgálatra, 306,358 frt 48 kr. a von­tatási és műhelyszolgálatra, 15,596 frt 89 kr. az anyagszerke­zelésre és 71,477 frt 14 kr. egyéb, tulajdonkép nem üzleti ki­adásokra esik. A jövedelmi és földadó, perköltségek és jármű­fentartás czímén felmerült összesen 70,560 frt 97 krnyi több­kiadást számításba véve. 1880-ban a tulajdonképi üzletkiadások­nál az előző évhez képest 19,156 frt 86 krnyi kevesb szük­séglet mutatkozik, mi az igazgatás minden ágában keresztülvitt lehető nagy megtakarítások útján lett elérve. Az üzleti kiadásokból egy pályakilométerre 4039 frt 64 kr. esik. Az üzleti felesleg 1880-ra 145,480 frt 18 kr. Az állami subventio czímén 1.625,519 frt 82 kr. ezüstben és 217,629 frt 2 kr. aranyban vétetett igénybe. A társulati nyugdíjalap vagyona az év végén 481,267 frt 71 kr., a társulati betegsegélyző alapé 19,431 frt 16 kr. és a Ferenczi Freund-féle alapé 3065 frt 38 kr. volt. Megjegyzendő, hogy a Klein testvérek építő vállalkozók kielégítése czéljából a rész­vény-kamatszelvényekből az 1879-ki közgyűlés által elrendelt 50°­o­nyi levonás, az 1881. január 1-én esedékessé vált részvény­kamatszelvénynyel véget ért, s az 1881. július 1-én esedékessé váló részvény-kamatszelvények már ismét teljes 5 írttal ezüst­ben fognak beváltatni. Az első erdélyi vasútnak az állam tulaj­donába való átvétele iránt a magyar kormány részéről a múlt­ év elején megindított tárgyalások eddig nem vezetvén végleges eredményre, elejtetteknek tekinthetők. Különfélék. Az osztrák államvaspálya-társaságnak i. é. május 7-ére kitűzve volt rendkívüli közgyűlése, mely az alapszabályoknak a czég magyar nyelveni bejegyzése, valamint a társulati hirdetményeknek Magyarországon való közzététle és a társaság czímleteinek Bécsben és Párisban való letéteményezése és megőrzésére vonatkozó módosí­tásai felett lett volna hivatva határozni, kellő számú részvények a kitűzött határidőig le nem tétetvén, nem volt megtartható, és i. é. május 31-én fog d. e. 9­2 órakor a társulat helyiségeiben Bécsben I., Schwarzen­berg-Platz 3. megtartatni. A rendkívüli közgyűlés befejezése után közvetlen lesz ugyanazon helyiségben az ez idei rendes közgyűlés is megtartva, melynek napirendjére a következő tárgyak vannak ki­tűzve: 1. Az 1880-ik évi zárszámadások és zárszámla jóváhagyása s a tiszta jövedelem felhasználása feletti határozathozatal. 2. A tiszta jövedelem feleslegéből az alapszabályok 19. §-a értelmében az igaz­gatótanácsnak engedélyezendő részlet megállapítása 5 évre. 6. Az igazgatótanács megújítása. A részvények a társulati letétpénztárnál

Next