Vasuti és Közlekedési Közlöny, 12. évf. (1881)
1881-05-01 / 52. szám
30- 10 napot meghaladó kiküldetéseknél a ki- és visszautazás költségei ezen pont fennebbi határozatai értelmében téríttetnek meg, a kiküldetés többi idejére ellenben az utazási átalányt húzzák az illetők. 14. Jelen szolgálati szabályzat folyó évi május hó 1-én lép életbe. Az itt közölt szolgálati szabályzat régen érzett szükséget pótol s szabatos határozatai által az ideiglenes személyzet jogai és kötelezettségei iránt eddig sok esetben felmerült kételyeknek elejét veszi. A budapest-zimonyi vasút és kiskörös-kalocsai, valamint india-mitroviczai elágazásainak finanszírozása és építésére vonatkozó szerződés a kormány és a Lünderbank-csoport képviselői közt hosszadalmas tárgyalások után ápril 29-én megköttetett és aláiratott. A csoport részéről a szerződést Hahn S. vezérigazgató, mint az osztrák Länderbanknak, és Mercier Gusztáv, mint a párisi Five Lille cégnek képviselője írták alá. A szerződés értelmében az osztrák Länderbank és a Five Lille társulat, mint építési fővállalkozók egyetemlegesen kötelezik magukat a budapest-zimonyi vasutat felnevezett szárnyvonalaival együtt bizonyos átalányösszegért a szerződésben megállapított feltételek szerint, tervszerűen és tökéletesen üzletképes állapotban helyreállítani. A vasút fővonala a magyar királyi államvasutaknak a budapesti dunaparton fekvő tebei pályaudvarából indul ki, a budapestferenczvárosi állomással vágány által kötendő össze és Kis-Körös, Szabadka, Új-Verbász, Újvidék, India, valamint Zimony érintésével az ország határán építendő Száva-Ilidig vezettetik. A kalocsai szárnyra-ut a fővonal kis-kőrösi állomásának végén a zimonyi oldalon ágazik el és Keczel közelében Kalocsáig vezetendő. Az india-mitroviczai szárnyvasút a fővonal India állomásának végétől ágazik el, hasonlóképen a zimonyi oldalon és Rámát érintve Mitroviczáig építtetik. A kalocsai és mitroviczai állomások a nevezett városok közvetlen közelében, azon pontokon fognak építtetni, melyek a közigazgatási bejárás alapján e czélra kijelöltetnek. A fővonal elsőrangú, egyvágányú vaspályaként építendő ki, még pedig a következő állomásokkal: Soroksár, Taksony, Laczháza, Dömsöd-Apaj, Kun - Szt.-Miklós, Nagyállás-puszta, Szabadszállás, Fülöpszállás, Csengőd-puszta Kis-Kőrös, Vadkert-Tázlár, Halas, Kisszállás, Kelebia-puszta, Csantavér, Topolya, Kishegyes, Verbász-Kula, O-Kér, Kiszács, Újvidék, Pétervárad, Karlócza, Becska, India, O-Pazua, Új-Pazua, Battajnicza és Zimony. Ehez járul még az alföldi vasút szabadkai pályaudvarának kibővítése. A kiskörös-kalocsai szárnyvasút másodrendű, egyvágányú vasút gyanánt és a kiskőrösi elágazási állomáson kívül a következő állomásokkal építendő ki: Keczel, Öreg-Csertő és Kalocsa. Végre az india-mitroviczai szárnyvonal elsőrangú, egyvágányú vasút gyanánt és Rutinye, Ruma, Vagany és Mitrovicza állomásokkal lesz kiépítendő. A fővonal, valamint az india-mitroviczai szárnyvonal részletes tervei már készek, a kiskörös kalocsai szárnyvonal részletes terveit az építési fővállalat fogja készíttetni. Az ország határán építendő Szávahíd helyreállításával — a szerb kormány erre megkívántató beleegyezésének fentartásával — szintén az építési fővállalat bízatott meg, míg a pályaépítéshez szükséges többféle berendezést a kormány magának tartott fen. A Pétervárad és Cortanovce melletti alagutak építése, valamint a Zimonynál eszközlendő bevágási munkálatok helyreállítása, az országgyűlés törvényes jóváhagyásával tudvalevőleg már hosszabb idő előtt tett ajánlati tárgyalás útján magánvállalkozóknak kiadva. A kormány által kötött e szerződésekbe most, mint annak jogutódja, az építési fővállalat lép, s erre ruházza át a kormány mindazon magánosok és testületek részéről földterületek átengedése, pénzbeli segélyezés, munkajárulékok s egyebekre vonatkozólag tett ajánlatokat is. Az építkezési költségek fedezésére 28 millió névérték erejéig a kormány 5%-kal kamatozó papírjáradék-kötvényeket fog kibocsájtani, s a folyó évi kiadások fedezésére annak körülbelül felét 84n/c-os árfolyamon ezen átvételi ár lefizetése mellett —a máresedékes kamatszelvényeket készpénzben — a törvény kihirdetése napjától számított legfeljebb egy hó alatt az építési fővállalatnak átadandja. Az összeg második felét a pénzügyminister 1882.június elején fogja a megállapított árfolyamon az építési fővállalat rendelkezésére bocsájtani. A pálya építése a szerződés jóváhagyása után azonnal megkezdendő, s az egyes vonalrészek a következő határidőkre lesznek a forgalom számára átadandók: Budapest—Szabadka 1882. október 15-éig, Szabadka-Újvidék 1883. május 15-éig és Újvidék—Zimony-országhatár a Szerbiával kötött vasúti konventiónak megfelelő határidőn belül. A kiskörös-kalocsai szárnyvonal építése 1882. október 15-éig, az india-mitroviczai szárnyvonalé pedig egyidejűleg az újvidékországhatári vonalrészszel lesz befejezendő. A vállalkozók még a szerződés jóváhagyása előtt tartoznak két millió forintnyi óvadékot a m. kir. központi állampénztárba letenni, kötelezvén magukat egyúttal, hogy — hacsak e tekintetben valami különös akadály nem merülne fel, — csupán belföldi munkásokat és hazai műszaki erőket fognak alkalmazni, valamint hogy az anyagszerek, szerszámok stb. beszerzésénél is a hazai ipart előnyben részesítendik. A kormány és az építési vállalat közt létrejövő valamennyi szerződés és egyéb okmányokra nézve bélyegmentesség engedélyeztetett. Az építési fővállalat maga adómentes, míg az alvállalkozók adókötelezettségére nézve átalányösszeg lett megállapítva. Értesülésünk szerint a kormány a budapest-zimonyi vasút kiépítésére vonatkozó törvényjavaslatot, melyben a kiépítendő vasutaknak államilag leendő kezelése is kimondatik, már május 2-án fogja a képviselőház elé terjeszteni s annak még az országgyűlés jelen ülésszakában leendő letárgyalását kérni. Ily terjedelmű építési szerződés Magyarországon még alig köttetett. Az összes építési tervek a szerződéshez mellékelvék, mely egy vastag kötetet képez, valóságos feltétfüzet, melyhez a tárgyalásban résztvettek felhatalmazványai is csatolvák. A szerződés már a közmunka- és közlekedésügyi miniszer elé terjesztetett. Az építési fővállalat az egész vasút építésével Schwarz és Gregersen építővállalkozókat bizta meg. Az első erdélyi vasút 1980-as üzleteredményei. E vasút üzletbevételei a lefolyt évben 1.321,016 frt 19 krt tettek. Ebből a szállítási szolgálatra pedig személyszállítás után 216,874 frt 42 kr., podgyász és gyorsáru után 12,652 frt 85 kr., teheráru után 1.009,976 frt 60 kr., összesen 1.239,503 frt 87 kr., egyéb bevételekre 81,512 frt 32 kr. esik. A szállítási bevételek e szerint az előző évhez képest 8653 frt 80 krral szaporodtak, ellenben az egyéb bevételek 112,615 frt 5 krral csökkentek. E kevesb bevétel abban leli magyarázatát, hogy az előbbi években az üzleti pénzekből előlegezett 124,000 frtra rugó újítási és helyreállítási költségek 1879-ben a beruházási kölcsönből megtérítettek A bevételekből egy pálya-kilométerre 4539 frt 57 kr. esik. Az üzleti kiadások 1.175,536 frt 1 krt, s e szerint 51,404 frt 11 krral többet tettek, mint 1879-ben. A kiadásokból 72,811 frt 88 kr. az általános igazgatásra, 463,680 forint 98 kr. a pályafentartás és felügyeletre, 245,610 frt 64 kr., a forgalmi és kereskedelmi szolgálatra, 306,358 frt 48 kr. a vontatási és műhelyszolgálatra, 15,596 frt 89 kr. az anyagszerkezelésre és 71,477 frt 14 kr. egyéb, tulajdonkép nem üzleti kiadásokra esik. A jövedelmi és földadó, perköltségek és járműfentartás czímén felmerült összesen 70,560 frt 97 krnyi többkiadást számításba véve. 1880-ban a tulajdonképi üzletkiadásoknál az előző évhez képest 19,156 frt 86 krnyi kevesb szükséglet mutatkozik, mi az igazgatás minden ágában keresztülvitt lehető nagy megtakarítások útján lett elérve. Az üzleti kiadásokból egy pályakilométerre 4039 frt 64 kr. esik. Az üzleti felesleg 1880-ra 145,480 frt 18 kr. Az állami subventio czímén 1.625,519 frt 82 kr. ezüstben és 217,629 frt 2 kr. aranyban vétetett igénybe. A társulati nyugdíjalap vagyona az év végén 481,267 frt 71 kr., a társulati betegsegélyző alapé 19,431 frt 16 kr. és a Ferenczi Freund-féle alapé 3065 frt 38 kr. volt. Megjegyzendő, hogy a Klein testvérek építő vállalkozók kielégítése czéljából a részvény-kamatszelvényekből az 1879-ki közgyűlés által elrendelt 50°onyi levonás, az 1881. január 1-én esedékessé vált részvénykamatszelvénynyel véget ért, s az 1881. július 1-én esedékessé váló részvény-kamatszelvények már ismét teljes 5 írttal ezüstben fognak beváltatni. Az első erdélyi vasútnak az állam tulajdonába való átvétele iránt a magyar kormány részéről a múlt év elején megindított tárgyalások eddig nem vezetvén végleges eredményre, elejtetteknek tekinthetők. Különfélék. Az osztrák államvaspálya-társaságnak i. é. május 7-ére kitűzve volt rendkívüli közgyűlése, mely az alapszabályoknak a czég magyar nyelveni bejegyzése, valamint a társulati hirdetményeknek Magyarországon való közzététle és a társaság czímleteinek Bécsben és Párisban való letéteményezése és megőrzésére vonatkozó módosításai felett lett volna hivatva határozni, kellő számú részvények a kitűzött határidőig le nem tétetvén, nem volt megtartható, és i. é. május 31-én fog d. e. 92 órakor a társulat helyiségeiben Bécsben I., Schwarzenberg-Platz 3. megtartatni. A rendkívüli közgyűlés befejezése után közvetlen lesz ugyanazon helyiségben az ez idei rendes közgyűlés is megtartva, melynek napirendjére a következő tárgyak vannak kitűzve: 1. Az 1880-ik évi zárszámadások és zárszámla jóváhagyása s a tiszta jövedelem felhasználása feletti határozathozatal. 2. A tiszta jövedelem feleslegéből az alapszabályok 19. §-a értelmében az igazgatótanácsnak engedélyezendő részlet megállapítása 5 évre. 6. Az igazgatótanács megújítása. A részvények a társulati letétpénztárnál