Vasuti és Közlekedési Közlöny, 13. évf. (1882)

1882-10-18 / 124. szám

756. meg. — Minthogy a nyugdíjak növekedése jelentéktelen s feltéve, hogy a nyugdíjak növekedése jövőben is nem fog rohamosan fellépni, az alap egyelőre aktívnak mondható, közelebbi adatokat nem nyerhetvén. Ítéletünket természetesen nem véljük m­eg­dönthetlennek. 5) Északkeleti vasút intézete. Az alap 65,103 frt 92 krral erősbödött, mi főleg a ház­jövedelem gyarapodásában s az elért agrónyereségben leli indokát,­­ mert egyébként a kamatjövedelem (természetesen is!) csökkent, a nyugdíjak pedig 50°/o-nál többel emelkedtek. Az alap tekintettel a személyzet kedvező korviszonyaira egyelőre biztosnak látszik, de mégsem mondható elég szilárdnak. G­ M. nyugoti vasút intézete. Az alap 1881-ben 39,934 frt 70 kr. javulást mutat, mely összeg a mult évi gyarapodáshoz képest hanyatlást jelez, mi főleg a jövedelmek csökkenésével indokolható. — Az alapot némileg csekélynek kell állitanunk, ámbár itt sem állanak pontos­ adatok rendelkezésünkre. c) A g­y ö r­ s o p r o n-e beufurti vasút nyugdíjintézeté­nek bevételei voltak 1881-ben és pedig: tagjárulékok czimén 2988 frt 52 kr., társulati járulék czímén 1098 frt 90 kr., kamatok czimén 37 frt 70 kr., összesen 4125 frt 12 kr.; ezzel szemben voltak a kiadások: 19 frt 30 kr., marad vagyongyarapodás, illetve vagyonállás 4105 frt 82 kr. Ez alap az alakulás stádiumá­ban levén, arról további megjegyzés alig tehető. * * * Ha a fent felsorolt adatokat komoly megfontolásra méltat­juk, azt találjuk, hogy az intézetek legnagyobb része nem mond­ható biztos s szilárd alapra fektetettnek, a­mennyiben tömegesebb nyugdíjazás esetében — pedig némely vasútnál ez esély nincs kizárva, sőt valószínű — a legtöbb alap évi jöve­delme nemcsak fel fog emésztetni, hanem a tőke is megtámad­tatni. Egyúttal arra is rájutunk azonban, hogy a m. k. állam­vasutak nyugdíjintézetének jelenlegi nagy alapja a három alap egyesítésével átvett t­e­r­h­e­k d­ac­­­á­r­a is — leg­alább ez idő szerint — szilárdnak, illetve biztosnak mondható. E két tényállásból önként következik, és természetesen is, hogy egy nagy s sok taggal bíró nyugdíjintézet biztonsági esélyei mindig kedvezőbbek, mint egy kis egylet vagy intézetéi. Ismét ,oda jutunk tehát mondottak alapján, hogy a hivatal­nokok és szolgák, és ezek családjai nyugdíj­ igényeik minden körülmények közt szilárd, esélyektől nem függő, biztosságát csak úgy remélhetik, ha az alap, melyhez reményeiket fűzik, mennél nagyobb összegre emelkedik; illetve, ha azon tagok száma, kik az alaphoz tartoznak, mennél nagyobb ; egy szóval, ha az alap igénybevételének valószínű növe­kedése lépést tart az alap vagyongyarapodá­sával! E c­él biztos elérésénél pedig az első elodázhatlan lé­pés: az egyes intézetek egyesítése! A­miről más alkalommal bővebben megemlékeztünk. A budapest-pécsi vasút engedélyesei, tekintettel a vonal­nak küszöbön álló megnyitására, addig is, míg a részvény­társulat megalakíttatnék, a pálya üzletének vezetésére egy bizott­ságot alakítottak, s ennek tagjaivá Gróf Andrássy Aladárt, Cassian Márton lovagot, a Dunagőzhajózási társulat vezérigazgatóját, Harkányi Frigyes miniszteri tanácsost, Herz Gyulát és őrgróf Pallavicini Edét a m. kir. általános hitelbank vezérigazgatóját választották meg. Az üzletigazgatóság vezetésével Thaly Emil igazgatói minőségben lett megbízva. A szathmár-nagybányai vasúti érdekeltség huszonegyes bizottsága értekezletet tartott, hogy az engedményes város által a vonal nyomjelzésére , tervek készítésére eddig megküldött 3000 frt nem volt elégséges, a tervezetek teljes elkészítésére és befejezésére még szükséges 301­0 frt megküldéséről az érdekelt­ség gondoskodjék. A kifejtett hosszú eszmecsere után ezúttal abban történt csak megállapodás, hogy a bizottsági elnök a bizottságot egy közelebbi napon az ügy behatóbb megbeszélésére újabban összehívja. K­utak fentartása és építésére a közmunka és közleke­désügyi minisztérium költségvetésében 1883 ra 3.461,432 frt, 218,026 frttal több lett, mint 1882 évre engedélyezve volt, elő­irányozva. Az összesen 3.461,432 frt kiadásból Magyarországra 2,916,110 frt., Horvát-Szlavonország s az azzal egyesitett határ­őrvidékre 545,322 frt esik. Magyarország összesen 5,955,013 km. hosszú állami utainak kezelésére 80,866 frt, vagyis ugyanannyi,­­ fentartására pedig 2,560,244 frt,vagyis 113,930 frttal több irányoztatik elő, mint 1882 évre megszavazva volt, s igy 1 kim. hosszú ut kezelésére átlag 13 frt 58 km., fentartására 430 frt esik. Új utak és hidak építésére, s pedig a szeged-temesvár-szászsebesi állami úton Piskinél a Strigy folyón levő híd újból építésének és ezzel kapcsolatos folyó­szabályozásnak befejezésére 50,000 frt, az apahida-szászrégeni állami út Örményes és Királyfalva közti szakaszának folytatólagos kiépítésére 25,060 frt, és »A törvény­hatóságoknak útjaik és hidjaik fentartására, különös tekintettel a hadászatilag fontos utak és hidak fentartására« czimű rovat alatt 200,000 frt, összesen tehát 275,000 frt vétetik fel az elő­irányzatba. Horvát-Szlavonország s az azzal egyesített határőrvidék összesen 1,205,513 k­m. hosszú államutai­nak kezelésére 1883 évre 16,276 frt, fentartására pedig 464,046 frt, s e szerint 9,114 frt, illetőleg 206,055 frttal több irányoztatik elő, mint 1882-re törvényhozásilag megállapítva volt. Az állami utak kezelési költsége 1883-ban tehát klm.-ként 13 frt 50 krt teend, s fentartásuk klm.-ként átlag 384 frtba fog kerülni. Új utak és hidak é­p­i­t­é­s­é­r­e 1853 évre 65.000 frt hozatik javaslatba, tehát ugyanannyi, mint 1882 évre engedélyez­tetett, a miből a Krudija hegyen átvezető s az eszék-nasiczi és bekters-lipiki állami utakat összekötő kiépítetlen útvonal folytatólagos kiépítésére 40,000 frt, és az eszék-vukovári államút Kliszától a vukovári vasúti állomás felé vezető vonalának szin­tén folytatólagos helyreállítására 25,000 frt esik. A posta és távirda költségelőirányzata 1883-ra. A közigazgatás postaágának költségvetése 1883 évre a következő összegekkel lett előirányozva: Bevétel 7.554,000 frt Kiadás 6.056,500 , többlet 1.497,500 frt. 1881 évre a törvényhozás által a bevétel 6.591,600 frt a kiadás 5.484,700 » a többlet 1.106,900 frttal volt megállapítva, s az eredmény bevételek czímén 6.811,055 frt 8372 krt kiadások » 5.419,610 » 44 » többlet czimén 1.391,445 frt 39­/a krt tett, minek folytán a költségvetéshez képest több bevétel 219,455 frt 831/a kr. kevesebb kiadás 65,089 ,56 » mutatkozott, ugy hogy a fölösleg többlete 284,455 frt 39 Va krral haladta meg az előirányzatot. A lefolyt évben a megelőzőhöz képest a postabevételek 68/16 %-kal emelkedtek, s a tavalyihoz képest a postaforgalom az idén is kedvező emelkedést mutat, a miért is ez eredmények alapján az 1883 évre 1.497,500 frttal előirányzott többletre biztosan lehet számítani. A távirdánál 1883-ra a bevétel 1.752,600 frt a kiadás 1.902,260 , a hiány 149,660 frttal irányoztatik elő, mely szemben az 1882 évre törvényhozásilag megállapított összegekkel, u. m. bevétel 1.693,600 frt kiadás 1 874,480 » hiány 180,880 frt az 1883 évre 31,220 frttal kevesebb hiányt mutat fel. irodalom: 1000 év — 1000 dal. Hazánk ezredéves fennállásának ünnepélyére egyik legszebb nemzeti emlék leend a »Magyar Dal-Album« és »Magyar Daltár« czimű vállalat, mely ama jubi­leumi nap elérkeztéig 1000 magyar népdallamot fog közölni zongorára alkalmazva minden hozzá tartozó szövegeikkel együtt. E gyűjteményből már három kötet jelent meg az 1­ 600 számú

Next