Vasuti és Közlekedési Közlöny, 14. évf. (1883)
1883-01-05 / 2. szám
19 3. a kivételes és különbözeti díjszabások engedélyezése vagy felmondására vonatkozó rendeletek ; 4. az üzletszabályzat és a pályafelügyeleti szabályzat általános megváltoztatására vonatkozó javaslatok, amennyiben műszaki határozmányokat nem érintenek. Ezenkívül minden fontosabb, a vasúti közforgalom ügyét érintő kérdésekben is az országos vasúti tanács van hivatva a közmunkák ministerének kívánságára véleményt adni. Az országos vasúti tanács az említett ügyekben önálló javaslatokat is tehet a közmunkák ministerének s tőle értesítést kívánhat. 15. §. Az országos vasúti tanács összehívása. Az országos vasúti tanácsot a szükséghez képest, de legalább kétszer évenként a közmunkák miniszere Berlinbe hívja össze. A tanácskozások napirendje, amennyiben az a 14. § ban megjelölt tárgyakra vonatkozik, legalább 8 nappal előbb az elnök által közhírré teendő. 16. §. Az országos vasúti tanács és bizottsághoz intézendő utólagos értesítés az állam kormány megelőző intézkedéseiről. Az államkormáyy által a késedelemből származható veszély esetében az országos vasúti tanács előzetes meghallgatása nélkül a 14. §-ban felsorolt ügyekben tett rendelkezések a bizottság és az országos vasúti tanácscsal legközelebbi összejövetelük alkalmával közlendők. 17. §. Ü gy v i t e 1. Az ügymenet az országos vasúti tanács üléseiben általa tervezendő és az általa kormány által jóváhagyandó szabályzattal rendeztetik. A bizottság ügyrendjét önállólag szabályozza. 18. §. Előtanulmányok. Amennyiben az országos vasúti tanács vagy a bizottság előtanulmányoknak szükségét látja, azokat a közmunkák miniszere szolgáltatja. 19. §. Az országos vasúti tanács tárgyalásairól való jelentés az országgyűléshez. Az országos vasúti tanács tárgyalásairól az eredmény és a hozott határozatok átnézeti összeállításának csatolása mellett, valamint a személyek és árukra vonatkozó szabványszerű szállítási illetékekről a közmunkák miniszere az országgyűlésnek rendszeresen jelentést tesz. 20. §. A szabványszerű szállítási illetékek megállapítása. Épségben hagyva a birodalmat alkotmányosan megillető befolyást a vasúti díjszabási ügyre, a törvény kihirdetése idejében fenálló szabványos (maximál) szállítási illetékeknek a díjszabási minta egyes osztályaira vonatkozó emelések, amennyiben azok nem a díjszabás egyformaságának helyreállítása czéljából vagy a díjszabási minta megváltoztatása következtében történnek, csak törvény útján eszközölhetők. 21. §. Szabadutazás és napidíjak. Az országos vasúti tanács tagjai és a közmunkák ministere által meghívott szakértők (11. §.) az ülésezés helyére és visszateendő utazásaik, úgyszintén az ülésezés ideje alatt naponkint 15 márkát kapnak, amennyiben már egyébként is napdíjakat nem húznának az államkincstárból. Ezenkívül ugy ezek, mint a kerületi vasúti tanácsok tagjai is az üléseken való részvétel czéljából az ülésezés helyére és visszateendő utazásaik alkalmával szabad menetet nyernek a tetszés szerinti kocsiosztályban. 22. §. A kerületi vasúti tanácsok és az országos vasúti tanács tagjai tagsági állásának megszűnése. Minden a kerületi vasúti tanács vagy országos vasúti tanács tagjának (10. §. b. és c.) személyében beálló körülmény, mely által az a közhivatal viselésére tartósan vagy időlegesen képtelenné válik, valamint az ily tag vagyona elleni csődnyitás, a tagság megszűnését vonja maga után. Ha ezen okból, vagy ha halálozás vagy lemondás következtében egy tag azon időszak leforgása előtt, melyre választatott vagy kineveztetett, állásától megválik , a hátralevő időre új tag választandó, illetőleg nevezendő ki." Ezen törvény 1883. január 1-én lép hatályba gyakorolják, ha azok erre esetről esetre átruházott hatáskörben külön megbízást nyernek. Az ily külön megbízatásokról a t. igazgatóság saját vasutját érdeklőleg esetről esetre külön fog értesíttetni. A kir. orsz. középítészeti felügyelők által felügyelt és ellenőrzött munkálatok műtanrendőri vagy műszaki megvizsgálásának megejtése iránti intézkedést azonban magamnak tartom fenn, miért is az ilyen munkálatok befejezésekor azok műtanrendőri vagy műszaki megvizsgálásának elrendelése közvetlenül nálam lesz szorgalmazandó. Budapest, 1882 deczember 29. Kormányrendelet. A közmunka és közlekedési m. kir. ministeriumnak körrendelete valamennyi hazai vasutvállalathoz. 41,847 szám. Kételyek merülvén fel arra nézve, váljon a kir. országos középítészeti felügyelőknek, mint a műszaki tanács tagjainak, ellenőrzési és felügyeleti hatásköre az üzletben levő vasutakon foganatba veendő építkezésekre is kiterjed-e vagy sem? A jövőbeni miheztartás végett szükségesnek tartom a t. igazgatósággal a következőket tudatni: Elvileg a k. országos középítészeti felügyelőket az Üzletben levő vasutak építkezései felett csak annyiban illeti meg a felügyeleti és ellenőrzési jog, amennyiben az üzletben levő vasúti vállalatok egészen új vonalat építenek, ellenben az üzletnek már átadott vonalakon foganatba veendő átalakítások és építkezések kivitelének felügyelete és ellenőrzése, nemkülönben a végrehajtott átalakítások és építkezések műtanrendőri vagy műszaki megvizsgálása a részére kibocsátott utasítás értelmében a m. kir. vasúti főfelügyelőség hatáskörébe tartozván, az ily építkezések és átalakítások felügyeletét és ellenőrzését a kir. országos középitészeti felügyelők csak kivételesen, vagyis akkor különfélék. A magyar kir. államvasutak vágvölgyi vonalai az 1882-dik évi XLV. t.-czikk alapján 1883. évi január l-jével a szab. osztrák-magyar államvasut-társaság tulajdonába menvén át, a pálya üzletének vezetését mondott nappal a nevezett társaság igazgatósága vette át. A magyar kir. államvasutak pozsonyi forgalmi főnöksége pedig 1883. január l-jével feloszlattatott. A m. kir. államvasutak budapest-zimonyi uj vonalának budapestszabadkai és kiskörös kalocsai részei mentén, Soroksáron, Taksonyban, Laczházán, Dömsödön, Kun-Szt.-Miklóson, Nagyálláson, Szabadszálláson, Fülöpszálláson, Csengődön, Kis-Kőrösön, Vadkerten, Halason, Kisszálláson, Kelebián, Keczelen, Öreg-Csertőn és Kalocsán felállított vasúti üzlettávirda-állomások állami- és magántáviratok kezelésére is felhatalmaztattak és ebbeli működésüket megkezdették. Vasúti értekezlet. Esztergomban deczember hó 29-én igen népes vasúti értekezlet tartatott, melyen a város és megye előkelőségei közül igen nagy számban voltak jelen. Az értekezleten Burány János ügyvéd elnökölt. Az értekezletet megnyitván, előadja, hogy Esztergom várost és megyét a vasúti építéseknél ez ideig sohasem vették komoly combinatióba, pedig Esztergomnak oly temérdek nyers termése van, hogy valóságos hiba a figyelmet ide nem fordítani. Egy nagy gonddal szerkesztett kérvényt terjeszt az értekezlet elé. A kérvény megdönthetetlen argumentumokkal mutatja ki, hogy az osztrák vaspálya nánai indulójától, a Dunán át Esztergom-Naszályig vezetendő vonal kiépítése a város és megyére életkérdés. — Horánszky Nándor, mint e város országgyűlési képviselője, kizárólag a város és megye érdekét tartja szem előtt és oly vasúti összeköttetést óhajt, amely az országos érdekeknek is megfelel. — Brozovád Rezső birtokos Mogyorósról, melegen pártolja a Nána-Esztergom Naszályig a Dunán át vezetendő vasúti tervezetet. Fuchs Miksa nagybirtokos és vasúti igazgató engedelmet kér, hogy németül beszélhessen : szive, úgymond a magyar nyelvhez sokkal közelebb van, mint nyelve s így kénytelen németül beszélni. Erős érvekkel támadja meg a Buda-Esztergom-féle vasúti tervet. Szerinte ily vasút nem felelne meg Esztergom érdekének. Erősen hiszi, hogy a miniszer alapos információ után engedélyezni fogja a Nána-Esztergom-Naszályig építendő vonalat. A Budával összekötő vonal három pályával érintkezne s ez az itteni nyerstermés hátrányára volna. — Mészáros Károly primacziális főügyész előre bocsátja, hogy a mit mondana, az privát nézete és azért kéri az értekezletet, hogy szavait kizárólag így értelmezze. Meghallgatandónak véli a bányatulajdonosokat és bérlőket, addig pedig a kérdés eldöntését elnapoztatni kéri. Fuchs Miksa azt hiszi, hogy a bányatulajdonosoknak meghallgatása ha szükségesnek mutatkozik is, azoknak érdekeik nem oly kiválóan veendők figyelembe, mint Esztergom város és megye érdekei. Mert a nagyban fejlődő bányaipar rendkívüli jövedelmet biztosítana a városnak a vidéknek a munkadíjak emelkedése által. Horánszky Esztergom és vidéke érdekeit az ország érdekeivel összeegyeztethetőnek találná a kérvényezett vasúti engedély megadása által. Azon faktorok meghallgatását, amelyekről Mészáros említést tett, ő is szükségesnek találja. Mert hihető, hogy a herczegprímás a tervezett építést szintén pártolná, noha egy alkalommal a direct összeköttetést óhajtotta. A Majthényi-féle vaspálya-tervtől nem sokat vár, ehhez nincs bizalma, mert ha tovább nem vezettetik, a kőszén maga is nagyon erős konkurrencziára találna, a csonka vasút által a vidék érdeke nem lenne kielégítve. Az esztergomi szén nyugat felé nem találna konkurrencziára. Andrásy Gyula országgyűlési képviselő szerint nyugat felé kell a mi nyersterményeinkkel gravitálni, a nána-naszályi tervet pártolja. Rédy Gyula az összes prímási javadalmak főintézője egyenesen és kizárólag a Dunán áthidalt vasút mellett lehet. A kérvényt egész terjedelmében elfogadja. Helcz Antal városi főügyész szerint Esztergomot a Dunán átvezető vasút boldogítaná. Takács Géza városi főjegyző a folyamodvány indokait kielégítőnek nem tartja.