Vasuti és Közlekedési Közlöny, 15. évf. (1884)

1884-12-03 / 143. szám

143. szám. Budapest, 1884. Deczember 3. Tizenötödik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny, TARTALOM. Osztrák vasúti ügyek. — Vácz-b­alassa-gyarmati viczinális vasut. — l­áp­i-keszthelyi vasut. — Különfélék. — Igazgatási és forgalmi h­iva­los értesitések. — Hir­detések . Szerkesztői Iroda: VI., sugárút 4. sz. a., Harkányi-féle ház II. em. Előfizetési díj: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. » » » » » fél évre 6 » Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. Kiadó­hivatal: VI., sugárút 4. sz. a., Harkányi-féle ház 11. em. Osztrák vasúti ügyek. Bécs, 1881 november 17-én. A szállítási határidő túllépése vasúti bal­esetek f­o­l­y­t­á­n. Az üzletszabályzat 69-ik §-a szerint a vasut a szállítási határidő elmulasztásából keletkezett kárért csak akkor felelős, ha nem tudja kimutatni, hogy a rendelkezésére álló esz­közök alkalmazásával sem volt képes a késedelmet elhárítani. Ez utóbbi eset valamely kocsinak kerekek megt­szesedése vagy más baleset folytán történő megrongálása miatt rendszerint be­állván, netán a kártérési igények a vasútigazgatóságok részéről a fenn jelzett indokolás mellett rendszerint, és pedig teljes jogo­sultságga­ szoktak elutasíttatni. Ha azonban egyes esetekben bíró­sági végzések stb. alapján kártérítések fizetendők, csak jogos és méltányos, hogy azok az illető szállítmányban részes vasutak által teherrészleteik arányában közösen viseltessenek. Ez alap­elvet a legtöbb kötelék már hosszabb idő óta követi s most átalános érvényűvé váland. Osztrák vezérigazgatóság és főfelügyelőség. Az újonnan alkotott államvasutak kivétele az osztrák vasutak főfelügyelőségének hatásköréből, mi azok vezérigazgatóságának szervezetében jutott kifejezésre,­—most a díjszabási részt illetőleg az államvasuti tanács új ügyrendje által megszüntettetett. Az államvasuti tanács ugyanis az ügyrendjébe felvett azon határoz­mánynyal, hogy a miniszer kivonatára és rendeletére a főfel­ügyelőség közegei az államvasuti tanács tanácskozmányaiban részt vesznek, hatáskörének egész terjedelmét vette szemügyre, mely nem csupán a tulajdonképi államvasuti hálózat tarifa­politikájára vonatkozik, a­miért is a nevezett testület e hálózat­nak intim érintkezése mellett az oly jelentékeny magán háló­zattal, ez utóbbit is kénytelen tanácskozásai és javaslatai kö­rébe bevonni. Miután pedig a főfelügyelőség még mindig kor­látlanul bírja és gyakorolja a magán­vasutak feletti felügyeleti jogot, érthető s a közér­dekre nézve is csak előnyös, ha az állami és magánvasutak közti forgalomra vonatkozó alkalmak­kor, a főfelügyelőség teljes jogosultsággal és közvetlen juttat-­­ hatván volumat kifejezésre, tapasztalatainak gazdag kincsét az ál­lamvasuti tanács rendelkezésére bocsátja. Az államvasuti tanács tárgyalásai. Az állam­vasuti tanács ez idei ülésszakának jegyzőkönyveiből — az eddig már felhozottakon kívül, — még a következő részleteket véljük kiemelendőknek. P­e­c­h a­z urnák kettős állása, mint a­ki egyrészt a prága-duxi és dux-bodenbachi vasutak igazgatója, másrészt pedig a prágai cs. kir. üzletigazgatóságnak is főnöke, az ebből eredő inconveniencziák végett némi vitára szolgáltatott alkal­mat. Az előadó azt indítványozta, hogy az állami ü­zemben levő vasutaknál, az ezek igazgatóságai által saját hatáskörük­ben hozott határozatok, nem a cs. k. üzletigazgatóságok által saját, hanem az illető magánvasutak nevében legyenek közzé­teendők. Ez indítvány azonban a vezérigazgatóság elnökének felszólalására elejtetett. Az államvasúti tanács továbbá az Ügy­rend némi módosításait hagyta helyben. Az államvasuti tanács rendes ülései évente május és októberben tartatnak meg, hacsak fontos okok az ez időkre való egybehívást lehetlenné neki teszik. Az államvasuti tanács ülésein az elnöki tiszt a kereskedelmi ministert illeti, kinek helyetteseként a vezérigazgatóság elnöke mű­ködik. Felemlítést érdemel még Struszkiewicz és érdektársai­nak egy interpellácziója, mert jellemző a szervezeti szabályzat által alkotott viszonyokra. Az interpelláczió a következőkép hangzott: »Az ügyrend 4-ik §-a alapján bátorkodom a cs. kir. államvasutak magas vezérigazgatóságához a következő kérdést intézni: A szervezet szabályzatnak az üzletigazgatóságok illetékességét megállapító 28. §-ának 22-ik bekezdése így szól: »A haszná­lati anyagok és leltári tárgyak évi szükségletének beszerzése, azok kivételével, melyek természete egységes beszerzést (mint jármű­eszközö­k, tartalékdarabok, sínek stb.) igényel stb.stb.« — Úgy hallottuk, hogy a gácsországi transversal-vasut hivatalnokai és szolgái számára szükséges ruhaneműek és téli bundák beszerzé­sét a vezérigazgatóság direct saját hatáskörében rendelte volna el. Bátorkodom szehiát kérdezni, vájjon ez tényleg megtör­tént-e s a magas vezérigazgatóság e tárgyakat olyanoknak tekinti-e, melyek természete egységes beszerzést igényel, s végül vájjon az említett paragmphus idézett bekezdésében példakép felsoroltakon kivül, még mily használati tárgyakat tekint, vagy szándékozik jövőben olyanoknak tekinteni, melyek egységes beszerzést igényelnek, s ezért beszerzéttek az üzletigazgatóságok hatáskörén kivül esnek.« — Erre a vezérigazgatóság elnöke, Cze­dik báró szólalt fel. Örömmel látja ugyan, ha a tanács tagjai interpelláczióná­is jogukkal élnek, de kéri, miszerint azt lehető­leg csak az első ülésen használják, hogy a vezérigazgatóság azokra, a rendelkezésére álló ügyiratok alapján és lehető kimerítően válaszolhasson. Az interpelláczió tulajdonképi tárgyára áttérve, megjegyzi, hogy a szállításoknak kiadása, a­mennyire lehet­séges, a vasúti igazgatóságok által szándékoltatik ugyan esz­közöltetni, hogy azonban ennek módozatai az új szolgálati be­rendezések fennállásának rövid ideje miatt eddig nem voltak megállapíthatók. Utalt ezután a még fennálló különféle szállí­tási szerződésekre, melyekhez a vezérigazgatóság kötve van, s kijelente különösen a gácsországi transversal-vasút számára ruhaneműek szállításának bécsi c­égeknél történt megrendelé­sét illetőleg, hogy egész eltekintve a dolog sürgős voltától s e végett ajánlati tárgyalás hirdetésének lehetetlenségétől, arra nézve csakis az árkülönbségek voltak irányadók, s hogy ilyféle megtakarításokat a vezérigazgatóság a jövőben sem fog szem elől téveszteni. E közleményeket a gyűlés tudomásul vette. Személyforgalom számára rendelt megálló helyek b­e­r­e­n­d­e­z­é­s­e. Az osztrák államvasutak vezérigazga­tósága ily megálló helyek helyreállítására vonatkozó szabályz­atot készíttetett, mely az azok berendezése iránti kérelmek gya­korisága miatt, a többi vasútigazgatóság figyelmére is érde­mes. E szabályzat határozmányai szerint ily megálló­helyek első helyreállítása és berendezésének, valamint később netán szükségessé váló nagyobbításai és változtatásaiknak, továbbá az ahhoz esetleg szükséges idegen területek beváltásának is ösz­szes költségeit a kérvényező felek tartoznak viselni, s a kész megálló­helyet, nemkülönben az összes végrehajtott helyreállí­tásokat is, az érdekeltek tulajdonában maradó s általuk fentartandó várócsarnokok, védtetők s hozzájárók kivételével, a vasút birto­kába átadni, szabadságában maradván a vasútnak az illető megálló­helyet csekély forgalom miatt bármikor is beszüntetni, a­nélkül, hogy az érdekeltek a vasút területén helyreállított s ismét eltávolított építkezésekért bármi kártérítést is követelhet­nének. Az ily helyeken megálló vonatokat a vasút határozza meg. Hússzállítmányok Gácsországból Bécsbe* A kereskedelmi ministérium kezdeményezésére az érdekelt vasútigazgatóságok f­ris hús szállítására Galicziából Bécsbe (éjszaki pályaudvar), rovatolás útján a következő jelentékeny mérséklést képviselő díjtételeknek f. é. október 1-étől leendő al­kalmazását határozták el, és pedig: a) 3.000 kg. és azon felüli mennyiségeknél az A) osztály díjtételét a gacsország-bécsi kö­zösségi forgalomban ; 6) kisebb mennyiségek után a II. osztály fő­­o­kai rövidített dijtételét. A bécsi kereskedelmi kamara 1883. évi jelen­tése. A közlekedésügyre vonatkozólag a mostani állapotokkal

Next