Vasuti és Közlekedési Közlöny, 15. évf. (1884)
1884-12-03 / 143. szám
143. szám. Budapest, 1884. Deczember 3. Tizenötödik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny, TARTALOM. Osztrák vasúti ügyek. — Vácz-balassa-gyarmati viczinális vasut. — lápi-keszthelyi vasut. — Különfélék. — Igazgatási és forgalmi hivalos értesitések. — Hirdetések . Szerkesztői Iroda: VI., sugárút 4. sz. a., Harkányi-féle ház II. em. Előfizetési díj: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. » » » » » fél évre 6 » Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. Kiadóhivatal: VI., sugárút 4. sz. a., Harkányi-féle ház 11. em. Osztrák vasúti ügyek. Bécs, 1881 november 17-én. A szállítási határidő túllépése vasúti balesetek folytán. Az üzletszabályzat 69-ik §-a szerint a vasut a szállítási határidő elmulasztásából keletkezett kárért csak akkor felelős, ha nem tudja kimutatni, hogy a rendelkezésére álló eszközök alkalmazásával sem volt képes a késedelmet elhárítani. Ez utóbbi eset valamely kocsinak kerekek megtszesedése vagy más baleset folytán történő megrongálása miatt rendszerint beállván, netán a kártérési igények a vasútigazgatóságok részéről a fenn jelzett indokolás mellett rendszerint, és pedig teljes jogosultságga szoktak elutasíttatni. Ha azonban egyes esetekben bírósági végzések stb. alapján kártérítések fizetendők, csak jogos és méltányos, hogy azok az illető szállítmányban részes vasutak által teherrészleteik arányában közösen viseltessenek. Ez alapelvet a legtöbb kötelék már hosszabb idő óta követi s most átalános érvényűvé váland. Osztrák vezérigazgatóság és főfelügyelőség. Az újonnan alkotott államvasutak kivétele az osztrák vasutak főfelügyelőségének hatásköréből, mi azok vezérigazgatóságának szervezetében jutott kifejezésre,—most a díjszabási részt illetőleg az államvasuti tanács új ügyrendje által megszüntettetett. Az államvasuti tanács ugyanis az ügyrendjébe felvett azon határozmánynyal, hogy a miniszer kivonatára és rendeletére a főfelügyelőség közegei az államvasuti tanács tanácskozmányaiban részt vesznek, hatáskörének egész terjedelmét vette szemügyre, mely nem csupán a tulajdonképi államvasuti hálózat tarifapolitikájára vonatkozik, amiért is a nevezett testület e hálózatnak intim érintkezése mellett az oly jelentékeny magán hálózattal, ez utóbbit is kénytelen tanácskozásai és javaslatai körébe bevonni. Miután pedig a főfelügyelőség még mindig korlátlanul bírja és gyakorolja a magánvasutak feletti felügyeleti jogot, érthető s a közérdekre nézve is csak előnyös, ha az állami és magánvasutak közti forgalomra vonatkozó alkalmakkor, a főfelügyelőség teljes jogosultsággal és közvetlen juttat- hatván volumat kifejezésre, tapasztalatainak gazdag kincsét az államvasuti tanács rendelkezésére bocsátja. Az államvasuti tanács tárgyalásai. Az államvasuti tanács ez idei ülésszakának jegyzőkönyveiből — az eddig már felhozottakon kívül, — még a következő részleteket véljük kiemelendőknek. Pech az urnák kettős állása, mint aki egyrészt a prága-duxi és dux-bodenbachi vasutak igazgatója, másrészt pedig a prágai cs. kir. üzletigazgatóságnak is főnöke, az ebből eredő inconveniencziák végett némi vitára szolgáltatott alkalmat. Az előadó azt indítványozta, hogy az állami üzemben levő vasutaknál, az ezek igazgatóságai által saját hatáskörükben hozott határozatok, nem a cs. k. üzletigazgatóságok által saját, hanem az illető magánvasutak nevében legyenek közzéteendők. Ez indítvány azonban a vezérigazgatóság elnökének felszólalására elejtetett. Az államvasúti tanács továbbá az Ügyrend némi módosításait hagyta helyben. Az államvasuti tanács rendes ülései évente május és októberben tartatnak meg, hacsak fontos okok az ez időkre való egybehívást lehetlenné neki teszik. Az államvasuti tanács ülésein az elnöki tiszt a kereskedelmi ministert illeti, kinek helyetteseként a vezérigazgatóság elnöke működik. Felemlítést érdemel még Struszkiewicz és érdektársainak egy interpellácziója, mert jellemző a szervezeti szabályzat által alkotott viszonyokra. Az interpelláczió a következőkép hangzott: »Az ügyrend 4-ik §-a alapján bátorkodom a cs. kir. államvasutak magas vezérigazgatóságához a következő kérdést intézni: A szervezet szabályzatnak az üzletigazgatóságok illetékességét megállapító 28. §-ának 22-ik bekezdése így szól: »A használati anyagok és leltári tárgyak évi szükségletének beszerzése, azok kivételével, melyek természete egységes beszerzést (mint járműeszközök, tartalékdarabok, sínek stb.) igényel stb.stb.« — Úgy hallottuk, hogy a gácsországi transversal-vasut hivatalnokai és szolgái számára szükséges ruhaneműek és téli bundák beszerzését a vezérigazgatóság direct saját hatáskörében rendelte volna el. Bátorkodom szehiát kérdezni, vájjon ez tényleg megtörtént-e s a magas vezérigazgatóság e tárgyakat olyanoknak tekinti-e, melyek természete egységes beszerzést igényel, s végül vájjon az említett paragmphus idézett bekezdésében példakép felsoroltakon kivül, még mily használati tárgyakat tekint, vagy szándékozik jövőben olyanoknak tekinteni, melyek egységes beszerzést igényelnek, s ezért beszerzéttek az üzletigazgatóságok hatáskörén kivül esnek.« — Erre a vezérigazgatóság elnöke, Czedik báró szólalt fel. Örömmel látja ugyan, ha a tanács tagjai interpellácziónáis jogukkal élnek, de kéri, miszerint azt lehetőleg csak az első ülésen használják, hogy a vezérigazgatóság azokra, a rendelkezésére álló ügyiratok alapján és lehető kimerítően válaszolhasson. Az interpelláczió tulajdonképi tárgyára áttérve, megjegyzi, hogy a szállításoknak kiadása, amennyire lehetséges, a vasúti igazgatóságok által szándékoltatik ugyan eszközöltetni, hogy azonban ennek módozatai az új szolgálati berendezések fennállásának rövid ideje miatt eddig nem voltak megállapíthatók. Utalt ezután a még fennálló különféle szállítási szerződésekre, melyekhez a vezérigazgatóság kötve van, s kijelente különösen a gácsországi transversal-vasút számára ruhaneműek szállításának bécsi cégeknél történt megrendelését illetőleg, hogy egész eltekintve a dolog sürgős voltától s e végett ajánlati tárgyalás hirdetésének lehetetlenségétől, arra nézve csakis az árkülönbségek voltak irányadók, s hogy ilyféle megtakarításokat a vezérigazgatóság a jövőben sem fog szem elől téveszteni. E közleményeket a gyűlés tudomásul vette. Személyforgalom számára rendelt megálló helyek berendezése. Az osztrák államvasutak vezérigazgatósága ily megálló helyek helyreállítására vonatkozó szabályzatot készíttetett, mely az azok berendezése iránti kérelmek gyakorisága miatt, a többi vasútigazgatóság figyelmére is érdemes. E szabályzat határozmányai szerint ily megállóhelyek első helyreállítása és berendezésének, valamint később netán szükségessé váló nagyobbításai és változtatásaiknak, továbbá az ahhoz esetleg szükséges idegen területek beváltásának is öszszes költségeit a kérvényező felek tartoznak viselni, s a kész megállóhelyet, nemkülönben az összes végrehajtott helyreállításokat is, az érdekeltek tulajdonában maradó s általuk fentartandó várócsarnokok, védtetők s hozzájárók kivételével, a vasút birtokába átadni, szabadságában maradván a vasútnak az illető megállóhelyet csekély forgalom miatt bármikor is beszüntetni, anélkül, hogy az érdekeltek a vasút területén helyreállított s ismét eltávolított építkezésekért bármi kártérítést is követelhetnének. Az ily helyeken megálló vonatokat a vasút határozza meg. Hússzállítmányok Gácsországból Bécsbe* A kereskedelmi ministérium kezdeményezésére az érdekelt vasútigazgatóságok fris hús szállítására Galicziából Bécsbe (éjszaki pályaudvar), rovatolás útján a következő jelentékeny mérséklést képviselő díjtételeknek f. é. október 1-étől leendő alkalmazását határozták el, és pedig: a) 3.000 kg. és azon felüli mennyiségeknél az A) osztály díjtételét a gacsország-bécsi közösségi forgalomban ; 6) kisebb mennyiségek után a II. osztály főokai rövidített dijtételét. A bécsi kereskedelmi kamara 1883. évi jelentése. A közlekedésügyre vonatkozólag a mostani állapotokkal