Vasuti és Közlekedési Közlöny, 16. évf. (1885)
1885-06-03 / 63. szám
63. szám. Budapest, 1885. Junius 3. Tizenhatodik évfolyam. Vasuti és közlekedési közlöny Iroda, VI., igánt 4. sz. a.. Harkányi-féle ház II. em. Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. TARTALOM. A budapesti vasuti központi leszámoló hivatalnak működése 1884-ben. — Különféléi. — Vegyetek. — A m. kir. korona területén létező vasutak 1885 évi április havi üzleteredményeinek kimutatása. — Igazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. Eladó hivatal • Előfizetési dij. Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. fél évre 6 , VI., sugárút 4. sz. a., Harkányi-féle ház II. en. A budapesti vasuti központi leszámoló hivatalnak működése 1884-ben. (Szt.) A budapesti vasuti központi leszámoló hivatal hosszas vajúdás után elvégre megalakult s igy az e lapok hasábjain általunk évek óta hangoztatott eszme, hogy a magyar vasutak részére magyar leszámoló hivatal állíttassék fel, megvalósult. Tudvalevő, hogy már az első, a bécsi központi leszámoló hivatal felállításakor is a székhely kérdésében a legtöbb vasút Bécs helyett Budapest, illetve akkor még Pest mellett szavazott, s csak is az akkori viszonyok sajátságos befolyásának tulajdonítható, hogy Bécs győzött. Bécs mellett ugyanis tárgyi és pénzügyi tekintetek, illetve szempontok hozattak fel, de nézetünk szerint a centralistikus törekvés volt a rejtett főérv, mely főleg az által jutott diadalra, hogy egy második magyar leszámoló hivatal felállítását nem ellenezte a priori, hanem annak felállítását későbbre halasztotta. De nem akarjuk a múltakat tovább bolygatni, a megtörténteken változtatni úgy sem lehet már. Örülünk, hogy az új magyar hivatal elvégre létesült s reméljük, hogy fejlődésében mindazon követelményeknek teljesen meg fog felelni, melyek egy ily hivatalhoz szakszerű és hazafiúi szempontból köthetők. A magyar központi leszámoló hivatal tényleg 1884 évi május 1-én lépett életbe; minthogy azonban működését a márczius havi leszámolással kezdte meg, ennélfogva első évi működése tulajdonképen egy tíz havi időszakot foglal magában. E működésről az e napokban kiadott évi jelentés nyomán a következőket említjük meg, mindenekelőtt megjegyezvén, hogy a hivatal felügyelő-bizottsága három évi időtartamra a magyar kir. államvasutak, az osztrák-magyar államvasút. (Budapesten), a cs. kir. szab. déli vasut, a magyar északkeleti és a magyar nyugativasutakbóalakíttatott, a felügyelet közvetlen gyakorlása a magyar kir. államvasutakra bízatván; — továbbá, hogy a hivatal hatáskörébe a következő forgalmak utaltattak egyelőre: 1. a tisztán magyar forgalmak; 2. a Magyarországból Ausztriába irányuló személy- és podgyász-forgalom, valamint a szállítási lajstromokkal továbbított katonai szállítmányok forgalma; 3. a két boszniai cs. k. katonai vasut s a magyar vasutak között folyó forgalmak; 4. a cs. k. szab. dunagőzhajózási társaság és a magyar vasutak között létező forgalmak; 5. az osztrák és magyar kikötőknek magyar állomásokkal való forgalmai; 6. a Szerbia és Magyarország között fejlődő forgalmak. (Az osztrák államvasutak cs. k. vezérigazgatósága részére teljesítendő leszámolások a magyar kir. államvasutak közvetítésével történnek.) A budapesti vasuti központi leszámoló hivatal az 1884 évi 10 havi időszakra nézve 3.176.516 küldeményt, illetve vasuti részletet tárgyalt s ezek után tiszta szállítási illetékek fejében összesen 19.305,348 forintot o. ért. számolt le. Ezenkívül: átutalások fejében 26.170,991 forint o. ért. s különféle követelésekben . . . 2.928,651 » » » került leszámolás alá. (Az idegen pénznemek átszámítva bennfoglaltatnak.) E szerint küldeményenkint 6 frt 07 kr. lett leszámolva. A hivatal összköltségei 96,060 frt 89 krra rúgtak, mi a tiszta szállítási összbevételek 0, 497°/6-át teszi.*) Ez eredmény — tekintettel a kezdet nehézségeire s arra, hogy a hivatal általában véve pontosan a határidőre elkészült munkáival, s egymaga is fényesen szól a hivatal életrevalósága mellett, nem is említve, hogy szükség esetén a hivatal még fokozottabb igényeknek is képes lesz megfelelni. A leszámoló hivatal a különböző útirányok levonásával összesen 2423 forgalmat tárgyalt (vizsgált át és számolt le), és pedig: a közvetlen forgalomra nézve 47 pótlékkal kiegészített 85 díjszabás és a helyi forgalomra nézve 62 pótlékkal felszerelt 42 díjszabás alapján. A közvetlen díjszabásokhoz 56 díjrészlettáblázat küldetett, melyek alapján a leszámolás véglegesen megejtetett, még 29 díjszabáshoz a részlettáblázatok hiányozván, a leszámolás a kilométerek arányában ideiglenesen történt meg. Ez utóbbiakra a leszámolás az azokra vonatkozó részlettáblázatok megjelenése után később fog véglegesíttetni. Átvizsgáltatott: 204,895 menetjegy-tétel, 36,670 katonaszállítmányi tétel, 227,298 podgyászvevény, 156,761 gyorsáru és 1.053,204 teher-rovatlap; továbbá: 16,581 menetjegy-számadás, 12,480 katona- » 26,677 podgyász- » 75,222 gyorsárú » és 255,862 teherárú-számadás. A vissztéritési ügyosztályban 3064 ügydarab tárgyaltatott 24,123 fuvarlevéllel, melyből folyólag 48,656 számadási tétel megvizsgálása vált szükségessé. A budapesti központi leszámoló hivatal 1884 évben összesen 10,637 ügyiratot tárgyalt s ebből 10,832 ügydarabot intézett el kiadmányokkal. Szolgálati körözvény, illetve szabályzat 347 bocsáttatott ki saját hatáskörben. A felügyeletet gyakorló vasúttal 626 ügyirat változott. Mellőzve a különben igen érdekes további részletek különkülön való felsorolását, megemlítjük itt még, hogy a fentebb említett összleszámolásokból eredményezett egyenlegek fejében : 3.551,079 forinto.ért, 54,808 » aranyban, 70,577 frank » 258,226 márka » és 337 rubel fizettetett ki a bécsi közös központi fizető hely által, mely összegben 41 vasút és a dunagőzhajózási társaság részesedett az egymás közti összforgalomban történt — már említett — 3.176,516 küldemény után. A hivatal személyzetét 46 hivatalnok (melyhez a részes vasutak megfelelő számmal járultak), 37 díjnok és 15 szolga képezte, melyek együtt 89,177 frt illetményben részesültek. A bécsi központi leszámoló hivatalnál volt 1882-ben 0'4541°/».