Vasuti és Közlekedési Közlöny, 16. évf. (1885)

1885-09-18 / 108. szám

108. szám. Budapest, 1885. Szeptember 18. Tizenhatodik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny. Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. TARTALOM: Osztrák vasúti ügyek. I. és II. — A vasúti központi leszámoló hivatal Budapesten junius havi számadása. — A keleti vasutak. — Különfélék. — Vasutigazgatás! és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések. Szerkesztői iroda: VI., Andrássy-ut 4. sz­­., Harkányi-féle ház II. em. Előfizetési dij: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. fél évre Kiadó hivatal: VI., Andrássy-út 4. sz. a.. Harkányi-féle ház II. em. Osztrák vasúti ügyek. I. Bécs, 1885 aug. 23-án. Nemzetiségi kérdés a vasúti személyzet tekintetébe­n. A lengyel lapok közelebb igen izgatottan nyilatkoztak azon alkalomból, hogy a gácsországi államvas­utakra ismét több cseh hivatalnok áthelyezése terveztetik. Azok vezérigazgatósága sietett is e hírt azon megjegyzéssel de­montálni, hogy ellenkezőleg még több lengyel nemzetiségű hivatalnok felvétele szándékoltatik. E tény egyrészt igen jellemző állapotainkra nézve, másrészt pedig az eddig követett út fel­hagyására int. A vasútigazgatóságoknak nem szabad a nemzeti chauvinismust követni, mely annyira megy, hogy az ugyanazon anyától, Sláviától származó lengyelek még cseh törzsvéreiket is perborreskálják. A vasutak mint eddig, úgy azután se tekintsék az alkalmazandó hivatalnok nemzetiségét, mert különben a szolgálat biztonságát és pontosságát veszélyeztető súrlódások a személyzet közt elkerülhetlenek lesznek. Ha a vasúti alkalmazott az illető ország nyelvét csak annyira bírja is, hogy a felekkel érintkezhetik, nemzetiségének nem szabad áthelyezésére be­folyással lenni; erre nézve kizárólag csak szolgálati tekintetek lehetnek irányadók. Ha nemzetiségi túlzóink igazán csupán saját országuk valódi előnyét tartanák szem előtt, épen azt kellene kívánatosnak tartaniuk, hogy igen sok más nemzetiségű műveit vasúti hivatalnok alkalmaztassék vasutaikon. Ha ezek nem is fogják az ország nyelvét a benszülöttekkel hasonló tökéletesen beszélni, megteendik azt gyermekeik s az ország ily elemekkel erkölcsi és anyagi tőkét nyer. Mi más tette Amerikát oly nagggyá és hatalmassá, mint a német tőke és szorgalom be­vándorlása. A Ferdinánd császár éj­szaki vaspálya köz­gyűlése — mint már említettük — e hó 20-án tartatott meg. A részvényesek — mint előrelátható volt — az államigaz­gatással kötött egyezményt a birodalmi tanács által elfogadott szöveggel elfogadták, egyetlen egy részvényes szólalván fel ellene. Ezzel az éjszaki vaspálya kérdése teljesen megoldottnak tekinthető. Másodrendű (o­m­n­i­b­u­s-) vonatok életbelép­tetése. Az osztrák vasutak főfelügyelősége a másodrendű (omnibus-) vonatoknak az osztrák-magyar államvasut-társaság normál üzemű vonalain leendő életbeléptetésére nézve a követ­kező határozmányokat állapította meg: 1. E vonatok megenged­hető legnagyobb menetsebessége óránként 30 km. lehet. 2. A tengelyek megengedhető legnagyobb száma, mely mellett a másodrendű (omnibus­) vonatok forgalmi és szállítási szolgála­tának végrehajtására vonatkozó alapelvek 5 pontjában (1. ki­kezdés) émlített könnyítés, a tehervonatok fékezési szabványa ugyanis még alkalmazható, 20-al állapíttatik meg; ha ily vonat­ban 20 tengelynél több van, a vegyes vonatokra érvényes fékezési szabvány alkalmazandó. A herpelje-triesti vasut építése. Most már komolyan hozzálátnak ezen, állami költségen helyreállítandó vasut építéséhez. A vasut Herpeljétől Triestig 22 km. hosszú, miből első­sorban a Herpeljétől St.-Andraeaig vezető 19­4 km. hosszít vonalrész építése fog kiadatni. Az al-, fel- és magas építmények helyreállítási költségei 1­96,­­ az összes építési költségek pedig 3­34 millió forinttal vannak előirányozva. A herpelye-triesti vasút építése kiváló fontosságú. Magában véve a vonal csak az istriai vasút összeköttetését Triesttel fogja helyreállítani. (Az istriai vasut a divacca­polai direct, é­s a canfanaro-rovignoi szárnyvonalból áll.) Az új vasút különös jelentősége azonban nem ez összeköttetés helyreállításában, hanem a törvény azon határozmányában rejlik, melylyel az államigazgatás a laibach-divaccai déli vasúti vonal közös hasz­nálatának szerződés vagy kényszer utján leendő kieszközlésére felhatalmaztatik, hogy ekként az államvasuti hálózat részére Triesttel direct összeköttetés nyeressék. A herpelje-triesti vonal építéséről szóló törvény kimondja, hogy a közös használati jog megengedése kisajátítás útján igényelhető, ha e tekintetben 1884 év végéig a déli vasúttal egyezmény létre nem jö. Ily egyez­mény eddig nem köttetett, bár tárgyalások ez iránt az állam­vasutak és a déli vasút képviselői között már a múlt évben tartottak. Hallomás szerint e tárgyalások legközelebb újból fel fognak vétetni. Bukovinai helyi érdekű vasutak. A hliboka­berhometni, karapczin-czudini és batna-kim­polungi összesen 140 km. hosszú bukovinai helyi érdekű vasutak építése Metzger mérnök és társa vállalkozóknak már kiadatott. E vasutak engedély­okmányai valószínűleg már legközelebb fognak közzététetni. Gróf Pino és több bukovinai földbirtokosok az engedélyesek. A tőke­szükséglet 5­6 millió frttal van előirányozva. Az e vasutak helyreállítására szükséges tőke beszerzéséhez az államigazgatás az alakítandó részvénytársaság törzsrészvényeinek átvétele mellett 1­0 1, a lemberg-czernovitczi vasut pedi­g — elsőbbségi részvé­nyeknek al­páli átvételével — 1,87 millió frttal fog hozzá­járulni. Ez utóbbi hallomás szerint az üzletre is pályázik, az engedélyesek azonban önköltségükre akarják azt vezettetni. Idő előtti volna ma még e fölött végleges határozatot hozni, minden­esetre azonban kívánatos volna a Magyarországon törvényerővel bíró ama határozmány alkalmazása, mely szerint a szomszédos teherszállító­, különösen államvasutak veszik át az önköltségek árán a helyi érdekű vasutak üzletét. Új helyiérdekű vasutak Galicziában. A Károly Lajos vaspága főmérnöke, Sc­halke vezetése mellett Lem­bergben egy consorczium alakult, mely Gácsországban a vici­nális vasutak egész sorozatának kiépítését tervezi, mely utóbbiak számára már a részletes tervek is kidolgoztattak, sőt már az újonnan építendő összes vasutakat feltüntető térkép is elkészült. Ilyen vasút nyugati Gácsországban nem kevesebb mint hét, keleti Galicziában pedig tizennégy van. A tervezett vonalak által érintendő egyes községek és földbirtokosok már ki is jelenték az említett conzorcziumnak, hogy a vasutak létrejövetele esetén, az építésükre megkívántató földterületeket ingyen fogják átengedni. Bár az említett vezetés folytán feltehető, hogy a Károly-Lajos vaspálya e tervhez közel áll s azt anyagilag támogatni is fogja, az e tartományban szerzett tapasztalatok után még­is kívánatos, hogy ahhoz anyagilag maga a tartomány is hozzájáruljon, mert különben e vasutak megvalósulása még hosszú időre kérdéses maradhatna. Meg kellene fontolni továbbá azt is, vájjon nem volna-e czélszerű a tervezett vonalak mentén lakókat is törvény útján a helyi érdekű vasutak helyreállításához arány­lagos hozzájárulásra kötelezni. Villamos világ a vasúti vonatokon. A villamos világnak a bejárandó vonalrészek megvilágítása czéljából vasúti vonatokon való alkalmazásának kérdése a Sedlatsek Ármin osztrák távirdai mérnök által feltalált gőzmozdony­lámpával — úgy látszik — megoldatott. A legkülönbözőbb szerkezetű ívlámpáknak gőzmozdonyokon való alkalmazására nézve eddig tett összes kísérletek egyike sem vezetett kedvező eredményre, mert a szénvégek egymástóli távolságának sza­bályozására használatban levő regulátorok mechanismusaikkal, fogaskerekeikkel, tekercseikkel stb. a folyton tartó lökések és ingásoknak nem képesek ellenállani. Szedlatsek találmánya

Next