Vasuti és Közlekedési Közlöny, 16. évf. (1885)
1885-11-08 / 130. szám
130. szám. Budapest, 1885. November 8. ^Tizenhatodik évfolyam. Vasuti és közlekedési közlöny. TARTALOM: Hivatalos rész. — A villamtelepről és egy fontos áuitásról. — Különfélék. — Vegyesek. — A magyar kir. korona területén létezi vasutak 1885 évi szeptember havi üzleteredményeinek kimutatása. — Vasutigazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések. Szerkesztői iroda: VI., Andrássy-út 4. sz a., Harkányi-féle ház 11. em Előfizetési díj: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. » » » » » fél évre 6 » Kiadó hivatal: VI, Andrássy-út 4. sz. a., Harkányi-féle ház II. em Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. HIVATALOS RÉSZ. A közmunka és közlekedési m. kir. minister 1885 év november hó 4-én kelt 39.623 számú rendeletével Stankovich Milán zágrábi lakos és érdektársainak a Piljeniczétől Lipiken át Pakráczig vezetendő másodrendű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. A villamtelepekről és egy fontos újításról. Mint a folyó vize, ha a legvégső gátat is átszakitotta, erősen ömlik az új mederbe s ennek folytán a régi mellékerek és ágak kiszáradnak, és úgy jártunk a villamáram termelési terén is a dynamo-villamos elv felfedezése óta. Rohamos és fényes eredmények jegyezhetők fel e tekintetben és azért ne csodálkozzunk azon, ha az elektrotechnikusok minden figyelmüket és tevékenységüket ezen új áramforrásra fordították s az eddig használtakat — ugyszólván — elhanyagolták. A villamosság új termelési módjával szoros kapcsolatban haladt előre a villamosság gyakorlati alkalmazása eddig soha nem sejtett mérvben és majdnem általános elterjedésnek is örvend. Ezen általános használat azokat, akiknek nem kell felette nagy villammennyiség, — mint a vasúti telegrafnál és jelzésnél —, arra indította, hogy a régi villamforráshoz, tudniillik a telepekhez térjenek vissza s mivel a telegraf egyáltalában és a távjelzés ,egyedül ezen villamforrásra van utalva, minél állandóbb áramú és erősebb villamelemeket készítsenek és ez nem csak pénzügyi szempontból, hanem a forgalom nagyobb biztossága és a kezelés egyszerűsítése, könnyítése czéljából is fontos. Sajnosan kell bevallanunk azonban azt, hogy az e téren elért eredmények nagyon csekélyek s a czélzott vagy tett javítások egyátalán nem vetélkedhetnek azon napról napra nagyobbodó haladással, amit a dynamo-villamos gépek munkaképességét illetőleg elértek. Nem régen ugy látszott, hogy ezen nehéz kérdés a megoldáshoz egészen közel jutott az accumulatorok által ; amióta azonban kitűnt az, hogy ez csak rövid ideig tart és a használatnál nagyobb a veszteség, mint eleinte hitték, a remény ezen mentő szalmaszálához is nagyon óvatosan kell nyúlnunk. A dolgok ily állása mellett nemcsak nem érdektelen, hanem hasznos is lehet a felett elmélkedni, hogy melyek a galvan elem kellékei. Mellőzhetünk minden elméleti fettegést, csak az elemekben végbemenő végy folyamatokat kell megfigyelnünk és ezek alapján kellő fogalmat nyerhetünk arról, hogy mi történik az áramgerjesztésnél vagy áramtermelésnél és ebből aztán következtetéseket vonhatunk arra nézve, hogy mit kellene e téren és e tekintetben tenni, javítani. Mindenekelőtt megjegyezzük, hogy pontos kísérletek által bebizonyították, hogy egy bizonyos vegyi munkának, például bizonyos súlyú horgany feloldásának határozott villámmennyiség felel meg; épen úgy, mint bizonyos súlyú elégett szénnek bizonyos hőmennyiség és ennek ismét bizonyos mennyiségű vízgőz. Azonban a kazán berendezéséhez képest a súlyegységnyi szénnel, például egy kilogrammal, mégis különféle gőzfeszültségeket lehet elérni. Hasonlóképen történik a villamelemnél, mely összeállításához képest általában véve ugyan mindig ugyanazon villammennyiséget szolgáltatja egy kilogramm horganyért, de különféle mennyiségeket az időegységben, a szerint, amint azon feszültségek változnak, melyek feloldásánál (elégésénél) keletkeznek. Azonban a feszültségtől függ ismét az,hogy mennyi villamosság (gőz) használható fel (áramolhatik ki), mihelyt a vezető hosszúsága és keresztmetszete (a kiáramlási nyítás) meghatározott. Ha a gőz nagy feszültségű, akkor ugyanazon nyíláson át másodpercenkint több áramolhatik ki, az egy kilogramm szén által szolgáltatott gőz hamarabb elhasználtatik, de épen ezért több munka is végezhető, mint csekély feszültségű gőz által, ha ilyen látná el ugyanazon czilindert. (Félreértés kikerülése czéljából meg kell jegyeznünk azt, hogy ezen összehasonlításnál a gőzt összenyomhatlannak képzeljük, feltételezve azt, hogy az mint olyan víz hat, ami egy bizonyos nyomás — itt a gőzfeszültség — alatt áll. Hogy ugyanazon szénmennyiségből ugyanazon időben flyenlő munkát nyerhessünk, a gőzczilinder kiáramlási nyílását és töltési űrségét kellene nagyobbítanunk. Azon szerep, melyet itt a kazán-szerkezet játszik, az elemben az elektródoké (az elem féméi), melyeknek megválasztásától, egymással szemben való elhelyezésétől, nagyságától és a folyadék összetételétől függ az, vájjon csekély feszültségű nagy villammennyiség vagy nagy feszültségű csekély villam, mennyiség termeltessék-e ugyanazon időegységben. Egy olyan elemben, mely horganyból, hígított kénsavból és egy olyan második elektródból áll, melyet a folyadék nem változtat meg, tehát számításunknál azt figyelembe nem veszszük, a horgany horganyszulfáttá (kénsavas horganyéleg) változik, amely vegyi folyamatnak 106,090]caloria (hőegység, azaz a hőmennyiségnek azon egysége, mely egy gramm vizet 0 Celsius-fokról egy Celsius-fokra emel) felel meg. De e mellett egyidejűleg köpenygáz is fejlődik, melyet nem hagyhatunk figyelmen kívül, mivel az a vegyület felbomlásából származik, tehát hőt használ fel és azt le kell vonnunk. Ezen felbomlásnak 68,360 caloria felel meg, úgy, hogy a villamos feszültségbe való átváltoztatásra 37,730 caloria marad. Ezen fejtegetésből azonnal felismerhetjük hydro-villamos áramforrásaink legnagyobb hiányosságát; tudniillik, hogy a használt vegyi energia egy része nem a kívánt munkára, hanem könnykiválasztásra használtatik. Ha olyan intézkedéseket tehetnénk, hogy az áramtermelésnél köneny kiválása helyett, valamely oly anyag válnék ki, melynek feloldásánál kevesebb volna a veszteség, akkor már nyernénk valamit. Ez tényleg úgy is van, ha köneny helyett veresréz oldódik fel, mint a Daniell-féle elemben történik. Ebben a horganyszulfát képződésére kell, ugy mint előbb . . . a veresréznek a szulfátból való kiválására 106,090 caloria — 55,060 caloria van tehát itt ....... -f- 50,130 caloria míg előbb csak -f- 37,730 » volt. A Daniell-féle elemben a vegyfolyamat a következő : + elektród — elektród horgany hígított kénsav rézszulfát veresréz Zn B2S03 Aq Cu 0S03 Cu Zn SOi horganyszulfát H20. £0S-Aq víz hígított kénsav