Vasuti és Közlekedési Közlöny, 17. évf. (1886)
1886-09-12 / 109. szám
109. szám. Budapest, 1886. Szeptember 12. Tizenhetedik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny . TARTALOM. A telegraf- és telefon-vonalak épitésére és fentartásira vonatkozó franczia új törvény. Hajdú Sándor-tél. talán értesítések. — Hidetések. —"Különfélék. Vasutigazgatsi és fordailmi hiva -Szerkesztői iroda: VI., Andrássy-út 3. sz., III. em. Előfizetési dij: Helyben és vidéken postai küldésselegész évre 12 frt. » » » » » fél évre 6 » VI., Kiadó hivatal: Andrássy-út 3. sz., III. em. Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. A telegraf- és telefon-vonalak építésére és fentartására vonatkozó franczia új törvény. Hazánkban a telegrafnak állami monopolium-volta csak hallgatólag és mellékes törvényekben van elismerve; tulajdonképeni telegraf-törvényünk még ma nincs. A telegrafot egy 1847 év január 16-án kelt legfelsőbb elhatározás nyilvánította állami monopoliumnak. A vám- és kereskedelmi szövetségről szóló 1865/7 évi XVI. t.-cz. 18. szakasza e monopóliumot törvényesen elismerte, amennyiben kimondotta, hogy a telegraf-intézet részére fentartott jogok iránt jelenleg fennálló határozatok és szabályok csak a két törvényhozás, illetőleg a két kormány közös egyetértése útján és mindkét területre nézve egyenlő módon változtathatók meg. Ugyanezen határozatot tartalmazza az 1878 évi XX. t.-cz. 18. szakasza is. A nemzetközi telegraf-ügy rendezésére nézve a külfölddel létrejött szerződések és egyezmények az időről időre megtartatni szokott nemzetközi telegraf értekezletek végérvényes határozatai törvénybe iktattatnak nálunk is. Tudjuk azonban azt, hogy a telefon és főleg a telegraf, amint azok végeredményeikben áldásosan hatnak közgazdasági és kulturai életünkre, azok építésekor, berendezésekor és működésében is különféle érdekeket érintenek, különböző érdekekkel »látszanak« összeütközni s több fontos jogi kérdést vetnek felszínre, a melyek még manapság nem lettek kellőleg méltányolva jogászaink és törvényhozóink által. A fent idézett törvények illető szakaszai csak arra vonatkozhatnak, hogy mint egy birodalom két állama, a különben nagyon nemzetközi természetű s az egyöntetűséget nagy mérvben megkövetelő közlekedési eszközt egyenlően, hasonlóan igyekezzünk fejleszteni, hogy a két teljesen önálló ország egymástól határozottan minden tekintetben független telegráf-igazgatása, illetőleg kormánya forgalombevételi és más bajokat ne okozzanak az egyik rész rovására s hasznot a másik rész javára a paritás megsértése mellett. A törvény tehát nem czélozza , nem is czélozhatja azt, hogy az intézet teljes belső kormányzatában, az ezt illető törvényhozási intézkedésekben, annak fejlesztésében és tökéletesítésében Ausztriához alkalmazkodjunk, még akkor is, ha az hátramarad és csökönyösködik. A magyar telepraf-ügy terén különösen az igazgató és végrehajtó közegek nagyon érzik a törvényhozási intézkedés eddigi hiányát, főleg építési ügyekben, midőn a nem eléggé tájékozott kölcsönösen néha vagy a magánosok vagy az állam érdekeit sértő szerződéseket kötnek vagy pláne önkényben járnak el s a gyakran igen súlyos következményű szolgalmi jogokat és kötelezettségeket vagy ferdén fogják fel és tévesen alkalmazzák, vagy egészen mellőzik. Tekintsünk körül csak fővárosunkban, amely — hála istennek — gyarapodik, emelkedik, szépül és világvárossá leend. Van itt állami, vasúti telegraf-vezeték, telefon-hálózat, tűzoltó, vízjelző, gáznyomásjelző-vezeték. Ugy be van ez már most is drótozva, hogy ha a telegraf és telefon továbbfejlődik, — ami e pedig bizonyos, — azok oszlopai, fali- és fedéltartói számtalan vezetékükkel elcsúfítják a fővárost, akadályozzák a közlekedést, a drótok zúgása, zsöngése által alkalmatlanok. Ha majd — ami nem sokára bekövetkezik — nem férünk meg a föld felett s kénytelenek leszünk a föld alá menni, a magánosok most túlnyomó épületei helyett a főváros földalatti építményeibe , csatornázási, víz- és gázvezetési hálózatába is beleütközünk, s így még többszörösebb oknál fogva fontos a telegráf külső jogi viszonyainak törvényhozási rendezése. A franczia törvényhozás e részben nem régen törvényt alkotott, mely az elmondottak figyelembe vétele mellett nem lehet reánk nézve érdektelen. Hasznos lehet csak, ha más államok e téren való törvényhozási intézkedéseivel megismerkedünk, szellemét tanulmányozzuk, hogy esetleges törvényhozási intézkedéseinkben az abban jóknak, viszonyainknak megfelelőket hasznunkra fordíthassuk. A franczia törvény a »Journal officie» szerint szórólszóra a következő: 1. §. Az állam tulajdonát képező és levelezésre, közlekedésre szolgáló telegraf- és telefonvonalak építésére és feltartására vonatkozó intézkedések az alább következő feltételek alatt foganatosíthatók. 2. §. Az állam fel van jogosítva közutakon és az azokhoz tartozó földeken oly földfeletti vagy földalatti munkálatokat végeztetni, amelyek telegráf- és telefonvonalak építése és fentartása tekintetében szükségesek. Kizárólag közérdekű telegráf- és telefonvonalak a községek tulajdonát képező levezető csatornákba csak az illető községtanács előleges engedélye és értesítése mellett, s ha ez utóbbi kívánja, egy bizonyos föld- vagy telekbér lefizetése mellett fektethetők vagy helyezhetők el. A végzés alakjában hozandó határozat állapítja meg a föld- vagy telekbér nagyságát. 3. §: Az állam fel van hatalmazva a közutak mentén levő falakra, valamint az épületek fedelére, emeletére és erkélyeire, ha azokhoz kívülről hozzá lehet férni, támaszpontokat alkalmazni, felerősíteni. Továbbá jogában áll az államnak be nem épített telken vagy földön tartókat, oszlopokat vagy csatornákat, föld felett vagy föld alatt, felállítani és építeni, ha a telek vagy föld fal vagy más egyenlő értékű kerítés által nincs körülhatárolva. 4. §. Az említett esetekben a csatornák és oszlopok vagy tartók építése, illetőleg felállítása vagy felerősítése nem jár a telek vagy föld kisajátításával. A házak falaira vagy az épületek fedelére való támpont-felerősítés szintén nem gátolhatja a tulajdonost abban, hogy az épületet el ne bonthassa, ki ne javíthassa vagy ne emelhesse. Valamint a csatornáknak nyílt területen való építése a tulajdonost nem korlátolhatja annak bekerítésében. A tulajdonos azonban köteles az elbontási, javítási, illetőleg magasbítási munkálatok megkezdése előtt négy héttel értesíteni az igazgatást valamelyik posta- és telegráf-igazgatóság útján ajánlott levélben. 5. §. Azon esetben, ha a vonalak megvizsgálása miatt valamely földre vagy telekre kellene menni, ehhez praefekturai engedély szükséges. 6. §. A munkálatok megkezdése előtt a tervezett vonal irányának rajza, azon magántelkek megnevezése és megjelölése mellett, amelyeken támaszpontok lesznek felállítandók vagy csatorna építendő, azon község polgármesteri hivatalában három napig leteendő, amelyhez az illető telkek tartoznak. Ezen három napos határidő azon tudósítás napjával kezdődik, melyet az érdekeltek a kérdéses terv megtekintése czéljából kaptak. Az értesítés ezen felül a község házának a kapujára függesztetik ki és az illető kerület hírlapjában is közzététetik. 7. §. A polgármester jegyzőkönyvet vesz fel az esetleges megjegyzésekről és kifogásokról. A határidő letelte után a jegyzőkönyv a pr refectushoz tétetik át, aki a vonal végérvényes nyomjelét megállapítja, minden építési, fentartási, felügyeleti munka végzését engedélyezi.