Vasuti és Közlekedési Közlöny, 17. évf. (1886)

1886-02-14 / 20. szám

20. szárr. Budapest, 1886. Február 14. Tizenhetedik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny. Szerkesztői iroda: Előfizetési dij. Kiadó hivatal. Helyben é­s vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. VI., Andásy-ut 4. sz a., Harkányi-féle ház II. em. » » » , fél évre 6 » VI, Andrássy-út 4. sz. a., Harkányi-féle ház 11. em TARTALOM: Hivatalos ré­z. — Szab­adalmazott mérőkerék. Ifj. Doletsko Ferencz, a k. o. v. főmérnökétől. — A poztony-siom lat­niy cí írni­ mia'. — A k­ézi ik d­íjügyi bizott­­ság tírgya'írsai. — Különfélék. — Vasutigazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések. Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. HIVATALOS RÉSZ. A közmunka és közlekedési m. kir. miniszter 1886 évi február hó 10-én kelt 4.892 számú rendeleté­vel Lázár Mór p.­kisbéri földbirtokosnak egy Hatvantól Hereden, Kökényesen, He­thalomon, D­e­ngelege­n, Szi­rákon, Beren,Kiskéren, Terényen, N­a­g­y-H­a­l­á­p­o­n , Mohorán és Szügy­ön át Balassa-Gyarmatig vezetendő helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. Szabadalmazott mérőkerék. *) I­f­j. Doletsko Ferencztől, a k. o. v. főmérnökétől. A mérőkeréknek alkalmazása és használata hosszabb vonalak mérésére már nem új, messze visszamegy az még talán e század elejére, de a műszer, melyet alábbiakban bemutatunk, még­is új s az eddig használatban levő hason szerkezetűek fölött előnynyel bír, mert: a) ezen új szabadalmazott mérőkerékkel pontosan és biztosan lehet mérni; b) a műszer szerkezete, alkalmazása és megerősítése egyszerű, zárása szabatos és így megbízható, az egész készülék különben tartósan levén készítve ; c) a lemért vonal vagy út hosszát számlapokkal önmaga mutatja; d) lehet alkalmazni nem csak országutak, folyók, egyes hosszabb dűlők s vonalak mérésénél, de vasutaknál a nyom­jelzésnél, sőt kész vasutaknál azzal a méréseket a sínszálon is lehet megtenni, és végre: e) kis ter­méjénél és csekély súlyánál fogva könnyen kezelhető és szállítható. Tudvalevő, hogy mily nehézkes, időrabló és mennyi elővigyá­zatot igényel a hosszabb vonalak mérése, hányszoros ellenőrző mérést kell sokszor tenni s minden lelkiismeretes pontosság mellett is bizony megesett akármelyik gyakorló mérnökön, ki vasutak nyomjelzésénél, tagosításoknál, folyók és árterek fel­vételénél stb. volt alkalmazva, hogy emez vagy amaz oldalon: »nem vágott össze a meg­mért hosszúság.* Mennyi kellemetlenséggel jár az ilyen utánmérés, külö­nösen oly terrenumon, hol vetés áll, vagy erdős bokros vidé­ken ; a méréseket a legnagyobb elővigyázattal kell megtenni, de egy ilyen utánmérés sokszor az egész összeműködést meg­akasztja. Egy lánczhúzással több vagy kevesebb, mennyi keserű órát csinál a mérnöknek. Magasság-meghatározásnál az egész hosszszelvény hasznavehetlen lesz és a számítást, felrakást újra kezdhetjük. Mindezen eshetőségeknek kevésbé van kitéve a mérnök, ha hosszú vonalak méréséhez — s ha csak az ellenőrző méréshez is, — ezen újabb szerkezetű mérőkereket használja. Ezekben jelezvén a műszer előnyeit, adjuk most röviden ,annak leírását és használati módját. A kerék kétféle nagyságban készül, úgy mint: 1 méter és 1/5 méter kerülettel és a kerék ezen kerülete szolgál mérték­egységül, még­pedig olyképen, hogy valahány fordulót tesz a kerék, azt mind­annyiszor jelzi, mert azzal egy önműködő számláló készülék van kapcsolatban. Ezen számláló készülék egyik végében egy sétabot van megerősítve, mely arra szolgál, hogy vele a kereket magunk előtt az úton vagy a megmérendő és kitűzött vonal irányában tol­juk, mindig akként, hogy a számláló szerkezet előttünk legyen, vagyis annak szabad vége azon irányban álljon, mely­ben a mérés történik. Az egész mérőszerkezet: a kerékből a-ból, a számláló szekrényből 6-ből és a sétabotból c-ből áll. (Lásd az ábrát) A kerék öt küllős és ennek ágyában van a számláló szekrény­t megerősítve, ez utóbbinak hátsó végében pedig csa­varral c sétabot a kerék és a számláló szekrényhez srórol . A sétabotot könnyebb kezelhetőség czéljából tetszés sze­rint le lehet­ csavarni. Hogy a mérőkerék járása közben a kerék talpára jár, iszap stb. rá ne tapadhasson nagyobb mennyiségben, c séta­boton a kotróval van alkalmazva, melynek feladata a kerék tal­pára tapadó piszkot lekotrani, de egyúttal még fékezésre is szolgál. A számláló szekrény hosszúkás alakkal bír, melynek egyik szabad hosszoldalában van a számok állítására szolgáló négy ál­lí­tó­gomb­a, míg a szekrény felső lapján a mu­tató a törtszámokat jelzi, a többi nyíláson (£, h, a z és /-en) megjelenő számok az egészeket mutatják, és pedig: az­­ ablaknál előtűnő számok az egyest, a A-ban megjelenő számok a tizest jelzik, a 7-ben a százas számok, és végre /-ben az ezres számok tűnnek elő. A méretek természetesen méterekben jeleztetnek. Minden vonal mérését a p-sal kezdjük, vagyis ha a meg­mérendő vonal ki van tű­zve, és a vonal kezdőpontján állunk a mérőkerékkel, a mutatónak a p-son kell állani és az abla­kokban nem szabad számnak lenni. A mérendő vonal kezdőpontján, vagyis a mérés kezdeténél a botnak merőlegesen kell állani, de mérés közben annak tetsző­leges fekvést adhatunk, és pedig legjobb azt a kéz kényelméhez *) Megrendelhető Dobert Hermannal Berlinben Linienstrasse Nr. 250.

Next