Vasuti és Közlekedési Közlöny, 17. évf. (1886)
1886-02-14 / 20. szám
20. szárr. Budapest, 1886. Február 14. Tizenhetedik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny. Szerkesztői iroda: Előfizetési dij. Kiadó hivatal. Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. VI., Andásy-ut 4. sz a., Harkányi-féle ház II. em. » » » , fél évre 6 » VI, Andrássy-út 4. sz. a., Harkányi-féle ház 11. em TARTALOM: Hivatalos réz. — Szabadalmazott mérőkerék. Ifj. Doletsko Ferencz, a k. o. v. főmérnökétől. — A poztony-siom latniy cí írni mia'. — A kézi ik díjügyi bizottság tírgya'írsai. — Különfélék. — Vasutigazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések. Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. HIVATALOS RÉSZ. A közmunka és közlekedési m. kir. miniszter 1886 évi február hó 10-én kelt 4.892 számú rendeletével Lázár Mór p.kisbéri földbirtokosnak egy Hatvantól Hereden, Kökényesen, Hethalomon, Dengelegen, Szirákon, Beren,Kiskéren, Terényen, Nagy-Halápon , Mohorán és Szügyön át Balassa-Gyarmatig vezetendő helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. Szabadalmazott mérőkerék. *) Ifj. Doletsko Ferencztől, a k. o. v. főmérnökétől. A mérőkeréknek alkalmazása és használata hosszabb vonalak mérésére már nem új, messze visszamegy az még talán e század elejére, de a műszer, melyet alábbiakban bemutatunk, mégis új s az eddig használatban levő hason szerkezetűek fölött előnynyel bír, mert: a) ezen új szabadalmazott mérőkerékkel pontosan és biztosan lehet mérni; b) a műszer szerkezete, alkalmazása és megerősítése egyszerű, zárása szabatos és így megbízható, az egész készülék különben tartósan levén készítve ; c) a lemért vonal vagy út hosszát számlapokkal önmaga mutatja; d) lehet alkalmazni nem csak országutak, folyók, egyes hosszabb dűlők s vonalak mérésénél, de vasutaknál a nyomjelzésnél, sőt kész vasutaknál azzal a méréseket a sínszálon is lehet megtenni, és végre: e) kis terméjénél és csekély súlyánál fogva könnyen kezelhető és szállítható. Tudvalevő, hogy mily nehézkes, időrabló és mennyi elővigyázatot igényel a hosszabb vonalak mérése, hányszoros ellenőrző mérést kell sokszor tenni s minden lelkiismeretes pontosság mellett is bizony megesett akármelyik gyakorló mérnökön, ki vasutak nyomjelzésénél, tagosításoknál, folyók és árterek felvételénél stb. volt alkalmazva, hogy emez vagy amaz oldalon: »nem vágott össze a megmért hosszúság.* Mennyi kellemetlenséggel jár az ilyen utánmérés, különösen oly terrenumon, hol vetés áll, vagy erdős bokros vidéken ; a méréseket a legnagyobb elővigyázattal kell megtenni, de egy ilyen utánmérés sokszor az egész összeműködést megakasztja. Egy lánczhúzással több vagy kevesebb, mennyi keserű órát csinál a mérnöknek. Magasság-meghatározásnál az egész hosszszelvény hasznavehetlen lesz és a számítást, felrakást újra kezdhetjük. Mindezen eshetőségeknek kevésbé van kitéve a mérnök, ha hosszú vonalak méréséhez — s ha csak az ellenőrző méréshez is, — ezen újabb szerkezetű mérőkereket használja. Ezekben jelezvén a műszer előnyeit, adjuk most röviden ,annak leírását és használati módját. A kerék kétféle nagyságban készül, úgy mint: 1 méter és 1/5 méter kerülettel és a kerék ezen kerülete szolgál mértékegységül, mégpedig olyképen, hogy valahány fordulót tesz a kerék, azt mindannyiszor jelzi, mert azzal egy önműködő számláló készülék van kapcsolatban. Ezen számláló készülék egyik végében egy sétabot van megerősítve, mely arra szolgál, hogy vele a kereket magunk előtt az úton vagy a megmérendő és kitűzött vonal irányában toljuk, mindig akként, hogy a számláló szerkezet előttünk legyen, vagyis annak szabad vége azon irányban álljon, melyben a mérés történik. Az egész mérőszerkezet: a kerékből a-ból, a számláló szekrényből 6-ből és a sétabotból c-ből áll. (Lásd az ábrát) A kerék öt küllős és ennek ágyában van a számláló szekrényt megerősítve, ez utóbbinak hátsó végében pedig csavarral c sétabot a kerék és a számláló szekrényhez srórol . A sétabotot könnyebb kezelhetőség czéljából tetszés szerint le lehet csavarni. Hogy a mérőkerék járása közben a kerék talpára jár, iszap stb. rá ne tapadhasson nagyobb mennyiségben, c sétaboton a kotróval van alkalmazva, melynek feladata a kerék talpára tapadó piszkot lekotrani, de egyúttal még fékezésre is szolgál. A számláló szekrény hosszúkás alakkal bír, melynek egyik szabad hosszoldalában van a számok állítására szolgáló négy állítógomba, míg a szekrény felső lapján a mutató a törtszámokat jelzi, a többi nyíláson (£, h, a z és /-en) megjelenő számok az egészeket mutatják, és pedig: az ablaknál előtűnő számok az egyest, a A-ban megjelenő számok a tizest jelzik, a 7-ben a százas számok, és végre /-ben az ezres számok tűnnek elő. A méretek természetesen méterekben jeleztetnek. Minden vonal mérését a p-sal kezdjük, vagyis ha a megmérendő vonal ki van tűzve, és a vonal kezdőpontján állunk a mérőkerékkel, a mutatónak a p-son kell állani és az ablakokban nem szabad számnak lenni. A mérendő vonal kezdőpontján, vagyis a mérés kezdeténél a botnak merőlegesen kell állani, de mérés közben annak tetszőleges fekvést adhatunk, és pedig legjobb azt a kéz kényelméhez *) Megrendelhető Dobert Hermannal Berlinben Linienstrasse Nr. 250.