Vasuti és Közlekedési Közlöny, 17. évf. (1886)
1886-10-10 / 121. szám
121. szám. Budapest, 1886. Október 10. Tizenhetedik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny. Szerkesztői iroda: Előfizetési dij: Kiadó hivatal: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. VI., Andrássy-út 3. sz., III. em. » » » » » fél évre 6 » VI., Andrássy-ut 3. sz., III. em. TARTALOM: Hivatalos rész. — Osztrák vasúti ügyek. — A szombathely-pinkafői vasut közigazgatási lejárása. — Szerb vasutak. — Különfélék. — A m. kir. koron'* területén létező vasutak 1886 évi augusztustul havi üzleteredményeinek kimutatása. — Vasutigazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések. — Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. HIVATALOS RÉSZ. A közmunka és közlekedési m. kir. miniszter 1886 év október hó 6-án kelt 37.227 számú rendeletével Papp Elek országgyűlési képviselőnek, a m. kir. államvasutak karczagi pályaudvarából kiindulva K.-Madarason, Tisza-Eörsön, T. -Igaron, T. -Eörvényen és T. -Füreden át, — a Tisza folyamnak a poroszlói komp melletti pontjáig — vezetendő helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. A közmunka és közlekedési m. kir. miniszter 1886 év október hó 6-án kelt 38.656 számú rendeletével Ugrón Gábor országgyűlési képviselőnek: a) a Szepsi - Szt.-Györgytől Kézdi-Vásárhelyen és Bereczken át az ojtozi szorosig; b) Brassótól Uzonon át Kézdi-Vásárhelyig;c) Gyergyó-Szent-Miklóstól Szárhegyen át Ditróig vezetendő helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. A közmunka és közlekedési m. kir. miniszter 1886 év október hó 6-án kelt 36.563 számú rendeletével Kárik Ferencz sárvári lakosnak, a magyar nyugoti vasut sárvári pályaudvarából kiindulva Sárvár, Rába-Sömjéri, Rába-Bogyoszló, Alsó- és Felső-Paty, Rába-Kövesd, Jaákfa, Terestyénfa, Urai - Ujfalu, Szentivánfa, Iván-Égerszeg, Vámos-Család, Niczk községek határain keresztül Répcze-Lakig vezetendő helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. A közmunka és közlekedési m. kir. miniszter 1886 év október hó 6-án kelt 36.735 számú rendeletével hidvégi gróf Nemes Jánosnak a Vulkántól kiindulva Zernyest érintésével Brassóba s onnan Prazsmár és Szepsi-Szt. - Györgyön keresztül az Olt völgyében Csik-Szeredáig és Szepsi-Szt.-Györgytől Kézdi-Vásárhelyig, esetleg Soós-Mezőig vezetendő helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. A közmunka és közlekedési m. kir. miniszter 1886 év október hó 6-án kelt 38.688 számú rendeletével idősb Reisehl Venczel keszthelyi birónak a cs. kir. szab. déli vasut keszthelyi állomásából Keszthely városig vezetendő helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt fél évre megadta. Osztrák vasúti ügyek. Bécs, 1886 szeptember 20-án. Az osztrák államvasutak évi jelentése 1885-ről. E jelentés azért bir kiváló érdekkel, mert az államvasutak 5189 km.-re terjedő nagy hálózata az 1885 egész éven át először állott teljes üzemben, s mert e jelentés egyúttal az államvasuti rendszerre vonatkozó igen elmésen és ügyesen szerkesztett emlékiratot is képez, mely az államvasutak jelenlegi állásának és 1885 évi Üzleteredményeinek könnyen áttekinthető képét nyújtja s a melynek értéke az állami üzem eredményeinek megítélésére alkalmas fontos kérdések egész sorozatának előrebocsájtása által még lényegesen fokoztatik. Ezek közül a következő négy kérdés van behatóan tárgyalva, éspedig: 1) Minőnek mutatkozik az osztrák államvasutak igazgatása nagyobb, még jelenleg is önálló igazgatóságok alatt levő osztrák magánvasutak igazgatásával szemben? 2) Drágábban kezeltetnek-e az osztrák államvasutak állami üzemben, mint az egyes vonalak előbb fenállott igazgatóságai alatt. 3) Hátrányos befolyás gyakoroltatott-e új díjszabások felállítása által a bevételekre? 4) Mily pótlékokat kellett az államnak az 1881-től 1885-ig terjedő évek mindegyikében 1880-al szemben folyósítani? — Az e kérdésekre adott válaszok mind az állami üzem előnyére szólanak s ha nyújtanak is itt-ott az ellentétes nézetűeknek támadásra alkalmas néhány pontot, nem téveszthető szem elől, hogy az állami üzem első évei a gazdasági hanyatlás korszakába estek. A viszonyok kedvezőtlen volta alatt valamennyi vasat szenved, s ez alól az államvasutak sem képezhetnek kivételt. Azon szempontból kiindulva, hogy az államvasuti rendszert befolyásoló kereskedelmi politikai tekinteteknek, valamint maga e rendszernek is inkább a vasutak közgazdasági értékét, mintsem jövedelmezőségét kell szem előtt tartani, bírálva a cs. kir. osztrák államvasutak 1885 évi pénzügyi eredményeit, a 695-178 millió frtnyi befektetési tőkének 1987/c-ali kamatoztatása mutatkozik. Ez magában véve précaire eredmény ugyan, de megfontolandó, hogy az állami üzemben levő összes állami és garantírozott magánvasutak helyes kamatjövedelmének kipuhatolása czéljából a nyugati államvasúti csoport és a Rudolf koronaherczeg vasútnak együtt 14-290 millió frtnyi üzletfeleslegéből a gácsországi államvasutak, az isztriai, a dalmát és a vorarlbergi vonalak, valamint a morva határszéli és az Albrecht vasut 1206 millió frtra rúgó üzlethiánylata levonandó, úgy hogy a nyugat legjövedelmezőbb vonalainak kell a keleti és részben a déli vonalak hiánylataiért is helyt állani. Az államvasutak tarifapolitikájának sokféle támadásokat kellvén már kiállani, a jelentésnek ez irányban igazolása, valamint azon nyilatkozata is nagy fontossággal bír, mely szerint a díjszabási intézkedései által elért eredményeket szakadatlan figyelemmel kiséri, hogy az ekként szerzett tapasztalatok révén netáni módosításokat hajthasson keresztül, melyek a közgazdasági érdekek károsítása nélkül saját bevételeit fokozhatnák. A vasár- és ünnepnapoknak be nem számítása a fekbérmentes időbe. Az 1882/83-iki bécsi tarifa-enquête kívánalmait tartalmazó főjegyzőkönyv végrehajtó határozmányainak jóváhagyása alkalmából, a cs. k. kereskedelmi minisztérium f. é. augusztus 27-én kelt rendeletével, az egyúttal jóváhagyott fekbér-határozmányok következő kiegészítései és magyarázatainak az általános díjszabási füzet I. részének új kiadásába leendő felvételére utasította a vasútigazgatóságokat és pedig ahogy az értesítés kelte által megállapított kézbesítési nap petróleum stb., valamint hintókra nézve is első fok-