Vasuti és Közlekedési Közlöny, 18. évf. (1887)

1887-09-11 / 107. szám

Budapest, 1887 szeptember 11-én. 107. szám. Tizennyolczadik évfolyam. Vasuti és közlekedési közlöny, Szerkesztői iroda: VI., Andrássy-udvar, Nagy János-utcza 2. sz. a. Helyben és­­­­ TARTALOM: Hivatalos rész. — A keleti vasutak. — A m. kir. korona területén létező vasutak hivatalos értesítések. — Hirdetések. Előfizetési díj: vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. » » » fél évre . » Kiadó hivatal : VI., Andrássy-udvar, Nagy Jáno­s-utcza 2. sz. a. Osztrák vasuti ügyek. — Vasutüzleti hirek. — Döntvénytár. — Közlemények. — 1887 évi julius havi üzleteredményeinek kimutatása.-- Vasútigazgatási és forgalmi Megjelenik hetenként háromszor, minden szerdán, pénteken és vasárnap. HIVATALOS RÉSZ. A közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter Gabányi Endre kir. mérnököt a Bars vármegyei kir. állam­épitészeti hivataltól a Bihar vármegyei m. kir. államépitészeti hivatalhoz büntetésképen áthelyezte. Közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter. 11,684 sz. Budapesten a postai csomagok kézbesítésénél eddig érvényben állott díjfokozatot i. é. szeptember 10-étől kezdve akként változtatom meg, hogy ezen időponttól fogva Budapesten minden, bármely súlyú csomagnak a posta által házhoz eszközölt kézbesítése esetében egyenként 5 kgnyi egységes díj fizetendő. Ezen díj tehát az 1 kg. 500 gramm és ennél kisebb súlyú csomagokra is kiterjed, míg a pénzes levelek kézbesítési díja (darabonként 3 kr.) érintetlenül megmarad. Budapest, 1887 szeptember hó 5-én. Baross s. tc. 36,376/1887 Függelék a szajol-kunszentmártoni vasut engedélyokmányához. A m. kir. ministerium által a császári és Apostoli királyi Felségének Bécsben 1887 évi augusztus hó 23-án kelt legfelsőbb elhatározása alapján, a szajol-kunszentmártoni helyi érdekű vasútnak 1884 évi ápril hó 12-én kelt engedélyokmá­nyához a következő Függelék adatik ki: 1. §. Az engedélyokmány 19. §-ának harmadik bekezdése, valamint ugyanezen engedélyokmány 20. §-a hatályon kívül helyeztetvén, helyettök a következő határozmányok lépnek életbe: 1. A pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek a közmunka és közlekedésügyi miniszer által a pénzügyminiszerrel egyetértőleg megállapítandó törlesztési hányada, s további sorban a részvényeknek legfeljebb 5%-át megszabandó osztaléka lesz fedezendő, s ehez képest a törzsrészvények törlesztése mindaddig meg nem kezdhető, a­míg az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek. 2. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 800.000 azaz nyolczszázezer forintban állapíttatik meg. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges végleges összeget (alaptőke) a közmunka és közlekedésügyi miniszer a pénzügyi miniszerrel egyetértőleg állapítja meg. 2. §. Jelen „Függelék" kiadatása napján lép életbe, s annak minden okmányszerű kiadmánya csak egy osztrák értékű forintnyi bélyegdíj alá esik. Budapest, 1887 szeptember hó 5-én. A m. kir. ministerium nevében: Baross Gábor s. k. közmunka és közlekedésügyi magyar királyi miniszter. A keleti vasutak. Az utóbbi napokban a szerbiai, illetőleg a bolgár és török vasutakra vonatkozólag több hír járta be az európai sajtót, melyek minket is közelről érdekelnek. Az egyik az, hogy Novakovics konstantinápolyi szerb követ jegyzéket nyújtott át a magas portának, melyben meg­lehetős erélyes hangon követeli a már kész vránja-üszkübi vonal­nak a közforgalom részére való átadását. A jegyzék utal arra, hogy a szerb kormány kiépítette a nis-vránjai és a nis­piroti vonalakat és ezzel megfelelt szerződésszerű kötelezett­ségeinek. A bolgár csatlakozás ugyan még nem kész, méltány­talanság volna azonban Szerbiát Bulgária mulasztásáért jelen­tékeny mértékben károsítani, és ezért a szerb kormány azon kívánságának ad kifejezést, hogy a vránja-üszkübi vonal minél hamarább adassék át a közforgalomnak, tekintet nélkül a bolgár vasutak kiépítésére. A másik sokkal fontosabb hír az, hogy a keleti vasutak üzemtársasága, illetőleg báró Hirsch Mór, e társaság egyetlen részvényese és a csatlakozó török vasutak (vránja-üszkübi és bellova-vakareli vonalak) építésére alakult társaság (Société pour la construction des lignes des raccordements) között tár­gyalások folynak a keleti vasutak üzemtársasága összes rész­vényeinek megvételére. Minthogy ezen alkudozások eredménye nemcsak a csat­lakozó vonalak — melyek közül a vránja-üszkübi már több hónap óta üzemképes állapotban van, a mihamarább való meg­nyitására, de a török vasutakkal folytatandó forgalmi és díj­szabási tárgyalások miként való fejlődésére is jelentékeny befolyást fog gyakorolni, bizonyára érdekes lesz a fenforgó viszonyoknak némi ismertetése. A­mi mindenekelőtt az úgynevezett Hirsch-féle társulatot illeti, megjegyzendő, hogy az állam tulajdonát képező összes török vasutak (a ruszjuk-várnai vonal kivételével, mely egy angol társulaté, de szintén báró Hirsch által tartatott üzemben) üzembentartására, a társaságra nézve igen előnyös feltételek mellett alakult, állítólag 50 millió frank tőkével, mely összegből az üzemhez szükséges járművek, továbbá az anyagkészletek vásároltattak és a forgalmi tőke fedeztetett. A társulat czímletei azonban napvilágot soha sem láttak, valamint az egész, Bécsben székelő és osztrákok és francziák­ból álló igazgató­tanácscsal bíró társulat csak névleg létezik, tényleg báró Hirsch maga az egyedüli részvényes. Minthogy azonban Hirschnek személyes viszonya a török kormányhoz hír szerint a lehető legrosszabb és állítólag családi viszonyai is kívánatossá teszik reá nézve a vállalatoktól való vissza­vonulást, épen nem lehetetlen, hogy báró Hirsch, daczára annak, hogy a török vasutak üzeméből meglehetős biztos becslés szerint évente mintegy 4 millió frank jövedelmet hoz, hajlandó a társulati részvényeket, illetőleg ezek alapján gyar

Next