Vasuti és Közlekedési Közlöny, 21. évf. (1890)

1890-01-22 / 10. szám

154­­ Vasúti és közlekedési közlöny. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyűléshez a szab. cs. kir. kassa-oderbergi, a magyar északkeleti és az­­. magyar-gácsországi vasúttársaság­részére, az 1888 : XVII. t.-cz. alapján külön állami biztosítás nyújtása mellett fölvett újabb beruházási kölcsön ügyében keresztülvitt pénzügyi művelet lebonyolításáról és ezen kölcsönnek a részes vasutak között történt fölosztásáról.*) Tisztelt képviselőház ! A szab. cs. kir. kassa-oderbergi, a magyar északkeleti és az I. magyar-gácsországi vasúttársaságok részére, további külön állami biztosítás nyújtásáról szóló 1888 : XVII. t.-czikk 7. §-a értelmében a kormány az ezen törvény alapján keresztül­viendő pénzügyi művelet mikénti lebonyolításáról, valamint a fölveendő elsőbbségi kölcsön és biztosítási részletek vasutanként leendő megállapításáról, az ügy befejezése után a törvényhozásnak részletes jelentést tartozván tenni, van szerencsére e tárgyra vonatkozólag a pénzügyi miniszer úrral egyetértőleg a következőket előadni. Az említett állami biztosítást élvező vasutakon szükségesekké vált hadi építkezések és beruházások költségeinek fedezésére, valamint az ezen vasúttársaságoknak az előző évek folyama alatt különböző czímeken nyújtott kincstári előlegek megtérítése és függő kölcsönök kiegyenlítésére szükségelt 17.200.000 frtnak helyezését illetőleg van szerencsém jelenteni, hogy a­mint azt a fentebb idézett törvény, illetve akkor még törvényjavaslat előterjesztésekor főbb vonásokban már jeleznem lehetett, a bécsi »Union-bank«-kal oly megállapodás jött létre, mely szerint nevezett bank a folyó év végéig s föltéve, hogy a kérdésben lévő kölcsön tárgyát képező czímletek átvételének megtörténtéig sem háború nem tör ki, sem pedig a magyar aranyjáradék árfolyama Berlinben 73-a alább nem szállandó kötelezettséget vállalt a részes vasutak terhére 732,677 o. é. arany forintnyi külön állami biztosítás mellett kibocsátandó 30.620.000 német birodalmi márka névértékű 40­ °/c-ot kamatozó, 60 év alatt törlesztendő újabb sorozatú egyesített vasúti elsőbbségeket 91-36 árfolyammal átvenni, illetve megvásárolni, vagyis ezen név­értékű elsőbbségek ellenében 27.974.432 n. b. márkát az érdekelt vasutak rendelkezésére bocsátani. Ezen ajánlatot a kormány az adott viszonyok között s számítva az akkori pénzügyi helyzettel, kedvezőnek találván, azt a részes vasutakkal elfogadás végett közölte s miután az illető vasúttársaságok az általuk szükségelt összegek fedezésére szolgálandó ezen kölcsön feltételeit szintén elfogadhatóknak találták és azokhoz közgyűlési határozat alapján hozzájárultak, a kölcsön fölvétele és abban leendő részesedésük mikénti megállapítása iránt pedig a kormánynyal az ide csatolt határoz­mányaiban az „Union-ban­k« ajánlatával teljes összhangban álló egyezményt megkötötték: a többször említett ajánlattevő bankintézettel az új kölcsön kibocsátása tekintetében már előzetesen létrejött és csak a vasúttársaságok hozzájárulásától és a törvényhozásnak a kikötött állami biztosítás iránti engedélyétől függővé tett szerződési pontozatok véglegesen megállapíttattak, illetve érvényre emelkedtek. Az ezen szerződési megállapítások, illetve a vasúttársaságokkal kötött egyezmény értelmében kibocsátott és az »Union-bank« által átvett 30.620,000 német birodalmi márka névértékű aranykölcsönből esik : 1. a magyar északkeleti vasútra .... 16.912,200 márka = 8.351,703-70 arany p. é. frt, 2. a kassa-oderbergi vasútra 7.477,000 » = 3­ 692,345,68 » " » ·­­3. az I. magyar-gácsországi vasútra . . 6.230,800 » = 3.076,938-27 » » › » összesen . . 30.620,000 márka = 15.120,987-65 arany o. é. Irt, mely kölcsön kamatozásához és törlesztéséhez a részesülés arányában az émilített vasutak a fentebbi sorrend szerint: 819,468-07 márkával = 404,675 59 arany o. é. forinttal, 362,292-47 » = 178,909-86 »­­ » » 301,908-78 » = 149,090-76 · · » » együtt 1.483,669 32 n. b. márkával = 732,676­ 21 arany o. é. forinttal egyetemlegesség nélkül tartoznak hozzájárulni. Ezen megterhelések ellenében pedig az »Union-bank« által a részes vasutak rendelkezésére bocsáttattak a követ­­kező összegek : a magyar északkeleti vasútnak 15.450,9,95-92 n. b. márka, a kassa-oderbergi » 6.830,987-20 » » » az I. magyar-gácsországi vasútnak 5.692,458*88 » » » összesen . • . 27.974,432 n. b. márka, vagyis alapul véve az egyezményi megállapodás értelmében a bank által történt részbefizetéseket megelőző napon a bécsi tőzsdén jegyzett pénzárfolyamok átlagát, kifizettetett bankjegyekben: a magyar északkeleti vasútnak 9.465,129-32 o. é. Irt, a kassa-oderbergi vasútnak 4.184,598-65 » » , az I. magyar-gácsországi vasútnak 3.487.146-87 » » » együtt . . . 17.136 874-84 o. é. frt b. j., tehát 63.125-16 frttal kevesebb azon összegnél, mely az érdekelt vasúttársaságokkal létrejött egyezmény I. pontjában hozzá­vetőleg tett számítás szerint, az új beruházások és függő adósságok szükségleteként kitüntetve lett. Ezen kevesebb bevételből esik: a magyar északkeleti vasútra 34,870 68 frt, a kassa-oderbergi » 15,401 35 » az I. magyar-gácsországi vasútra 12,853­ 13 » összesen . . . 63,125-16 frt. Ezen 63,125 frt 16 kmnyi keres­let azonban 53,999 frtra apadt a részes vasutak javára esett 6,704 frt 94 krnyi folyó kamattéritmény s 2,421 frt 22 krnyi időközi kamatok következtében, mely összegekből 3,703 frt 31 kr., illetve 1,337 frt 30­ kr. a kassa-oderbergi, 1,637 frt 26 kr., illetve 591 frt 23 kr. az északkeleti és 1,364 frt 37 kr., illetve 492 frt 69 kr. az I. magyar-gácsországi vasút javára esett. Midőn ezek után még megjegyezném, hogy ezen, az 1888 : XVII. t.-czikkben engedélyezett külön állami biztosítás alapján s keretének szigorú betartásával keresztülvitt pénzügyi művelet értelmében a többször nevezett vasúttársaságok részére megállapított, fent számjelzett összegek a szerződött bank által három részletben, jelesül 1888 évi julius hó 2-án, 4-én és 6-án a m. kir. állampénztárba tényleg befizettettek és a részes vasutaknak az egyezményileg megállapított arányban és határidőkben kiutalványoztalak, tisztelettel kérem a t. képviselőházat, hogy ezen jelentésemet és az egyúttal bemutatott egyezményt tudo­másul venni méltóztassék. Budapest, 1889 november hó 23-án. ., 6 ,7 . 1 Baross Gábor s. k., kereskedelemügyi m. kir. minister. *) Lásd a törvényjavaslatot és indokolását lapunk 1888 évi 50. — a képviselőház közlekedésügyi bizottságának vonatkozó jelentését 54., — az a feletti képviselőházi tárgyalást pedig 55. és 56. számaiban, 9. szám.

Next