Vasuti és Közlekedési Közlöny, 21. évf. (1890)

1890-02-14 / 20. szám

240 Vasúti és közlekedési közlöny, országokban közlekedő vonatok sebességénél jóval csekélyebb lévén, a gyorsvonatok menetsebességének fokozását újabb időben mind gyakrabban sürgetik Olaszországban. E kívánságot egy, a »Monitore delle Strade Ferrate« czímű szaklapban közelebb megjelent czikk jogosulatlannak s Olaszország viszonyai által nem indokoltnak jelezvén, kifejti, hogy különféle országokban lévő vasutak teljesít­ményeinek helyes egybehasonlítására nem elégséges az egyes vona­toknak csupán menetsebességét, hanem a vasutak üzemét befolyásoló összes viszonyokat kell tekintetbe venni. Nagy menetsebességek alkalmazására azonban e viszonyok Angliában és Francziaországban sokkal kedvezőbbek, mint Olaszhonban. Azon vasutaknak, melyeken az említett országokban nagy menetsebességet fejtenek ki, az olasz vasutakéinál sokkal nagyobb lévén a forgalmuk s ennek révén jóval nagyobbak bevételeik is, azok vonalaiknak er­ős felépitménynyel, jó jelzési készülékekkel, nagyobb személyzettel stb. való ellátására is többet fordíthatnak. A jelzett vasutak többnyire két, részben három, sőt négy vágányúak is, míg a fentemlített olasz vonal csakis Milano és Genua közt bír kettős vágánynyal, többi része pedig csupán egy­vágányú. Ezenkívül a nagy menetsebességgel bejárt angol és franczia vasutak lejtési és kanyarulati viszonyai is sokkal kedve­zőbbek, mint a legtöbb olasz vasútnál. Míg továbbá az angol vonatok 250 km. hosszú vonalakon is megállás nélkül haladnak át, Olasz­országban a megállás nélkül bejárt legnagyobb vonal hossza csak 59 km. Ha az olasz gyorsvonatoknál a megállások száma csökkentetnék s a vonatok erőssége — mint ez Angliában és Francziaországban nagy sebességgel közlekedő vonatoknál szokásos — fokoztatnék,úgy ez kétség­kívül az ezen intézkedések által károsított helységek élénk panaszaira szolgáltatna alkalmat. De a gyorsvonatok menetsebességének fokozása Olaszországban ez idő szerint nem is képez tényleges szükséget. A menetsebesség fokozása csak felesleges fényűzés volna s a vasutak­nak a gyorsabb menet lehetővé tétele czéljából szükséges ,jobb fel­szerelésére megkívántató költségek — az ország jelenlegi gazdasági helyzete mellett — sokkal hasznosabban volnának más czélokra ford­ít­hatók. Ennél sokkal fontosabb volna, ha az olasz vasutak üzemét kezelő társulatok figyelmüket a menetsebesség fokozása helyett, az üzem lehető rendszerességére fordítanák. Új stratégiai vasút. A czár közelebb egy nagy s katonai szem­pontból igen fontos vasut építésére adta meg az engedélyt, mely a Fekete tenger partjain vezetve, a Noworossysk fontos kikötőnek a transkaukázusi vasúttal való összeköttetésére lesz hivatva és Nowo­senaki-nál végződnék. E vasut Oroszország és Anglia közti háború esetén Afghanistánban, a csapatok szállítására nézve rendkívül nagy jelentőséggel bírna. Húskivitel Fiúmén át Egy angol társaság alakult meg a közel­múltban, a­melynek élén Anglia egyik leggazdagabb tőkepénzese áll, oly czélból, hogy Magyarországból Fiúmén át friss húst szál­litson Angliába. A társulat Fiuméban nagy vágóhidat épitene, az ideszállitott élő marhák ott vágatnának le s a válogatott rész külön e czélra berendezett gőzösökön szállíttatnék Angliába, a­hova négy­öt nappal előbb érkeznék meg, mint az Amerikából ugyancsak e módon szállitott nyers hús. Ez intézmény előreláthatólag nagy befolyással leend a magyar kikötő város fejlődésére s a magyar gazdák marhatenyésztésére is. Olasz vasutak 1885—1887-ben. Az olasz vasutak főfelügyelősége — a közmunka miniszer meghagyása folytán — a királyság vasutai­nak építéséről és üzeméről az 1885 —1887 években, igen terjedelmes jelentést tett közzé s ezzel az olasz vasúti statistikai közlemények 1885 óta megszakítva volt sorozatát a legújabb ideig kiegészítette. A jelentésből a következő adatokat emeljük ki: Az olasz vasutak­nak 1884 év végén 10,065 km­.-re terjedt hálózata azóta 1,766 km.-el növekedett, miből 461 km. 1885-ben, 861 km. 1886-ban és 444 km. 1887-ben lett megnyitva. Az üzemnek átadott összes vonalak hossza e szerint 1885 végén 10,526 km., 1886 végén 11,387 és 1887 végén 11,831 km. volt. Az ország területének nagyságához és lakosságának számához arányítva, Olaszországnak 1887-ban minden négyszög myria­méterre 4*129 és minden 10,000 lakosra 3 910 km., 1886-ban 3-974 ille­tőleg 3-803 és 1885-ben 3-674 illetőleg 3-544 km. vasútja volt. A királyságnak a közforgalmat szolgáló vasutai az összehasonlított években a társulatok, illetőleg magánosok üzeme és kezelésében állottak ; a tulajdonjogi viszonyokat tekintve azonban közülök : 1885 1886 1887 egészben az állam tulajdonában . . . . 6,709 7,242 7,625 részben az állam tulajdonában . . . . 446 446 344 magánosok tulajdonában 3,371 3,699 3,862 km. volt. Az 1887-ben üzemben volt vasutak köz­ül 4,573 km. a középtengeri, 4,807 km. az adriai, 667 km. a siciliai, 414 km. a sardiniai és 194 km. a nyugat-siciliai hálózathoz tartozott, mig 1,176 km. 29 különféle társulat illetőleg vállalat között oszlott meg. Az olasz vasutak állományi, üzleti és pénzügyi viszonyai következő­kép alakultak : 1885 1886 1887 középüzemhossz, km­ 10,292 10,966 11.556 befektetett tőke, millió frank 2,890-9 2,912-4 3,039-6 befektetett tőke, km.-ként frank .... 290,314 286,572 297,037 gőzmozdonyok száma 2,019 2,152 2,256 személykocsik száma szállitott személyek száma ezrekben . . 40,765 42,651 45,519 egy-egy személy megtett km.-t 44 44 46 szállitott áruk (podgyászszal) mennyisége 1000 tonnákban 14,009 14,660 15,801 egy-egy tonna megtett km.-t 120 120 123 szállított állatok száma, ezrekben . . . 1,911 2,062 2,326 személyszállítási bevétel 1000 frank . . egy-egy személy utáni bevétel, frank . . személykilométerenkénti bevétel, frank . árú- és podgyász­szállítási bevétel, 1000 egy-egy tonna árú utáni bevétel, frank . 7-63 7-31 7-02 tonnakilométerenkénti bevétel, frank . . 0-064 0-060 0-057 egyebek utáni bevétel, 1000 frank . . . 3,244 2,929 3,249 összes bevétel, 1000 frank 214,472 218,325 236,266 kilométerenkénti összes bevétel, frank . 20,841 19,936 20,467 tengelykilométerenkénti bevétel, frank . 0-149 ()147 0­152 összes kiadás, 1000 frank 152,942 145,271 156,604 kilométerenkénti összes kiadás, frank . . tengely­kilométerenkénti összes kiadás, frank d-106 0-099 0101 kiadások a bevételek százalékában, °/0 . 71-31 66-54 66-28 egész fölösleg, 1000 frank 61,530 73,054 79,662 fölösleg a befektetési tőke százaléka-2-13 2-50 2-62 A Buenos Ayres és Montevideo közti telephon-vonal m. é. október 26-án lett ünnepélyesen megnyitva. A vonal Buenos Ayreshez egy­részt és Montevideohoz másrészt legközelebb eső részeit tekintve, kettős légvonal, az összeköttetést e kettő közt két, a Plata folyamot 45 km. szélességben átmetsző tengeralatti kábel (együtt tehát 90 km.) képezi; a légvonal vastag bronz­sodronyokból áll. A távolság Buenos Aires-tól La Plata és Ensenadán át Punta Lara­ig (légvonal) 112 km. ; Punta Lara-tól Colonia-ig (tengeralatti) 45 km. ; Colonia-tól Monte­ video-ig (légvonal) 155 km. Közel Montevideo-hoz a bronz­vonal 420 m.-nyi felsztávval, 33 m. magasságban oszlopokon van a Santa Lucia folyón átvezetve. A sajtó egyhangú ítélete szerint a vonal kitűnően működik, a díjszabás azonban drága: az élénkebb nappali órákban 5 perezre 5, 5—10 perezre 12­ 50 és 10—15 perezre 25 d. Új Kongo-vasut. A Felső- és Alsó-Kongót egymással összekötő vasútvonal építése csak most lett Matadiban megkezdve s már is egy második Kongo-vasut helyreállítása terveztetik. Az új vasut a belga és a franczia Kongot kötné össze egymással s különösen a de Brazza és Vallay franczia utazók által Katanga mellett felfedezett rézbányák lehető kiaknázásának előmozdítására is volna hivatva. Belgiumban már el is készíttettek e keskeny nyomtávval helyre­állítandó vasut tervei s a vonal nyomának megállapítására belga mérnökök már legközelebb fognak Afrikába indulni. A budapesti Podmaniczky-utczai villamos vasútnak az állatkertig való meghosszabbítása, valamint a Hermina-úti lóvasutnak a másik oldalon szintén az állatkertig való meghosszabbítása ügyében folyó hó 5-én volt a közigazgatási bejárás, a­midőn is a kijelölt vonalak terveihez a vegyes bizottság csekély módosítással hozzájárult. Az egységes vasúti idő behozatalára a magyar kir. államvasutak által tett indítvány, mint tudva van, az osztrák-magyar vasutak igazgatóságai által el lett fogadva s ezután a német vasúti egylet elé terjesztve, mely azt tizenöt igazgatóságból álló bizottságnak adta ki véleményezésre. E bizottság közelebb tárgyalta az indítványt s egyhangúlag elfogadta azt, kiemelvén egyszersmind, hogy a zóna­idő behozatalát a polgári életben is igen ajánlatosnak tartja. Az Adria, magyar tengeri hajózási részvénytársaság múlt évi forgalma 314 (1888-hoz képest -1­­2) járatra terjedt ki. Az áruforga­lom a kivitelnél 176,679 (1 17,212) tonnára,a behozatalnál 12,838 (+ 2,604) tonnára ment. A közbenső kikötői forgalom 76,342 (+ 7,386) tonnát tett. A szent-gothárdi vasút összes bevétele 1889-ben 13,151,674 frankra rúgott, 9-l°/o-kal többre, mint az előző évben. A növekedés teherkocsik száma 5,921 6,179 6,549 32,318 33,716 37,384 83,603 86,289 95,133 2­04 202 2­09 0-047 0-046 0-045 frank 127,6:25 129,107 137,884 14,958 13,266 13,504 l-l. szám.

Next