Vasuti és Közlekedési Közlöny, 22. évf. (1891)

1891-11-08 / 134. szám

Budapest, 1891 november 8 án. 134. szám Huszonkettedik (XXII.) évfolyam. Szerkesztői iroda : Előfizetési díj: k­iadó hivatal. Szerkesztői iroda : Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt V., alkotmány-utcza 24. sz. a. V., alkotmány-utcza 24. sz. a. » » » » » fél évre 6 » V., alkotmány-utcza 24. sz. a. TARTALOM: Hivatalos rész. — A kereskedelemügyi m. k. minister 1890 évi jelentése. — A kereskedelemügyi m. k. ministerium 1892. évi költ­ségvetése. (Folytatás.) — A képviselőházból.­­ Osztrák vasuti ügyek. — Közremén­yek. — Vasutüzleti hirek. — Állami épít­kezések. — A m. k. korona területén létező városi helyi vasutak 1891 évi szeptember havi üzleteredményeinek kimutatása. — Hivatalos értesítések. — Hirdetések. Vasuti és közlekedési közlöny. Megjelenik hetenként háromszor, minden szerdán, pénteken és vasárnap. HIVATALOS RÉSZ Törvényjavaslat, a vasuti áru­fuvarozás tárgyában Bernben 1890. évi október hó 14-én létrejött nemzetközi egyezmény beczik­kelyezéséről és az azzal kapcsolatos intézkedésekről. (Folytatás.) • ''.'''. 24. czikk. Ha a kiszolgáltatás akadályozva van, köteles a kiszolgáltató állomás a­ feladót az akadály okáról a fel­adási állomás közvetítése útján késedelem nélkül értesíteni. Semmi esetre sem­ szabad a rendeltetési­ állomásnak a feladó világos beleegyezése nélkül az árut visszaküldeni. " A következő czikk határozmányaitól eltekintve, a kiszolgáltatási akadályok körüli eljárás a kiszolgáltató vasútra nézve mérvadó törvényes és szabályzati határozmányok szerint történik. 1- 25. czikk: Az áru teljes vagy részbeni elveszésének vagy megsérülésének esetén kötelesek a vasutak azonnal beható nyomozást indítani, ennek eredményét írásbelileg megállapítani és azt kívánatra az érdekeltekkel, mindenesetre azonban a feladó állomással közölni. Különösen, ha a vasút az áruban hiányt vagy sérülést fedez fel vagy gyanít, avagy ha ily hiány vagy sérülés fen­forgását a rendelkezésre jogosult állítja, akkor a vasút az árú áll­apotát, a kár összegét és a­mennyire ez lehetséges, a hiány vagy sérülés beálltának okát és időpontját haladéktalanul jegyzőkönyvileg megállapítani köteles. Jegyzőkönyvi megállapításnak van helye az árú teljes elveszése esetében is. A tényállás megállapítására nézve azon ország törvényei és szabályzatai irányadók, a­hol az foganatosíttatik. Ezenfelül az érdekeltek mindegyikének joga van az áru állapotának bírói megállapítását követelni. 26. czikk. A nemzetközi fuvarozási szerződésből a vasút ellenében keletkező igények bírói érvényesítésére csak az van jogosítva, a­kit a küldemény felett a rendelkezési jog megillet. Ha a feladó a fuvarlevél-másodpéldányt felmutatni nem képes, akkor igényét csak az átvevő beleegyezésével érvényesítheti. 27. czikk: Azon vasút, mely az árút a fuvarlevéllel fuvarozás végett átvette, felelős a szállítás végrehajtásáért a következő vasutak szállítási vonalain is egész a kiszolgáltatásig. Minden következő vasút az által, hogy az árút az eredeti fuvarlevéllel átveszi, ez utóbbi értelmében a fuvarozási szerződésbe belép és önálló kötelezettséget vállal a fuvarozásnak a szerződés értelmében való végrehajtására. A nemzetközi fuvarozási szerződésből eredő igények a vasutakat egymás ellenében megillető visszkereseti jog érintése nélkül per útján csak az első, avagy azon vasút ellen érvényesíthetők, mely az árut a fuvarlevéllel legutoljára átvette, vagy pedig azon vasút ellen, melynek vonalán a kár keletkezett. Az émlített vasutak között felperes választhat. A kereset csak azon állam bíróságánál indítható, a melyben a megperelt vasútnak székhelye van, s mely ezen állam törvényei szerint illetékes. A választási jog a harmadik bekezdésben említett vasutak között a kereset megindításával elenyészik. 28. czikk: Viszonkereset vagy kifogás utján a nemzetközi fuvarozási szerződésből származó igények a 27. czikk 3-ik bekezdésében nem említett más vasutak ellen is érvényesíthetők, ha a kereset ugyanazon fuvarozási szerződésen alapszik. 29. czikk. A vasút közegeiért és más személyekért, kiket az elvállalt fuvarozás végrehajtásánál alkalmaz, felelős. 30. czikk. A vasút a következő czikkekben foglalt közelebbi határozmányok értelmében azon kárért, mely az áruban a fuvarozásra való átvételtől a kiszolgáltatásig elveszés, hiány vagy megsérülés által keletkezett, felelős, a­mennyiben igazolni nem képes, hogy a kárt a rendelkezésre jogosult vétkessége vagy ez utóbbinak a vasút vétkességére vissza nem vezethető rendelkezése, az áru természetes minősége (nevezetesen megromlás, beszáradás, rendes csurgás) vagy felsőbb erő­hatalom okozta. Ha a fuvarlevélben a kiszolgáltatás helyéül oly hely van megjelölve, mely nem a vasút mentén fekszik, akkor a vasút felelőssége a jelen egyezmény alapján a fuvarozásért csak a rendeltetési állomásig áll fenn. Az onnan való tovább­szállításra a 19. czikk határozmányai alkalmazandók. 31. czikk: A vasút nem felelős: 1. oly ároknál, melyek a díjszabás határozmánya, vagy a feladóval történt megállapodás szerint nyitott kocsikon szállíttattak, azon kárért, mely a fuvarozás ezen módjával járó veszélyből keletkezett; 2. oly áruknál, melyek — habár természetes minőségüknél fogva a fuvarozás közbeni teljes­­vagy részbeni elveszés vagy megsérülés meggátlása végett begöngyölést igényelnek — a feladónak a fuvarlevélben tett nyilatkozata szerint (9. czikk) begöngyöletlenül vagy csak hiányosan begöngyölve adattak fel, azon kárért, mely a begöngyölés hiányából vagy annak hiányos minőségével járó veszélyből keletkezett; 3. oly áraknál, melyek be- és kirakásáról a díjszabás határozmánya szerint vagy a­mennyiben ily megállapodás azon állam területén, a­hol a be- vagy kirakás történik, meg van engedve, a feladóval történt külön megállapodás szerint a feladó, illetőleg az átvevő gondoskodik, azon kárért, mely a be- és kirakással vagy a hiányos rakodással járó veszélyből keletkezett .

Next