Vasuti és Közlekedési Közlöny, 26. évf. (1895)

1895-11-08 / 134. szám

Budapest, 1895 november 8-án. 134. szám. Huszonhatodik (XXVI.) évfolyam. TARTALOM: Hivatalos rész. — A gurahoncz-nagyhalmágyi vonal megnyitása. — Hajóstiszti tanfolyam. — A magyar korona területén létező városi helyi vasutak üzletbevételei 1895 évi szeptember hóban. — Közlemények. — Díjszabások és szállítási ügyek. — Hivatalos értesítések. Kiadó hivatal: V., Alkotmány-utcza 24. sz. a. Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt »‹ » » » fél ›«» Negyedéves előfizetések nem fogadtatnak el. Szerkesztőség: V., Alkotmány-utcza 24. sz. a. Megjelenik hetenkint háromszor, minden szerdán, pénteken és vasárnap. Előfizetési díj: HIVATALOS RÉSZ. Kiegészítő melléklet a garam­berzencze-lévai helyi érdekű vasútra vonatkozó 45.640/1895 számú engedélyokirathoz.*) A garamberzencze-lévai helyi érdekű gőzmozdonyú vasut építésére és üzleti berendezésére vonatkozó feltételek. I. Általános határozmányok. A magyar kir. államvasutak Garamberzencze állomásától a Garam-völgyben ugyancsak a magyar kir. állam­vasutak Léva állomásáig vezetendő vasut, mint rendes nyomtávú helyi érdekű gőzmozdonyú vasut, az 1895 évi junius hó 25-én kelt engedélyokirat 3-ik §-a értelmében, a kereskedelemügyi m. kir. minister által előzőleg helybenhagyandó tervek alapján és az alább következő részletes határozmányok szerint építendő ki­s olykép rendezendő be, hogy a kiépített pályán a vonatok óránként 40 kilo­méter legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. Engedélyes köteles az engedélyezett pálya számára beszerzendő sínekre és forgalmi eszközökre vonatkozó szállítási szerződéseket és feltétfüzeteket a nevezett ministerhez jóváhagyás végett előzetesen beterjeszteni, továbbá a pálya építésére vonat­kozó szerződést is bemutatni, ez utóbbit azonban csak akkor, ha az építés átalányösszegért vállalkozónak adatik ki, vagy ha az építés kivitele a pénzbeszerzéssel is egybe van kötve. A pálya építésénél engedélyes az érvényben levő általános, valamint a helyhatósági építési és rendőri szabályokhoz, nemkülönben a helyi érdekű vasutakra vonatkozó magyar kir. államvasúti szabványrajzokhoz is alkalmazkodni köteles. II. Alépítmény. A pálya alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés illetve esés 500-el állapíttatik meg. A kanyarulatoknak a nyílt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad bírniük, indokolt esetekben azonban a zsarnócza­lévai vonalrészen kivételesen 250 méter félátmérőjű kanyarulatok alkalmazása is meg fog engedtetni. A pálya szabványos koronaszélessége az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 4­0 méter legyen. Görbületeknél a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszéles­ítendő. A töltések, azok magassága és anyagához képest l1/* vagy l1/* lábas lejtőkkel létesítendők, a bevágások lejtői pedig az anyag nemének és minőségének megfelelően állítandók elő. A vízszintesben vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a víz lehetőleg lefolyást találjon, a­nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába s a nyitandó anyagárok közt legalább 0,8 m. széles padka hagyandó s ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin 0-8 méterrel a legmagasabb árviz felett lesz tartandó s ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. Átereszek és kisebb hidak úgy állitandók elő, hogy a­ hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árviz szine között 0'5—1'6 m. nyilt magasság maradjon ; nagyobb hidaknál az árvíz és szerkezet közötti magasság l'O m.-nél, a Garamon átvezető hidaknál pedig 1'5 m.-nél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztosítandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók s a szükséghez mért partvédművekkel ellátandók. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők , míg a nyilt műtárgyak hídfői, szárnyai és esetleges pillérei kőből vagy téglából falazva, hordszerkezetei 2­0 méter nyílásig bezárólag tölgyfából, azonfelül pedig vasból állítandók elő. A Garam-hidak vasszerkezetei I. rendű vasutak mozdonyainak alapul vétele mellett számítandók és létesítendők. A garamberzencze-zsarnóczai vonalrész 23/24 kilométer és a zsarnócza-lévai vonalrész 28°/5 kilométer szakaszaiban előforduló két Garam-híd robbantási aknákkal és berendezésekkel lesznek ellátandók. A párhuzamos utak és útátjárókban a szükséghez képest megfelelő nyílású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok fölött nincs feltöltés — egészen fából is lehetnek. Hídfők és jégtörőkhöz, valamint hídjármok, hidalások és hídpadlózatokhoz általában csak tölgy- vagy vörös­fenyőfát szabad használni. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számítandó 8—8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fönsíkon kocsi közlekedésre szolgáló területek 0*15 m. vastag kőalappal s 0*15 m. vastag kavicsolással létesítendők. *­ Lásd az engedélyokiratot lapunk folyó évi 130, 131 és 132. számaiban.

Next