Vasuti és Közlekedési Közlöny, 27. évf. (1896)
1896-03-22 / 36. szám
372 Vasúti és közlekedési közlöny, jövő vonat Bécsből este 6 óra 45 perczkor indulva Budapest nyugati pályaudvarra éjjel 10 óra 50 perczkor érkezik , a menő pedig Budapest nyugati pályaudvarról d. u. 5 óra 50 perczkor indulva Bécsbe este 9 óra 45 perczkor érkezik. Budapest-Kassa illetve Poprád-Felka között, a Magas-Tátra vidékére utazó közönség kényelmére, a múlt nyáron is már forgalomban volt gyorsvonatok idejében, mindkét irányban egy-egy luxusvonat fog közlekedni, mely vonatok hálókocsit is fognak továbbítani. A menő vonat Budapest keleti pályaudvarról éjjel 10 óra 40 perczkor indul, Kassára másnap reggel 4 óra 30 perczkor és Poprád -Felkára reggel 6 óra 52 perczkor érkezik; a jövő vonat Poprád-Felkáról éjjel 10 óra 37 perczkor és Kassáról éjjel 1 óra 8 perczkor indul, Budapest keleti pályaudvarra pedig reggel 8 órakor érkezik. Az Aradon át Budapest és Predeál illetve Bukarest között, gyorsvonat elnevezéssel már a múlt nyáron is közlekedett vonat ez évben luxusvonatként fog közlekedni és ahhoz háló- és étkezőkocsik is lesznek besorozva. E vonat Budapest keleti pályaudvarról délután 1 óra 55 perczkor indul és Aradon át Predeálra másnap reggel 6 óra 29 perczkor, Bukarestbe délelőtt 11 óra 25 perczkor érkezik, az ellenkező irányban pedig Bukarestből délután 5 óra 35 perczkor, Predeálról este 9 óra 12 perczkor indul és Aradon át Budapest keleti pályaudvarra másnap délután 1 óra 10 perckor érkezik. Végül Budapest és Fiume között az abbáziai és czirkveniczei fürdőket látogató, valamint az Olaszországba utazó közönség részére, gyors és kényelmes utazhatás czéljából, a Fiume-Ancona és Fiume-Velencze közötti gyorshajó-járatokhoz való csatlakozással, mindkét irányban, hetenkint kétszer egy-egy luxusvonat fog indíttatni. E vonatok közül a menő, Budapest keleti pályaudvarról reggel 7 óra 15 perczkor indul és Fiuméba este 7 órakor érkezik, a jövő vonat pedig Fiuméből délelőtt 8 óra 30 perczkor indul és Budapest keleti pályaudvarra este 8 óra 25 perckor érkezik. Az e vonatokkal Fiume és Ancona között közvetlen csatlakozásban álló gyorshajó-járatok menetrende olykér állapíttatott meg, hogy az utazás Anconán is Róma és Nápoly felé, illetve felől, közvetlen csatlakozó gyorsjáratú vonatokkal folytatható lesz. Ezen nagy sebességgel közlekedő luxusvonatok és hajójáratok rendszeresítése folytán az utazás tartama Budapest és Olaszország között lényegesen meg fog rövidülni, mert míg eddig az utazás Budapestről Rómába 40 és vissza 49 óráig tartott, addig jövőre ezen utazás oda csak 31 és vissza csak 32 órát fog igényelni. Hasonlóképen rövidül önként érthetőleg az utazás tartama a budapest-fiume-velenczei viszonylatban is. A luxusvonatok, minthogy azok (a budapest-aradi szakasz kivételével, ahol 11. osztály is lesz a vonatnál) csak I. osztályú kocsikat visznek, csupán I. osztályú gyorsvonatú jegygyel lesznek használhatók, mely jegyeken felül a budapest-bécsi luxusvonatoknál 2 frt, az Aradon át közlekedő román luxusvonatnál a budapestkiskapusi szakaszon 2 frt, a budapest-brassói szakaszon 3 frt és a budapest-predeáli szakaszon 4 frt s végül a budapestfiumei luxusvonatoknál 3 frt pótdíj fog beszedetni. A magyar posta, távírda és távbeszélő 1894-ben. (A kereskedelemügyi ministernek 1894 évi működéséről a törvényhozás elé terjesztett jelentése nyomán.) Az a fellendülés, mely hazánk gazdasági fejlődésében minden téren nyilvánul, a szellemi érintkezésnek, kiválólag a híreknek közvetítésére szolgáló posta-, távírda- és távbeszélő-intézmény évről-évre erősen nagyobbodó forgalmában kifejezésre is jut. 1894 év folyamán a postán szállított küldemények száma már 337 millió darabra emelkedett, ami az előző évvel szemben 28 millió darab emelkedést jelent; a táviratok száma 50.000 darabbal emelkedett és összesen 6.571.000 darab volt; a távbeszélői beszélgetések száma 12 millióról 16 millióra növekedett, az összes bevétel pedig közel 16 millió forintra rúgott, mely összegből 4.321.312 forint feleslegként az állampénztárba volt beszolgáltatható. A Fosta. A forgalom ezen fellendülésének megfelelően a postahivatalokat, levélgyűjtő szekrényeket, értékczikkáruhákat és a forgalmi eszközöket és postajáratokat is fejleszteni és szaporítani kellett. A postahivatalok száma összesen 33-mal szaporodott és 4,463-ra rúgott; ezek közt a közönségnek mindennemű postai küldemények feladására és átvételére rendelkezésre állott 3,868, csak felvételi szolgálatot teljesített 62, csak kézbesítést 5, míg 18 átrovatoló hivatal, 330 mozgó- és kalauzposta és 180 szállító postahivatal, összesen 528 hivatal kiválólag a küldemények expediálásával és szállításával foglalkozott. A postahivatalok szaporítása mellett azok szolgálata is kiterjesztetett. Temesvárt, Sopronban, Debreczenben, Székes-Fejérvárt, Szombathelyen, Kolozsvárt és Nagy-Szebenben a házhoz kézbesítési szolgálat rendeztetett be, azaz ezen helyeken a csomagokat postakocsin a czímzettnek lakására hozzák és az érkező utalványösszegeket szintén lakásán kifizetik. A már régebben így berendezett postahivatalokkal együtt ezen szolgálat immár 14 postahivatalnál létezik. A nagyobb forgalom a helyiségek kibővítését és a felszerelés kiegészítésését is szükségessé tette. Így többek között a keleti pályaudvarnál levő postakezelési épületre emelet rakatott. Nagy-Váradon a posta elhelyezésére új épület készül. A fővárosi főposta-épületben az alkalmazottak egészsége érdekében a villamos világítás hozatott be, mely évente körülbelül 4.000 forint több kiadást okoz. A főváros néhány nagyobb hivatala 1894 év folyamán távbeszélővel is összeköttetett a czélból, hogy a postaszolgálat körében felmerülő kérdéseket gyorsabban elintézhessék. A postahivattal nem biró községek szolgálata javíttatott. 1894-ben 150 ily községben az áthaladó postajárat adta át és vitte el a közönséges levelezést, e czélra szolgáló záros táskában. A faluzó levélhordók működése pedig, kik postahivatalt nélkülöző községekben mindennemű postaküldeményt felvesznek és kézbesítenek, 5 újabb községre terjesztetett ki; az ekként kiszolgált községek száma ezzel 53-ra emelkedett. Az értékczikk-árusítók száma 2,567-ről 2,662-re, vagyis 95-el emelkedett; ezek között 51 ily árusító postahivatallal nem biró községekben működött, a többi árusító postahivatalok székhelyén könnyítette meg a közönségnek a levéljegyek megvételét. A közönséges levelek befogadására szolgáló levélgyűjtő szekrények száma 1893-ban 6,929, 1894-ben 6,807 volt, tehát némi apadást mutat, ami annak tulajdonítandó, hogy a fővárosban alkalmazott új fajta önműködő levélgyűjtő szekrény 27 vidéki nagyobb városra is kiterjesztetett, ahol e fajta költségesebb szekrényekből egyelőre kevesebb függesztetett ki, mint a régi, megbízhatatlan levélszekrényekből. Ezen szekrények alkalmazása mellett a levélgyűjtés könnyebb és gyorsabb s így a gyűjtés naponta többször is történhetik, mint a régi szekrényeknél ; az új szekrényekbe dobott anyaghoz idegen, de még a gyűjtőszolga sem férhet; az anyag automatikusan záró táskába hull, melyet csak a hivatalban nyithatnak fel. A szekrényeken alkalmazott órajelző-készülék pontosan mutatja, hogy a leveleket a szekrényből mikor viszik el, miáltal a gyűjtőszolgák is ellenőrzés alá kerülnek. A posta hálózatának kiterjedtsége az évi üzleti kilométerhosszban jut kifejezésre. Ezen hossz azon utat jelzi, melyet a posta szállítására szolgáló járatok vasúton, közúton és viziuton egy év alatt megtesznek. Az üzleti km.-hossz 1893-ban 50.740,414 km., 1894-ben 56.033,712 km. volt, tehát 53 millió kilométerrel növekedett. Vasúton naponta 869 vonat vitt postát, tehát 90-el több mint az előző évben. Ezek között naponta 328 vonaton úgynevezett mozgó-(kalauz) posta működött, melyekben postai alkalmazottak útközben kezeltek; napi 155 (csak két-három állomást érintő) vonatnál postai közegek szállítottak kész zárlatokat és csomagokat; naponta 386 vonatnál pedig a vonaton lévő vasúti közegek közvetítették a postai küldeményeket és pedig 243 vonaton csak levélpostai csomagokat, 143 vonatnál ellenben levélpostai csomagokat és pénzeszacskókat is. A vasuti postaszolgálat külön e czélra épített kocsikban megy végbe. 1894-ben 457 ily kocsi közlekedett, melyek közül 159 képezte a posta tulajdonát, 223 a magyar államvasutak és 75 egyéb vasutak tulajdona volt. A vasúti szállításért a posta nagyobb összegeket fizet, melyek 1894 évben a 400.000 forintot jóval meghaladták. A közutakon fentartott postajáratok száma, ide nem számítva a városokon belül s a pályaudvarokra közlekedő járatokat, 2,016-ról 2,273-ra emelkedett; ezek között van 890 gyalogposta, 8 lóházon közvetített posta, 1,375 pedig kocsijárat. A fentemlített 2,273 járat közül közlekedett: 2,055 naponként egyszer, 147 naponként kétszer; 42 naponként többször; 9 járat pedig csak hetenként 3, 4, illetve 5-ször. Az 1,375 kocsijárat nagyobb része egyfogatú, kétfogatú 125, háromfogatú 5 járat volt. A közúti postajáratokat részint közbiztonsági viszonyok miatt, részint a szállított küldemények igen nagy értéke miatt, 1894 év folyamán összesen 3,035 esetben fegyveres őr (csendőr, katona) kisérte. Kocsik. A posta szállítására részint külön e czélra szerkesztett szabványszerű cartolkocsik, nagyobb részben azonban a 35. szám.