Vasuti és Közlekedési Közlöny, 51. évf. (1920)
1920-10-03 / 1. szám
2 A kereskedelemügyi m. kir. minister 1920. évi julius hó 2-án 54.794— 1920. 13. sz. alatt kelt rendeletével a Ganz-féle villamossági részvénytársaságnak a m. kir. államvasutak szolnoki személypályaudvara (mellől kiindulólag a Baross-utcán, Kossuth-téren, Gorove-utcán és Zagyvahidon át az alcsi-i vasúti őrházig vezetendő szabványos nyomtávolságú, villamos üzemű közúti vasútvonalra az 1912. évi január hó 21-én 3267. sz. alatt kelt rendelettel kiadott és legutóbb az 1919. évi január hó 23-án 117.130/1919. sz. alatt kelt rendelettel meghosszabbitott előmunkálati engedély érvényét a jelen rendelet keltétől számitandó további egy év tartamára megújította. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1920. évi julius hó 6-án 53.170 — 1920. 13. SZ. alatt kelt rendeletével Fried és Adorján mérnökök és épitési vállalkozók cégnek a m. kir. államvasutak Torbágy állomásából kiágazólag Páty, Telki, Budajenő, Zsámbék, Tök, Szomor, Gyermely, Rirna és Nagysáp községek érintésével a budapest—esztergom—füzitői helyi érdekű vasút Tokod, állomásáig vezetendő szabványos nyomtávolságú, gőzüzemű helyi érdekű vasútvonalra az 1906. évi szeptember hó 7-én 58.538. sz. alatt kelt rendelettel kiadott és legutóbb az 1918. évi augusztus hó 10-én 71.481. sz. alatt kelt rendelettel meghosszabbitott előmunkálati engedély érvényét a jelen rendelet keltétől számitandó további egy év tartamára megnyitotta. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1920. évi junius hó 23-án 53166 — 1920. 13. sz. a. kelt rendeletével Fried és Adorján mérnökök és épitési vállalkozók és Fóris M Vilmos mérnök, épitési vállalkozó cégnek, a mátra-kőrösvidéki egyesült helyi érdekű vasutak Mátranovák állomásából kiágazólag Ivád, Pétervására, Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz, Szentdomonkos községek és Óbükkhegypuszta érintésével Borsodnádasdig és Borsodnádastól esetleg az ózd-nádasdi keskenyvágányú vasutnak szabványos nyomtávolságú vonallá leendő átalakítása mellett Ózdig vezetendő szabványos nyomtávú, gőzüzemű helyiérdekű vasútvonalra az 1911. évi január hó 13-án 87214, illetve az 1919. évi december hó 18-án 88146. sz. a. kelt rendeletekkel kiadott és legutóbb az 1919. évi január hó 9-én 38650 sz. alatt kelt rendelettel meghosszabbított előmunkálati engedély érvényét a jelen rendelet keltétől számítandó további egy év tartamára megnyitotta Vasúti és közlekedési közlöny 12. szára. KÖZLEKEDÉSI VÁLLALATOK HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI. DÍJSZABÁSI ÉS SZÁLLÍTÁSI ÜGYEK. Magyar kir. államvasutak. V. on K. K. 1920. X/3. 1. m. M. A. V. 134 a 2 03 OH. azimn. Magyar kir. államvasutak. V. O. K. K. 1920. X/3. 1. az. .. , _ 120,904 _IT . M. A. V. —. CII. szám. Fölemelt dijakat tartalmazó uj iparvágányszabályzat kiadása. A m. kir. államvasutak és a kezelésükben levő helyi érdekü vasutak vonalaiból kiágazó iparvágányokon alkalmazandó kocsikiállítási díjak megállapítása iránt a »Budapesti Közlöny« í. é. július hó 13-án megjelent 158. számában 87.151/1920. CII. sz. alatt kihirdetett Szabályzat í. é. október hó 17-ével hatályon kivül helyeztetik s e naptól kezdődő érvénnyel a következő, 200%-os díjemelést tartalmazó szabályzat lép életbe : A kereskedelemügyi m. kir. míniszter 66.544/15—920. szám alatt jóváhagyta. Szabályzat iparvágányok kocsikiállitási dijának megállapítására nézve,, 1. Oly kocsirakománya küldeményeinél, amelyeket a felek szabályszerű engedély mellett az állomásról az iparvágányra vagy viszont saját költségükön (kézi, állati vagy géperővel) szállítanak, kocsikiállítási illeték nem számíttatik. 2. Oly kocsirakományi küldeményekre, amelyek szállítását az iparvágányon a magyar királyi államvasutak saját mozdonyukkal és személyzetükkel végzik, a következő kocsikiállítási díjak nyernek alkalmazást: a) 300 méternél nem hosszabb iparvágányon rakott kocsinként 6 , b) 300 méternél hosszabb iparvágányon 1 km. hosszúságig rakott kocsinként 9 K c) az 1 km.-nél hosszabb iparvágányokon a b) alatt 1 km.-re megszabott 9 K kocsikiállítási díjhoz, minden további megkezdett kilométer után rakott kocsinként 3 K hozzászámítandó. 3. Oly kocsirakományú küldemények után, amelyek a magyar királyi államvasutak mozdonyával és személyzetével a nyilt vonalból vagy valamely a folyópályába csak egyik végével bekapcsolt kitérőből kiágazó iparvágányon szállíttatnak, az iparvágány pályahossza után rakott kocsinként a 2. pontban foglalt díjak szedendők, a nyilt vonal pályahosszán pedig (vagyis az állomás kijárati váltója és az iparvágány elágazási pontja közötti részén), ha ez a vonalrész 50 méternél nem hosszabb, 6 korona, ha 1 km -nél nem hosszabb, 9 korona, ha 2 km.-nél nem hoszszabb, 15 korona, ha 5 km.-nél nem több, 21 korona, ha pedig 5 km.-en túl terjed, 27 korona kocsinkénti dij számíttatik. 4. Ha a kiállítás, illetve behozatal a szomszéd állomáson túl fekvő valamely állomásról külön e célra rendelendő mozdonnyal történik, az oda- és visszamenetért együttesen minimális dij címén mozdony menetenként 300 koronát kell fizetni. 5. Ha a mozdonynak a rakodás egész tartama alatt az iparvágányon kell időznie, a nyilt pályán való rakodásra nézve megállapított díjszabásszerű határozmányok és díjak alkalmaztatnak. 6. Helyi fuvarozások eseteiben nem a 2. és 3. pont alatt megállapított kocsikiállítási, hanem a helyi árudíjszabásban, a helyi fuvarozásra nézve megállapított díjszámítás nyer alkalmazást. 7. A kocsi kiállításának módozatai a kötendő szerződésekben a forgalmi és helyi viszonyokhoz képest oly fenntartással állapíttatnak meg, hogy amennyiben a forgalmi és helyi viszonyok változásaihoz képest a kocsik kiállítására vonatkozó megállapodások a szerződés tartama alatt módosítást igényelnétnek, az e részbeni módosításokat az igazgatóság végrehajtani jogosítva van, jogosítva van továbbá az igazgatóság, hogy a díjszámításra vonatkozó határozmányokat is, a mindenkor fennálló szabályzatnak megfelelően bármikor megváltoztathassa. 8. E szabályzat határozmányai a magyar királyi államvasutak kezelése alatt álló helyiérdekű vasutakhoz csatlakozó iparvágányokon is érvényesek. 9. A helyiérdekű vasúti vonalakból kiágazó iparvágányoknál a nyilt vonalszakasz után beszedendő kocsikiállítási díjak (3. pont) legföljebb 100%-kal még felemelhetők. E »Szabályzat« határozmányai kivétel nélkül valamennyi már meglevő s az államvasutak által kezelt iparvágányokon is érvényesek. • A »Szabályzat«-ban foglalt új kocsikiállítási dijak további intézkedésig a 30%-os hadiadóval fölemelve alkalmaztatnak. Budapest, 1920 szeptember hór 27. Az igazgatóság. A kocsik megrakása tekintetében korlátozott vasúti vonalak jegyzékének módosítása. • 1-1A »Vasuti közlekedési közlöny« 1915. évi 104. számában 149.375/1915. CNI- szám alatt, a kocsik megrakása tekintetében korlátozott vasúti vonalakra nézve közzétett jegyzékben a kocsik legnagyobb bruttó terhelésére vonatkozó adatok a következőképen módosíttatnak: 1. Az A) táblázat 1. folyószáma elé 1-es folyószám megjelöléssel a 2. fejrovatba beiktatandó:az Alsóörs—Veszprémi* vonal s az ennek megfelelő 3. fejrovatba : 20 tonna bruttó terhelés írandó. E beiktatás folytán a táblázat 1. folyószáma az 1. a) folyószámot nyert. 2. A B) Táblázat 25. folyószáma alatt a Dunántúli h. é. vasútra vonatkozó adatok akként módosíttatnak, hogy a 3. fejrovatban a Felsőlászló—sárvári vonal helyett »Felsőlászló — locsmándi« vonal írandó, a 4. fejrovatban 24 tonna helyett 20 tonna bruttó terheléssel. Utána új vízszintes alrovatként beírandó a »Locsmánd—sárvári« vonal, a 4. fejrovatban 24 tonna bruttóterheléssel. A Sárvár —zalabéri vonal után pedig utolsó vízszintes alrovatként felveendő a »Tófej — rédicsi« vonal, a 4. fejrovatban 20 tonna bruttóterheléssel. Végül az 5. felrovatban a Dunántúli h. é. vasútra vonatkozó összes adatok töröltetnek. 3. Ugyanezen táblázat 34. folyószáma alatt a Győr—veszprém— dombóvári h. é. vasút győrszabadhegy—veszprémi vonalát illetőleg a 4. felrovatban kitüntetett 223 tonna terhelés 20 tonnára helyesbbittetik s az ezten helyi érdekű vasútra nézve az 5. fejrovatban levő bejegyzések töröltetnek. 4. E táblázat 37. folyószáma alatt a Hidegkút—tamásii, 51. folyószáma alatt a Kezthelyvidéki, 83. folyószáma alatt a Pápa—csornai, 95. folyószáma alatt a Sopron—kőszegi, 110. folyószáma alatt a Szombathely—pinkafői helyi érdekű vasutakra vonatkozólag az 5. fejrovatban foglalt adatok töröltetnek. 5. A táblázat 96. folyószáma alatt a Sopron—pozsonyi h. é. vasútra vonatkozólag a 4. fejrovatban foglalt mindkét adat töröltetik s helyettük mindkét helyen 20 tonna bruttó terhelés írandó. Budapest, 1920 szeptember hó A magyar kir. államvasutak igazgatósága, a felsorolt h. é. vasutak nevében is. V. és K. K. 1920. X/3. 1. az. M. A. V. V.98 CII. azta. Reexpedicionális kedvezmény a Tiszavidéki hengermalom és tárház r.küldeményeire. A Dévaványai Takarékpénztár rt. által Dévaványa állomáson létesített nyilvános áruraktárnak a Tiszavidéki hengermalom és tárház rt. tulajdonába történt átvétele folytán a nevezett áruraktár részére a »Vasuti és közlekedési közlöny* 1911. évi 19. számában megjelent 37.581/1911. Cla. sz. hirdetménnyel engedélyezett reespedicionális kedvezmény, az ott megállapított feltételek és módozatok mellett a m. kir. államvasutak helyi forgalmában és a magyar vasutakkal való csatlakozó forgalomban folyó évi október hó 15-től visszavonásig terjedő érvényességgel a »Tiszavidéki hengermalom és tárház részvénytársaság* dévabányai áruraktárának küldeményeire érvényesíttetik. Budapest, 1920. évi szeptember hó 27. Az igazgatóság. V. és K. K. 1920. X/3. 1. sz. M. A. V. 139".q 465 CIV. szám. Díjkedvezmény a Grazban rendezendő képzőművészeti kiállítás alkalmából. A f.évi szeptember hól15-től november hó 15-éig terjedő időben a Stájerországi Képzőművészeti Egyesület által Grazban rendezendő kiállításra rendelt tárgyak után a vasúti árudíjszabás I. rész B) szakaszának B) XIII. fejezetében megállapított szállítási dij kedvezményt engedélyeztük, az ott meghatározott feltételek és módozatok mellett. Budapest, 1920. évi szeptember hó. Az igazgatóság.