Vasuti és Közlekedési Közlöny, 51. évf. (1920)

1920-10-03 / 1. szám

2 A kereskedelemügyi m. kir. minister 1920. évi julius hó 2-án 54.794— 1920. 13. sz. alatt kelt rendeletével a Ganz-féle villamossági részvény­társaságnak a m. kir. államvasutak szolnoki személypályaudvara (mellől kiindulólag a Baross-utcán, Kossuth-téren, Gorove-utcán és Zagyva­hidon át az alcsi-i vasúti őrházig vezetendő szabványos nyomtávolságú, villamos üzemű közúti vasútvonalra az 1912. évi január hó 21-én 3267. sz. alatt kelt rendelettel kiadott és legutóbb az 1919. évi január hó 23-án 117.130/1919. sz. alatt kelt rendelettel meghosszabbitott előmunkálati engedély érvényét a jelen rendelet keltétől számitandó további egy év tartamára megújította. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1920. évi julius hó 6-án 53.170 — 1920. 13. SZ. alatt kelt rendeletével Fried és Adorján mérnökök és épitési vállalkozók cégnek a m. kir. államvasutak Torbágy állomásából ki­ágazólag Páty, Telki, Budajenő, Zsámbék, Tök, Szomor, Gyermely, Rirna és Nagysáp községek érintésével a budapest—esztergom—füzitői helyi érdekű vasút Tokod, állomásáig vezetendő szabványos nyomtávol­ságú, gőzüzemű helyi érdekű vasútvonalra az 1906. évi szeptember hó 7-én 58.538. sz. alatt kelt rendelettel kiadott és legutóbb az 1918. évi augusztus hó 10-én 71.481. sz. alatt kelt rendelettel meghosszabbitott előmunkálati engedély érvényét a jelen rendelet keltétől számitandó további egy év tartamára megnyitotta. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1920. évi junius hó 23-án 53166 — 1920. 13. sz. a. kelt rendeletével Fried és Adorján mérnökök és épitési vállalkozók és Fóris­ M Vilmos mérnök, épitési vállalkozó cégnek, a mátra-kőrösvidéki egyesült helyi érdekű vasutak Mátranovák állomásából kiágazólag Ivád, Pétervására, Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz, Szentdo­monkos községek és Óbükkhegypuszta érintésével Borsodnádasdig és Bor­sodnádastól esetleg az ózd-nádasdi keskenyvágányú vasutnak szabvá­nyos nyomtávolságú vonallá leendő átalakítása mellett Ózdig vezetendő szabványos nyomtávú, gőzüzemű helyiérdekű vasútvonalra az 1911. évi január hó 13-án 87214, illetve az 1919. évi december hó 18-án 88146. sz. a. kelt rendeletekkel kiadott és legutóbb az 1919. évi január hó 9-én 38650 sz. alatt kelt rendelettel meghosszabbított előmunkálati engedély érvényét a j­elen rendelet keltétől számítandó további egy év tartamára megny­itotta Vasúti és közlekedési közlöny 12. szára. KÖZLEKEDÉSI VÁLLALATOK HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI. DÍJSZABÁSI ÉS SZÁLLÍTÁSI ÜGYEK. Magyar kir. államvasutak. V. on K. K. 1920. X/3. 1. m­. M. A. V. 13­­­4 a 2 0­3 OH. azimn. Magyar kir. államvasutak. V. O. K. K. 1920. X/3. 1. az. .. , _ 120,904 _IT . M. A. V. —. CII. szám. Fölemelt dijakat tartalmazó uj iparvágányszabályzat kiadása. A m. kir. államvasutak és a kezelésükben levő helyi érdekü vasutak vonalaiból kiágazó iparvágányokon alkalmazandó kocsikiállítási díjak megállapítása iránt a »Budapesti Közlöny« í. é. július hó 13-án megjelent 158. számában 87.151/1920. CII. sz. alatt kihirdetett Szabályzat í. é. október hó 17-ével hatályon kivül helyeztetik s e naptól kezdődő érvénnyel a következő, 200%-os díjemelést tartalmazó szabályzat lép életbe : A kereskedelemügyi m. kir. míniszter 66.544/15—920. szám alatt jóváhagyta. Szabályzat iparvágányok kocsikiállitási dijának megállapítására nézve,, 1. Oly kocsirakománya küldeményei­nél, amelyeket a felek szabály­szerű engedély mellett az állomásról az iparvágányra vagy viszont saját költségükön (kézi, állati vagy géperővel) szállítanak, kocsikiállítási illeték nem számíttatik. 2. Oly kocsirakományi küldeményekre, amelyek szállítását az ipar­vágányon a magyar királyi államvasutak saját mozdonyukkal és személy­zetükkel végzik, a következő kocsikiállítási díjak nyernek alkalmazást: a) 300 méternél nem hosszabb iparvágányon rakott kocsin­ként 6 , b) 300 méternél hosszabb iparvágányon 1 km. hosszúságig rakott kocsinként 9 K c) az 1 km.-nél hosszabb iparvágányokon a b) alatt 1 km.-re megszabott 9 K kocsikiállítási díjhoz, minden további megkezdett kilométer után rakott kocsinként 3 K hozzászámítandó. 3. Oly kocsirakományú küldemények után, amelyek a magyar királyi államvasutak mozdonyával és személyzetével a nyilt vonalból vagy vala­mely a folyópályába csak egyik végével bekapcsolt kitérőből kiágazó iparvágányon szállíttatnak, az iparvágány pályahossza után rakott kocsinként a 2. pontban foglalt díjak szedendők, a nyilt vonal pálya­hosszán pedig (vagyis az állomás kijárati váltója és az iparvágány elága­zási pontja közötti részén), ha ez a vonalrész 50 méternél nem hosszabb, 6 korona, ha 1 km -nél nem hosszabb, 9 korona, ha 2 km.-nél nem hosz­szabb, 15 korona, ha 5 km.-nél nem több, 21 korona, ha pedig 5 km.-en túl terjed, 27 korona kocsinkénti dij számíttatik. 4. Ha a kiállítás, illetve behozatal a szomszéd állomáson túl fekvő valamely állomásról külön e célra rendelendő mozdonnyal történik, az oda- és visszamenetért együttesen minimális dij címén mozdony menet­en­ként 300 koronát kell fizetni. 5. Ha a mozdonynak a rakodás egész tartama alatt az iparvágányon kell időznie, a nyilt pályán való rakodásra nézve megállapított díjszabás­szerű határozmányok és díjak alkalmaztatnak. 6. Helyi fuvarozások eseteiben nem a 2. és 3. pont alatt megállapí­tott kocsikiá­llítási, hanem a helyi árudíjszabásban, a h­elyi fuvarozásra nézv­e megállapított díjszámítás nyer alkalmazást. 7. A kocsi kiállításának módozatai a kötendő szerződésekben a for­galmi és helyi viszonyokhoz képest oly fenntartással állapíttatnak meg, hogy amennyiben a forgalmi és helyi viszonyok változásaihoz képest a kocsik kiállítására vonatkozó megállapodások a szerződés tartama alatt módosítást igényelnétnek, az e részbeni módosításokat az igazgatóság végrehajtani jogosítva van, jogosítva va­n továbbá az igazgatóság, hogy a díjszámításra vonatkozó határozmányokat is, a mindenkor fennálló szabályzatnak megfelelően bármikor megváltoztathassa. 8. E szabályzat határozmányai a magyar királyi államvasutak keze­lése alatt álló helyiérdekű vasutakhoz csatlakozó iparvágányokon is érvényesek. 9. A helyiérdekű vasúti vonalakból kiágazó iparvágányoknál a nyilt vonalszakasz után beszedendő kocsikiállítási díjak (3. pont) legföljebb 100%-kal még felemelhetők. E »Szabályzat« határozmányai kivétel nélkül valamennyi már meg­levő s az államvasutak által kezelt iparvágányokon is érvényesek. • A »Szabályzat«-ban foglalt új kocsikiállítási dijak további intéz­kedésig a 30%-os hadiadóval fölemelve alkalmaztatnak. Budapest, 1920 szeptember hór 27. Az igazgatóság. A kocsik megrakása tekintetében korlátozott vasúti vonalak jegyzékének módosítása. • 1-1A »Vasuti közlekedési közlöny« 1915. évi 104. számában 149.375/1915. CNI- szám alatt, a kocsik megrakása tekintetében korlá­tozott vasúti vonalakra nézve közzétett jegyzékben a kocsik legnagyobb bruttó terhelésére vonatkozó adatok a következőképen módosíttatnak: 1. Az A) táblázat 1. folyószáma elé 1-es folyószám megjelölé­ssel a 2. fejrovatba beiktatandó:­­az Alsóörs—Veszprémi* vonal s az ennek megfelelő 3. fejrovatba : 20 tonna bruttó terhelés írandó. E beiktatás folytán a táblázat 1. folyószáma az 1. a) folyószámot nyert. 2. A B) Táblázat 25. folyószáma alatt a Dunántúli h. é. vasútra vonatkozó adatok akként módosíttatnak, hogy a 3. fejrovatban a Felső­lászló—sárvári vonal helyett »Felsőlá­szló — locsmándi« vonal írandó, a 4. fejrovatban 24 tonna helyett 20 tonna bruttó terheléss­el. Utána új vízszintes alrovatként beírandó a »Locsmánd—sárvári« vonal, a 4. fej­rovatban 24 tonna bruttóterheléssel. A Sárvár —zalabéri vonal után pedig utolsó vízszintes alrovatként felveendő a »Tófej — rédicsi« vonal, a 4. fej­rovatban 20 tonna bruttóterheléssel. Végül az 5. felrovatban a Dunántúli h. é. vasútra vonatkozó összes adatok töröltetnek. 3. Ugyanezen táblázat 34. folyószáma alatt a Győr—veszprém— dombóvári h. é. vasút győrszabadhegy—veszprémi vonalát illetőleg a 4. felrovatban kitüntetett 223 tonna terhelés 20 tonnára helyesbbittetik s az ezten helyi érdekű vasútra nézve az 5. fejrovatban levő bejegyzések töröltetnek. 4. E táblázat 37. folyószáma alatt a Hidegkút—tamásii, 51. folyó­száma alatt a Ke­zthelyvidéki, 83. folyószáma alatt a Pápa—csornai, 95. folyószáma alatt a Sopron—kőszegi, 110. folyószáma alatt a Szombat­hely—pinkafői helyi érdekű vasutakra vonatkozólag az 5. fejrovatban foglalt adatok töröltetnek. 5. A táblázat 96. folyószáma alatt a Sopron—pozsonyi h. é. vasútra vonatkozólag a 4. fejrovatban foglalt mindkét adat töröltetik s helyettük mindkét helyen 20 tonna bruttó terhelés írandó. Budapest, 1920 szeptember hó A magyar kir. államvasutak igazgatósága, a felsorolt h. é. vasutak nevében is. V. és K. K. 1920. X/3. 1. az. M. A. V. V.98 CII. azta. Reexpedicionális kedvezmény a Tiszavidéki hengermalom és tárház r.­küldeményeire. A Dévaványai Takarékpénztár rt. által Dévaványa állomáson létesí­tett nyilvános áruraktárnak a Tiszavidéki hengermalom és tárház rt. tulaj­donába történt átvétele folytán a nevezett áruraktár részére a »Vasuti és közlekedési közlöny* 1911. évi 19. számában megjelent 37.581/1911. Cla. sz. hirdetménnyel engedélyezett reespedicionális kedvezmény, az ott megállapított feltételek és módozatok mellett a m. kir. államvasutak helyi forgalmában és a magyar vasutakkal való csatlakozó forgalomban folyó évi október hó 15-től visszavonásig terjedő érvényességgel a »Tiszavidéki hengermalom és tárház részvénytársaság* dévabányai áruraktárának küldeményeire érvényesíttetik. Budapest, 1920. évi szeptember hó 27. Az igazgatóság. V. és K. K. 1920. X/3. 1. sz. M. A. V. 1­­­3­9".q 465 CIV. szám. Díjkedvezmény a Grazban rendezendő képzőművészeti kiállítás alkalmából. A f.­­évi szeptember hól15-től november hó 15-éig terjedő időben a Stájerországi Képzőművészeti Egyesület által Grazban rendezendő kiállításra rendelt tárgyak után a vasúti árudíjszabás I. rész B) szaka­szának B) XIII. fejezetében megállapított szállítási dij kedvezményt engedélyeztük, az ott meghatározott feltételek és módozatok mellett. Budapest, 1920. évi szeptember hó. A­z igazgatóság.

Next