Vasuti és Közlekedési Közlöny, 52. évf. (1921)

1921-01-02 / 1. szám

–3. szám. Osztrák—magyar gazdasági tárgyalások. Az osztrák és a magyar kormány között Budapesten megkezdett kereskedelmi szerződésre vonatkozó tárgyalásokat Bécsben folytatták. Ez alkalommal egyes fontosabb, a kölcsönös vasúti forgalmat, valamint a magyar—román és az osztrák—román vasúti forgalmat illető kérdések is megoldást nyertek. A tárgyalási anyag két főcsoportra oszlik és pedig: I. tisztán vasúti kérdések és II. oly kérdések, melyek ugyan szintén szoros kapcsolatban vannak a vasutakkal, de a melyeknek végleges rendezése előzetes kormányközi megállapodást is igényelnek. Az I. alatti kérdéseket illetőleg három egyezmény köttetett és pedig: a) Egyezmény a Jugoszláviából Szabadkán át Ausztriába szállítandó gabona- és lisztküldemények tárgyában; b) Egyezmény az Ausztria és Magyarország közötti áruforgalmat illető szállítási feltételek tárgyában ; és c) Egyezmény az Ausztria és Magyarország tulajdonát képező vasúti kocsikon eszközlendő javítások tárgyában. A II. alatti kérdéseket illetőleg négy egyezmény köttetett, melyeknek tárgyalásánál a Wienben időző román kormányképviselő is részt vett. A vonatkozó egyezmények a következők: a) Egyezmény a Magyarország és Románia között felveendő árufor­galom tárgyában; b) Egyezmény az Ausztriából Magyarországon át Ro­mániában fel­veendő zárt vonatokban továbbítandó áruforgalom tárgyában; c) Egyezmény egy közvetlen D) vonat életbeléptetése tárgyában Wien—Budapest—Bukarest között; d) Egyezmény az Ausztria, Magyarország és Románia közötti kocsi­átmenet tárgyában. Az a) és b) alatti közvetlen áruforgalmak életbe lépése 1921. január 1-ével van tervbe véve; a c) alatti közvetlen D) vonat egyelőre hetenkint háromszor közlekednék, előreláthatólag 1921. január 16-tól. Romániával való közvetlen átmenet egyelőre csak Lökösháza és Biharkeresztes állomásokon át lesz, mimellett azonban a tényleges üzem­­csere Arad és Nagyvárad állomásokon fo­g történni. Az érdekelt államok közötti forgalmat nagyban megkönnyíti az a határozmány, mely szerint a tervbe vett közvetlen D) vonatnál az útlevél­-és vámvizsgálatot elvileg a vonatban fogják megejteni. Az érilített egyezmények természetesen még az érdekelt kormányok jóváhagyását igénylik. Vasúti közlemények. Közvetlen forgalom Jugoszláviával. Dec­ember 17—21-ig Szabad­kán a magyar kir. államvasutak és a belgrádi kir. közlekedésügyi minis­térium képviselői között nagyszabású tárgyalások folytak, mely alkalommal a közvetlen vasúti forgalom felvétele tárgyában — az érdekelt kormányok jóváhagyásának fenntartásával — a személy-, podgyász- és áruforgalmat illetőleg ideiglenes megállapodások köttettek. Amennyiben a szükséges előzetes intézkedések befejezhetők lesznek, a közvetlen forgalom felvétele 1921. február hó 1-re van tervbe véve. A személyforgalom a következő vonalakon fog megindulni és pedig: a) a déli vasúton Nagykanizsa— Pragerhofon át, b) a magyar kir. államvasutakon : 1. Zagreb—Gyékényesen át, 2. Szabadka—Kelebián át és 3. Szabadka—Szeged - Szőregen át. Az áruforgalom egyelőre csak kocsirakományú árukra terjed ki, mint átmeneti állomások , Gyékényes, Kelebia, Röszke, Szőreg, Murakeresztúr, illetve Nagykanizsa jönnek tekintetbe. Az áruforgalmat illetőleg általában az úgy­nevezett „Berni egyezmény" határozmányai mérvadók. Ugyancsak ez Vasúti és közlekedési közlöny Hajózási közlemények. Dormándy Géza vezérkari ezredest a Dunagőzhajózási Társaság budapesti forgalmi igazgatóságához igazgatói minőségben kinevezte. Nevezett egyelőre az adminisztratív és személyzeti ügyek vezetését vette át Dr. Barna Károly igazgatótól, ki a társaság jogtanácsosa marad továbbra is-Visszapillantás az 1920. évi hajózási idényre. Folyamhajózásunk az 1920. évben nagy haladást tett ugyan a konszolidáció felé, de rendes forgalom fentartása még korántsem volt lehetséges. A belföldi forgalom a megcsonkított magyar Dunán jelentéktelen volt, a nemzetközi viszony­latokban pedig egyrészt a politikai viszonyok, másrészt az egyes parti államok által kibocsátott korlátozó intézkedések gátolták a forgalom kifej­lődését. Ennek dacára a dunai hajópark az egész évben jól volt foglalkoz­tatva s a hajósvállalatok a többször emelt díjtételek mellett, a hosibilis üzemi költségek dacára is kielégítő pénzügyi eredményeket értek el. Hajóárért egész évben, de különösen aratás után oly élénk kereslet volt, hogy a hajótársaságok azt nagy részben nem tudták kielégíteni. Hogy a hajókkal nem volt oly forgalom lebonyolítható, mint az kívánatos lett volna, annak a szénhiány volt a fő oka. A mindenkor rendelkezésre álló szén mennyisége szerint élénkült vagy csökkent a forgalom, mert egyébként — mint fen­tebb említettük, — a hajókereslet sokszorosan felülmúlta a kínálatot. A víz­állás októberig általában kedvező volt, több ízben azonban nagy méretű áradások gátolták a rakodási munkálatokat. Az őszi hónapokkal ellenben kisvízállás állandósult s ez rendkívül fokozta a szénhiány mellett a for­galmi nehézségeket. A személyhajózás a Wien—Budapest—Baja szakaszon egész évben élénk volt. Külön kiemelendő, hogy az M. F. T. R. az elmúlt évben már az egész magyar Dunán, illetőleg Bécsig járt személy­hajóival. — Nevezetesebb hajózási baleset nem fordult elő.­­ Fontos mozzanat a dunai hajózás mult évi történetében az angolok térfoglalása a Dunán, akik a legtöbb hajóstársaságnál nagyobb arányú tőkeérdekeltséget vállaltak s igy jelentős befolyást biztosítottak maguknak az ügyek vitelére. Az ellenség által elvett magyar hajópark sorsa felett az amerikai arbiter eddig nem döntött, s egyelőre nem is sejthető, hogy az ítélet miként fog szólani. Vegyes közlemények: Magyarország szénellátása ügyében Ray Gottlob szénkormány­bizt­os Párisban ismertette a legfelsőbb jóvátételi bizottság előtt Magyar­ország szénellátásának ínséges viszonyait és az entente támogatását kérte. A jóvátételi bizottság kilátásba helyezte, hogy a szomszédos államokat utasítani fogja, hogy Magyarország szénszükségletének fedezéséről gondos­kodjanak. Ideiglenes kereskedelmi szerződés Bulgáriával. A hivatalos lap közlése szerint a magyar kormány Bulgáriával ideiglenes kereskedelmi szerződést kötött, amely 1921. évi augusztus hó 9-ig érvényes. A megálla­podás szerint a Bulgáriába kivitelre kerülő magyar árukat, úgyszintén a Bulgáriából behozandó árukat a legnagyobb kedvezmény elve alapján fogják kezelni. A vámpótlék fölemelése. A kormány legújabb rendelete értelmében az eddigi 1900°,­o-os vámpótlékot (fejpénz) 2400%-ra emeli fel. A fölemelés 1921. január hó 1-én lépett életbe. A magyar helyi érdekű vasutak r.-t. 1918. és 1919. évi egyesített mérlegét 20 millió K alaptőke és 5.286.176 K összes bevétel mellett 129.745 K tiszta nyereséggel tünteti fel. A Magyar vagon- és gépgyár rt. legutóbb megtartott közgyűlésén azt jelentették, hogy a mérleg 2,097­ 06 K nyereséggel végződött. 3 NEM HIVATALOS RÉSZ. ELŐFIZETŐINK FIGYELMÉBE! A nyomdai és papírárak legutóbbi drágulása folytán kénytelenek vagyunk lapunk előfizetési árát felemelni. Az áremelést a lap előállításának óriási költségeivel arányban nem állóan, a lehető legmérsékeltebben állapítottuk meg. Lapunk új előfizetési dija 1921. év január 1-jétől kezdődőleg egész évre , . . . 300 korona félévre 160­0 negyedévre .... 85 » Felkérjük­­. előfizetőinket, hogy a most esedékes előfizetési dijat, illetve különbözetet a jelen számunk­hoz mellékelt postautalvány segítségével befizetni szíveskedjenek, alkalommal szabályozták a kölcsönös kocsiátmenetre vonatkozó kérdéseket is. A tárgyalásokon részt vettek a magyar királyi posta- és távirdavezér­igazgatóság és a belgrádi királyi posta- és távirdaministérium képviselői is, kik a közvetlen vasúti forgalom felvételével összefüggő közönséges, aján­lott-, érték-, levél- és csomagforgalomra vonatkozó ideiglenes megállapo­dásokat állapították meg, önként értetőleg szintén az illetékes felettes hatóságok jóváhagyásának fenntartásával. Középeurópai vasúti járómű­irányító, forgalmi bizottság. A párisi békebizottság elnöke az 1919. szeptember hó 29-én Itália, Lengyelország, Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia és Ausztria kormányaihoz, valamint az akkor Budapesten tartózkodó szövetséges tábornokokhoz intézett leira­tában közli, hogy a középeurópai rendkívül nehéz vasúti forgalmi viszo­nyokra való tekintettel, szükségesnek tartja egy oly nemzetközi bizottság létesítését is, melynek célja lesz ennek a forgalomnak megjavítása. A fenti rendelkezéssel egyidejűleg azt javasolja, hogy a fenti államok mindegyike küldjön ki egy-egy kellőképen fölhatalmazott kormányképviselőt, ki nem csak államán­ak érdekeit képviselné, hanem egyúttal összekötő kapocs volna a többi hat állam között. Végül jelzi, hogy ennek a bizottságnak veze­tésével egy elismert műszaki szakember volna megbízandó, ki azonban ezen hét állam egyikének sem volna honpolgára. Ezt szem előtt tartva, a bizottság vezetésével Gaston Leverre-et, mérnököt, az orléansi vasút helyettes üzemvezetőjét bízza meg. A békebizottság elnökének ezen ren­delkezése folytán létesült a „Középeurópai vasúti járóműirányító, forgalmi bizottság" (Comité de Circulation du Matériel roulant dans l'Europe Cent­rale). Ez a bizottság is üléseit Wienben, a császári vár termeiben tartja és tárgyalási nyelve a francia. Első ülését 1920. január hó 14-én tartotta és azóta állandóan ülésezik. Budapesti hivatalnok, feladási pénztáros, családi okok miatt cserélni óhajt vidéken levő pénztárossal, lehetőleg a debreczeni u. v. terüle­tén. Utcai lakását átadja: 2 szoba, konyha, villany és gáz. A reflektálót több kedvező körülményről személyesen világosítja fel. Címe a szerkesztő­ségben.

Next