Vasuti és Közlekedési Közlöny, 75. évf. (1944)
1944-07-23 / 63. szám
63. szám. Vasúti és közlekedési közlöny express romániai ágának, amely Párist Zágrábon, Vinkovcin, Szabadkán és Temesváron át Bukaresttel kötötte össze, lett egyik fontos állomása. Szabadka vasúti gócponti jellege még inkább megerősödött, midőn a magyar kormány az Alföld—Fiumei Vasúttársaság vonalainak államosítása után 1385-ben megépítette a Szabadka—bajai vonalat, majd amikor 1909. évben megnyitották a bajai—bátaszéki—dunai vasúti hidat. Ekkor Szabadka Baján és Bátaszéken át Újdombóvárott bekapcsolódót a Dunántúl és elsősorban a budapesti—fiumei fővonal forgalmába. A Szabadka— zentai, valamint a Szabadka—cservenka—gombosi helyiérdekű vasúti vonalak kiépítésével pedig a városvasúti forgalma még inkább megnövekedett. Szabadka város területe ma 11 kerületre oszlik. A városban a vasúti közlekedésbe akkor kapcsolódott be, amikor még a mai IX., X. és XI. kerületek nem lakóterületek, hanem beépítetlen szőlők voltak. Így állt elő az a helyzet, hogy a város közepén lévő személypályaudvar és az ettől délre elhelyezett teherpályaudvar a város nyolc régi kerületét a most kiépülő IX., X. és XI. kerületektől elválasztja. Ezért a város a múlt év folyamán városrendezési tervpályázatot hirdetett, amelynek keretében a közlekedési problémákat is meg kellett oldani. A beérkezett pályázatoknak forgalmi szempontból való kiértékelése azonban — a rendkívüli idők miatt — még nem történt meg. A város vasúti közlekedésével kapcsolatban meg kell említenünk, hogy a Kecskeméti Gazdasági Vasút kecske-mét—kiskunmajsai keskenynyomtávú (760 mm) vonalát Szabadkáig tervezi meghosszabbítani. Az erre irányuló munkák már megkezdődtek. Szabadka városának a közúti forgalmat illetően is igen jelentős a gócponti helyzete. A városon halad át a budapest—szeged—belgrádi főközlekedési közútvonal, csatlakozással Kiskőrös valamint Baja és Zombor városok felé. A kedvező vasúti és közúti összeköttetések következtében a város állandóan fejlődik és ez az igen előnyös közlekedési gócsponti helyzet bizonyára mindig jelentős, szerepet fog játszani a város életében. (Cegléd.) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye egyik legrégibb városának, Ceglédnek már 1847-ben volt vasúti vonala. Az említett év szeptember havának 1-én adta át a forgalomnak a Magyar Középponti Vasúttársaság a pest—cegléd—szolnoki vonalát, Magyarország második gőzüzemű vasútvonalát. Az abszolutizmus ideje alatt az oztrák kormányzat meghosszabbította ezt a vonalat Szegedig, majd amidőn a magyarországi vasútvonalak egy részét az Osztrák Államvasúttársaság megvette, e társaság építette meg és adta át a forgalomnak 1856-ban a szegedi tiszai vasúti hidat és a következő években a szeged—temesvári és temesvár—báziási fővonalakat. Ceglédről indul ki a Kupáig Kovácsmajorig haladó szárnyvonal és itt csatlakozik a Ceglédkörnyéki Gazdasági Vasútnak Ceglédtől keletre, Vezsenyig haladó 760 mm keskenynyomtávú vonala. Cegléd vasúti csomópont ugyan, de vasúti közlekedési szempontból hátrányos helyzetben van. Jelenleg a dunántúli és a felvidéki vasúthálózatra csak Budapesten keresztül szállíthatók a gazdasági termékek. Szükség lenne tehát egy tranzverzális vasútvonalra, amely a Tiszántúlt és az északi vasútvonalakat az Alföldön át, Budapest elkerülésével, kötné össze a Dunántúllal. Szükség lenne erre azért is, mert a Felvidék az Alföldről Budapsten, avagy Szolnokon át is csak nagy kerülővel érhető el. Előnyös fekvésénél fogva e tranz- verzális vasútvonalnak a középpontja Cegléd lehetne. A budapest—miskolc—munkács—lavocnei fővonal Vámos- györk állomását Jászberényen át Cegléddel összekötő fővonal szolgálná a Felvidék közvetlen összeköttetését az Alfölddel. E fővonal további meghosszabbítása volna nyugati irányban a Székesfehérvárig építendő fővonal Örkényen,Dömsödön és Adonyon át, metszve Örkénynél , a budapest—lajosmizse—kecskeméti vonalat, Dömsödnél a budapest—Szabadka — újvidék — belgrádi fővonalat, Adonynál pedig csatlakozva a pusztaszabolcs—dunaföldvár—paksi mellékvonalhoz. Ez az átlós fővonal, Pusztaszabolcson és Börgöndön át, a meglévő vasútvonalakat részben elsőrangúsítva, Székesfehérvárott torkolna be abudapest—nagykanizsa—pragerhofi fővonalba. E tranzizális fővonalnak cegléd—székesfehérvári vonalrész kermentesítené a cegléd—budapest—székesfehérvári vonalat, a cegléd—gyöngyösi vonalrész pedig a lökösháza—Szolnok—ceglédi, a debrecen—Szolnok—ceglédi, a szeged—ceglédi, valamint az újvidék—Szabadka—dömsödi vonalak gyűjtő fővonala lenne. Vasútközlekedési szempontból figyelmet érdemel az a terv is, amely szerint a Ceglédtől Kupai-Kovácsmajorig haladó szárnyvonal meghosszabbíttatnék Lajosmizséig,betorkolva Lajosmizsén a budapest—lajosmizse—kecskeméti mellékvonalba. Cegléd a közúti hálózatot tekintve is fontos gócpont a Duna—Tisza közén. A Budapestet Erdéllyel összekötő főközlekedési közútvonalon fekvő város fejlesztése szempontjából, de országos érdekből is szükséges volna — miként a vasúti közlekedésnél is —, hogy Cegléd tranzverzális közlekedési közútvonalon köttessék össze Székesfehérvárral Örkényen és Adonyon át. Ez átlós közúti útvonal kiépítésével a Tiszántúl -Budapest kikerülésével köttetnék össze az Alföld északi részén át a Dunántúllal. Mindezeknek az elgondolásoknak a megvalósítása Cegléd város jövő gazdasági életének fejlődésével függ össze. E tervek megvalósulása, közlekedési gócpont jellege mellett az ipar- és kereskedelem egyik gócpontjává emelnék Ceglédet, elősegítve ezzel is azt a mindinkább előtérbe jutó elgondolást, hogy az ipart és kereskedelmet — a jövő érdekében is — lehetőleg decentralizálni kell. Dr. Kerkápoly Iván, 1 455 Előléptetések és kinevezések a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi minisztériumban. Kormányzó Úrs Főméltósága a minisztérium vasútigazgatási VII. szakosztályának vezetőjét, dr. Nánássy János miniszteritanácsost miniszteri osztályfőnökké, helyettesét, dr Lukachich-Matlekovich Aladár miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel feruházott miniszteri osztálytanácsost miniszteri tanácsossá, a minisztérium vasúti díjszabási VI. szakosztályának vezetőjét, dr. Fárián-Szabó László miniszteri osztálytanácsosi címmel és jelleggel felruházott miniszteri titkárt miniszteri osztálytanácsossá kinevezni méltóztatott, a minisztérium elnöki osztályában, dr. Tari Józsefminiszteri osztálytanácsosnak a miniszteri tanácsosi címet és jelleget, a minisztérium közlekedéspolitikai szakosztálya vezetőjének, Láng-Miticzky Tibor miniszteri osztálytanácsosnak pedig a miniszteri tanácsosi címet adományozta. Igazgatói kinevezések a m. kir. államvasutaknál. A minisztertanács a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr előterjesztésére Gebauer Béla MÁV. igazgatóhelyettest, akereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium XI. (Közúti közigazgatás) szakosztály vezetőjét, akai Akay Elemér MÁV. igazgatóhelyettest, a kereskedelemi és közlekedésügyi minisztérium VIII. (Vasúti műszaki ügyek) szakosztály vezetőjét, Makláry Sándor MÁV. igazgatóhelyettest, a MÁV. igazgatóság pénzügyi főosztályának vezető helyettesét és dr. Szájbély Jenő MÁV. igazgatóhelyettest, a MÁV. igazgatóság kereskedelmi főosztályának a vezetőjét a m. kir. államvasúti rendszerű II. fizetési osztály 2. fizetési fokozatába 1944. évi július hó 1-től kezdődő hatállyal igazgatókká kinevezte. Az új igazgatókat, kik a vasúti tisztviselői karnak régi, kiváló és igen érdemes tisztviselői, ezen a helyen is melegen üdvözöljük. Változások a m. kir. államvasutak egyes főosztályainak vezetésében. A MÁV Igazgatósága gépészeti (E) főosztályának vezetője, Beöthy Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos, igazgató, a gépészeti, az anyag- és leltárbeszerzési (G) főosztály, vezetője: Bárány Béla m. kir. kormányfőtanácsos, igazgató pedig az anyag- és leltárbeszerzési főosztály vezetése alól saját kérelmére 1944 július hó 1-évől felmentetett.