Végeken, 1995 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1995 / 3. szám
végek dicsérete 34 Zsoltár Ments meg uram, adj már nyugodalmat, szerezz keserű szívemnek békét, lehessek az, aki éjjel alhat, ne ébren lássam meg napod fényét, dörömbölök, nyíljék kapu rajtam, bentrekedt sikoltozásom szálljon színed elé, ne hagyj el a bajban, segíts túl a végső akadályon, hadd haljak meg szelíd, ép elmével, siettesd, de őrizd szép halálom, szégyen nélkül búcsúzhassak még el, hogy ne kelljen magam megutálnom, ments meg uram, békét, nyugvást adjál, s legyen kéz, ki kegyesen elhantol, ne kényszeríts több lennem magamnál, ments meg immár engem önmagamtól. A négysorosok Azt hiszem, hogy én így akartam, ily furcsán, torzul, keserűn? de hogy húzhatnám úgy, mint hajdan, egy spárgahúrú hegedűn? Hiába hiába próbált szabadulni, a kövek, falak megkötötték, hiába próbált szabadulni, megbéklyózta a vas-sötét ég, hiába próbált szabadulni, megmarkolták a kezét, vállát, hiába próbált szabadulni, rákényszerítették a hálát, hiába próbált szabadulni, rabbá nem tette apja-anyja, hiába próbált szabadulni, rab lesz gyermeke, rab lesz fattya, hiába próbált szabadulni, istene rabként feszült fára, hiába próbált szabadulni, három nap? sok az egy csodára, hiába próbált szabadulni, a szívét erei körbefonták, hiába próbált szabadulni, hazája maradt ez az ország, hiába próbált szabadulni, hiába rabságát szerette - nem is akart már szabadulni, a béklyó címer lesz felette. VÉGEKEN 1995. 6. évf. 3. szám Infinitívuszok menekülni, menekülni, közben írni, remekülni, sok-sok mindent kikerülni, élni, élni, ki nem hűlni, holtra dermedt testtel bírni tovább úszni, nem merülni, szerelemtől keserülni, inni, hinni, vinni, élni -kegyelmet? azt sose kérni Szerelmünk Szerelmed tiszta víz, két szemed barna őz, a számon furcsa íz, tavasz vagy, én az ősz, ha nyilasz, én csukódom, könyörtelen a nász, keserű bor a csókom, és részegség alá. Szerelmem tört cserép, szerelmed friss üveg, összeillesztenéd kicsorbult szélüket, bizonytalan kezed éles szilánkot próbál, a lüktető eret felhasítom csuklódnál. Szerenád megszámolnám a lélegzeted, hogy páros-e, nem alszik veled valaki más? - a szíved hogy van? ha páratlan, hogyan dobban? megnézném, cipőd sarka mennyit kopott azóta? - csak egy centit? hol jártál? ruhád szimatolnám, idegen illat? az csapott rám? rángatódzol? nyugodt az álmod? odaértél? vagy kellett várnod? hajad zilált? simára fésült? a tükröd veled mire készült? - de kerítésen, ablakrácson nem juthat át csúf szerenádom, nem érek el két kézzel hozzád, csak szaggatom a babarózsát.