Vegyipari Munkás, 1949. január-december

1949-01-01

1949 január K­ülföldiek a Shell­ben HÉTKÖZNAP ESTE.­­ Olyan, mint a többi. Van, ki­­ sakkozik, mások olvasnak, akad, ki szemináriumi jegy­zeteket készít. Van olyan is, aki csak beszélhet egy fekete mellett. Klubélet a csepeli Shellben. Minden esti meg­szokott képe ez a minden el­képedhető kényeemmel be­rendezett klubnak, mely már a demokráciának köszönhető. * És mégis, más ez a hétköz­nap este, mint a többi. Vendé­gek vannak. Külföldiek. PÁS­TORÉ, NICOLE, BLANCH elvtársak. Az egyik olasz, a másik francia, a harma­dik svájci, ő a feleségét is­elhozta. Mind kommunisták, pár napja vannak Pesten s meg­látogatták ma este a She­ll­­klubot. Nagy örömmel fogad­ták őket s ők is hamar rend­kívül otthonosan érezték ma­gukat. Külföldi vendégeink kom­munisták, de újságírók is, akik az igazságot keresik, lát­sz­a­te­re­dm­én­yekk­el, f­r­áz­isok­­kal nem elégszenek meg. Az általános helyzet sem nagyon érdekli őket, azt hivatásuknál fogva úgy is ismerik, min­denkinek az egyéni problé­máira kiváncsiak. Most itt ülnek a csepeli dol­­gozóik között és a nyelvi ne­hézségek ellenére is tolmácsok segí­ségével csakhamar igen élénk lesz a beszélgetés, a »kö­zös dolgok rendezése«. * MINDEN ÉRDEK­I rém. És ez­­ fényben sugár­­­zás átragad a külföldiekre is, de ellenkező hatással. Látszik, ahogy egyre jobban az jár az eszükben és el is mondják, hogy míg náluk a háború előtt sokkal magasabb volt az életszínvonal, mint nálunk, ma már nemcsak, hogy utol­értük őket, hanem jelentős mértékben túl is szárnyaltuk. A SZEREPEK FÖLCSERÉ­­LŐDTEK. Most már mi kér­dezünk és ők felelnek. De, amit mondanak, abban nincs öröm. Csak arról tudnak be­számolni, hogy az életszínvo­­nal csökken, mert az árak emelkednek, a fizetések pedig nem. Hogy a munkások nem­csak, hogy nem kerekedtek a tőkések fölébe, hanem soraik is rendezetlenek. , S ha akár általában, akár konkréten kérdezzük a bajok okát, a válasz egy és ugyanaz a két szó. Mint, amikor a gra­­mofon tű elakad s a lemez megszakítás nélkül ismétli: »Marsh­all-terv. Marshall-terv«. »Da hiszen Franciaországnak vannak gyarmatai!« — »Gyar­matait! Franciaország maga is gyarmat ma. És egy­re in­kább az lesz. Kizsákmányoló­­bál kizsákmá­nyodt« És így van ez mindenütt nyugaton, az úgynevezett »polgári de­mokráciákha«. * Tóközben hazafelé a svájci elvtárs: — Ha minden svájci és mindenki Nyugatról f eljö­hetne és saját szemével láthat­­ja,'. • éUar-* kot és ta" VEGYIPARI MUNKÁS éve halt meg Lenin elvtára, a kommunista In­ernációnál megalapítója, a világkommu­nizmus veséje, de a lenini eszme is oroszként világos, ráu­­talja az lányt, s a viág ha­lad is ebben az irányban. Mi­­kor meghalt, még csak a Szovjetunió volt; ma már vannak népi demokráciák, s a népi demokráciákon kívül is Európában erős kom­munista pártok. Van Európá­ban Mar­kos?­-hadsereg, hol­nap már egész Kína is a mi oldalunkon áll, s nemsokára Indonézia is. És mi tudjuk, hogy el fog jönni az az idő, hogy, mint Shaw mondta, Amerikában Washington szob­­ra mellé felállítják Lenin szobrát. »Világ proletárjai egyesüljenek«, fejeződött be 1848 ban a Kommunista Kiált.,­vány. S a világ dolgozó Le­­nin a mutatásai alapján egye­­sülnek, s holnapra már­ a mienk le­z. és nemzetközivé lesz holnapra a világ. B. JT. A politika úri huncutság — Szállt az ének szájról-szájra anno daru­mal Krisztus után a XX. Szá­zadban Magyarországon, s jól­ fizetett kin­ornások jobb ügy­höz mil­lió buzgalommal nép­szerűsítet­ék ezt a slágert, amíg mindenki lá­tta. No PerSzA azután jött egy csúnya háború és elfuja kin­tornáikul. »’égerestül »,s egész malacksindárt, s a dolgozó nép a marxizmus—seninizmus ha­talmas kórusművén keresztül fejlesz­este politikai tisztán­ hallását. Rövid három év alatt akkorát fejlődtünk, hogy a múltból véletlenül ittmaradt a­ndszenty féle verklisek ha­ils hangjait meg tud nk kft­vhi.%1« „ ^»1'iliUl 0T^i . a normáról ez újításokról A PALIK ÉS TÁRSAI-siál a Gerő-m­upilabrigád tagjai el­ha­­rozták, hogy »Harc a nor­malazítás ellen« jelszóval a hivatalosan megállapított nor­­mát tíz százalékkal teljesítik túl és ezt a 10 százalékkal megnövelt normát veszik alap­normának. A termelésben pon­ l©s és precíz munkával már el­hiúlt év 40. hét­­etében el­éritek, hogy a nyersanyag megtakarítás IP/e-ról l9°/«-ra növekede­t. A KOVALD-nál « »Ságvári­­brigád« célul tűzte ki, hogy emeli a vegyimosoda mánká­­jának minőségét, s az eddig elért HőVirus normát IS9/» kal megsz­­orítja. A PHYLAXIA kéri, hogy miután náluk eddig egyálta­lán nem volt norma, állapítsa­nak meg most már ott is sza­batos normákat. Az BSEHN kátránygyárban eddig a laza normák követ­keztében voltak, akik 951/e-ot is alig tudtak elérni, de vol­tak, akik já­szi könnyedség­­gel teljesítettek 1009/- ot. En­nek következtében tehát ellen­­tétek vol­ak­ Mindnyájan akarják a norroarendezést, hogy ezeket az ellentéteket meg lehessen szüntetn . A RUGGYANTAARUGYAR- kap a tömlőosztály Kárpáti­­brigádja átérezve, hogy a há­­roméves terv sikeres végre­­haj­ása érdekében mennyire fontos a laza norma követ­keztében keletkezett kilengé­sek kiegyenlítése, vállalta a norma tto­ros szűkítését. A HUNGÁRIA gumigyárá­ban Albert Istvánná brigád-A BÓNI­avárt denen dolgozó Szabó József elvtárs étlete volt, hog­y a Wortington gőz­­szivattyúk albest tömítését kö­zönséges kemény fával pótolja, ezáltal igen jelent­ős megtaka­­rítást értek el. KELETI ÉS MURÁNYI­ gyárban Kaprl­r Kálmán elv­­társ azáltal, hogy a festékke­verés sorrendjét megváltoztat­ta, sokkal tökéletesebb minő­ségű anyagot tudott gyárt­ni jelentékenyen rövidebb idő alatt. A LEINER egyv nyárban dr. Gáti György főmérnök és dr. Schönwald Éva főmérnök elv­­tár­ak kihirdetésük alkalmá­val ott felfejlett működésükért az újítási bizottság külön el­ismerésében és pénzjutalom­ban részesültek. A C­HINOINBAN eddig 85 újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók. A KRAYER-gyár vegyészei olyan műgy­otát állítottak elő, mely 10 százalékkal ol­csóbb, mint a külföldi, s ezzel évente 180.0000 forintot takaarí­­tanak meg a vállal­tható. A GUMICSIZMÁK előállí­tásához a múltba horminoxi­­dot hasz­áltak fel, amelyet külföldről, v Jutáért szereztek be. A dolgozók körében felve­tődőt az a kérdés, hogyan te­hetne ezt az importcikket he­lyettesí­teni. A kísérleteknek meg is lett az eredményük, a horganyoxid egy részét láng­korommal lehet helyettesíteni. A HUNGÁRIA GUMIGYÁR szakemberei a most munká­sévó hócsizmák gumikor­­ról már ezt az eljárást is i— •»«*/-— -­ 3

Next