Vegyipari Munkás - Vegyipari Dolgozó, 1950 (46. évfolyam, 1-24. szám)

1950-01-01 / 1. szám

2 KEDVES ELVTÁRSAK, BARÁTAINK! A francia, a lengyel, a magyar, a Német Demokratikus Köztársaság, az olasz, a szovjet és a csehszlo­vák vegyipari szakszervezetek kép­viselői 1949 november 13—14-én Bolognában (Olaszország) értekez­letet tartottak. Megvitatták a vegy­ipari dolgozók helyzetét és a követ­kezőket állapították meg: A kapitalista és gyarmati orszá­gok vegyipari vállalatainál dolgo­zók túlnyomó többsége igen nyomo­rúságos és egészségtelen körül­mények között dolgozik, melyek állandó veszélyt jelentenek egész­ségük, sőt életük szempontjából is. Súlyosbítja a vegyipari dolgozók helyzetét a trösztök és mono­póliumok törekvése a profit állandó emelésére, a dolgozók fokozottabb kizsákmányolására, amivel egyide­jűleg állandóan szembeszállnak minden lehető béremelésnek. Felhívás a világ Vegyipari Szakszervezeteihez és dolgozóihoz a munkanélküliség ellen­ét az állandó foglalkoztatottságért, a reálbérek emeléséért és a jobb életszínvonalért, a fizetett szabadságért és üdülésért, a jobb munkafeltételekért, az in­gyenes orvosi ellátásért, a munka és a munkahely egészségvédelmi berendezéseiért és a dolgozók üdülőinek megszervezéséért, a munkaadó, vagy az állam ál­tal fizetett megfelelő társadalom­biztosításért, a balesetbiztosí­­sért, a munkanélkülisegélyért, a terhességi és szülési segélyért, a családfenntartó halála esetén halá­lozási segélyért és öregségi se­gélyért, a méltányos munkaidőért, — a fizetések csökkentése nélkül — kü­lönösképpen a veszélyes és egész­ségtelen munkahelyeken, a nemek közötti különbségek, az ifjúság, a különböző nemzetiségű, fajú és színű dolgozók egyenjogúsí­tásáért, fizetési normák bevezeté­séért, a kollektív szerződések beve­zetéséért és megfelelő szociális vé­delemért, a gyarmati és függő országok dolgozóinak közvetlen és közvetett megsegítéséért, a nagyvárosi dol­gozók akciója és a nemzetközi szak­­szervezeti mozgalom által, az »egyenlő munkáért, egyenlő bért­ elvének alkalmazásáért mind a nők, mind pedig az ifjúság szá­mára, az ifjúság szakmai továbbkép­­zéséért, a vegyiparban különösen nagy­számú megbetegedések, mint pl. a szilikózis, a tüdőbaj, az ólom­mérgezés, a benzolmérgezés és mindenféle krónikus mérgezés, krónikus légcsőhurut, a krónikus emésztési és légzési zavarok ellen. VEGYIPARI MUNKÁS Az imperialisták háborút szítanak A háború előkészületeinek pszichózisa, melyet az imperialista tábor vezetői tudatosan szítanak, a fegyverkezés állandó emelkedése, az extra-profitért való kíméletlen hajsza és az a jelentős szerep, melyet a vegyipar játszik a támadó háborúkban és a most folyó gyar­mati háborúkban, a tőkések foko­zott együttműködését vonják ma­guk után, megerősítve ezzel a kar­telleket és a nemzetközi mono­póliumokat. Tekintettel a vegyiparnak a mo­nopóliumok és a kartellek által elő­idézett jelenlegi helyzetére, arra, hogy a kapitalista államok mindin­kább növekvő gazdasági válsága a vegyipar különböző szakmáiban a dolgozók növekvő kizsákmányolását eredményezi, tekintettel az állandóan növekvő munkanélküliségre és a dolgozók nyomorára, a válságnak ez elen­gedhetetlen tartozékaira, számotvetve azzal­, hogy a múlt­ban a nagy vegyipari trösztök min­den erejükkel az agresszív hábo­rús törekvések szolgálatába állot­tak és mérhetetlen­ szenvedéseket okoztak az emberiségnek; tekintettel végül arra, hogy a vegyipar trösztvezérei már régóta nemzeti és nemzetközi alapon ösz­­szefogtak a dolgozók ellen és ál­landó, mindinkább erősödő harcot vívnak a dolgozók életszínvonala ellen, úgy határoztunk, hogy halasztha­tatlan feladat a Vegyipari Dolgo­zók Nemzetközi Szakmai Szövetsé­gének megalakítása. Szükséges a Nemzetközi Szövetség megalakítása Ezért a Szövetség Előkészítő Bi­­zottsága és a Szakszervezeti Világ­­szövetség elhatározta a Vegyipari Dolgozók Nemzetközi Szakmai Szö­vetsége (Szakszervezeti Világszö­vetség Vegyipari Tagozata) alakuló konferenciájának összehívását. E konferenciát 1950 március 12—14-ig Budapesten tartjuk meg. A Szövetség Előkészítő Bizott­sága és a Szakszervezeti Világ­szövetség meghív minden szak­szervezetet, — tagjainak politikai, vallási, vagy ideológiai meggyőző­désére, fajára, színére, vagy nem­zetiségére való tekintet nélkül — erre a konferenciára a fennálló problémáknak a legszélesebb de­­mokratikus alapon való kivitatása céljából. Felhív minden nemzeti, megyei, vagy helyi szervezetet, függetlenül attól, hogy központjuk tagja-e a Szakszervezeti Világszövetségnek, vagy a Nemzetközi Szakmai Tit­kárságnak, hogy küldje el képvise­lőjét, vagy megfigyelőjét. Ez a Nemzetközi Szövetség a vegyipari, gyógyszeripari, papír­ipari, viscosa, műanyagipari, gumiipari, növényolaj-szappanipari, üvegipari és porcellán-agyagipari szakmák dolgozóit fogja össze. Az Előkészítő Bizottság és a Szakszervezeti Világszövetség fel­­hív minden vegyipari dolgozót é­s vegyipari szakszervezetet, hogy ta­nulmányozza jelen felhívást és te­gyen javaslatot a Nemzetközi Szak­mai Szövetség jövő programmjára vonatkozólag és azt küldje el a Szövetségnek. Harc a jogokért A Vegyipari Dolgozók Nemzet­közi Szakmai Szövetsége egyesíti az összes fent említett szakmák dol­gozóit, hogy a nemzetközi szervezet segítségével megfelelő eredményes harcot vívjunk a vegyipari dolgo­zók különleges érdekei, gazdasági és szociális követelései teljesíté­séért. Egyesülésünk alapja a békéért folytatott harc, a kölcsönös meg­értés a népek között, a béke és a demokratikus szabadságjogok vé­delme, kölcsönös segítség alapján, a nemzetközi testvéri szolidaritás, a munkásosztály akcióegysége és a jobb megélhetésért való harc, a háborús bűnösök ellen, a demokratikus szabadságjogok védelméért és számos országban a szabad szervezkedés jogáért, a sztrájkjogért. A vegyipari dolgozók felelőssége Különleges felelősség hárul a vi­lág vegyipari dolgozóira, a béke megvédéséért vívott harcban: bizto­sítása annak, hogy az összes tu­­dományos felfedezéseket, — melyek között szerepel, az atomenergia is — ne romboló, hanem az emberi­ség javát szolgáló békés, építő cé­lokra használják fel. ELVTÁRSAK, MUNKÁSOK, TISZTVISELŐK, TECHNIKUSOK, ASSZONYOK, IFJAK! A munkásosztály nemzetközi egy­ségének megszilárdításával erősít­sük meg harcunkat az imperialis­ták és ügynökeik ellen, tegyünk le­hetetlenné minden kísérletet, mely a munkásosztály nemzetközi egysé­gének megbontását célozza szak­­szervezeti vonalon, harcoljunk mit. Hók követelésének teljesítéséért, a BÉKÉÉRT, a SZABADSÁGÉRT, a HALADÁSÉRT! A Szövetség Bi­zottsága és a Szakszervezeti Vi­lágszövetség a közös érdekekért felhív, hogy vegyél részt a Vegy­ipari Dolgozók Nemzetközi Szak­mai Szövetsége (Szakszervezeti Vi­lágszövetség Vegyipari Tagozata) alakuló konferenciájának munkái­ban. Ez a konferencia egyik leg­fontosabb tényezője lesz a nemzet­közi szakszervezeti mozgalom meg­erősítésének, záloga az igazi egy­ségnek és a népek közötti testvéri­ségnek. Testvéri üdvözlettel: A Szövetség Előkészítő Bizott­ságának tagjai: Edoard Finck, a francia Vegy­ipari Szakszervezet főtitkára. Victor Drozd, a lengyel Vegy­ipari Szakszervezet elnöke. Radics Árpád, a magyar Vegy­ipari Szakszervezet titkára. Max Reitersleben, a Német De­mokratikus Köztársaság Vegyipari Szakszervezetének elnöke. Eugenio Guidi, az olasz Vegy­ipari Szakszervezet főtitkára. Nicolai Kovaliev, a szovjet Vegy­ipari Szakszervezet elnöke. Adolf Babulik, a csehszlovák Üveg- és Kerámia-ipari Szakszer­vezet főtitkára. A Szakszervezeti Világszövetség részéről: Giuseppe di Vittorio, a Szakszer­vezeti Világszövetség elnöke. Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára. Boleslav Gebert, a Szakszervezeti Világszövetség titkára. Új főtitkárunk Szarvas József elvtárs Szipka József elvtársat Pártunk javaslatára az OMB vezetőjévé nevezték ki. Szakszervezetünk fő­titkári teendőinek ellátásával, a Szakszervezetek Országos Tanácsa kongresszusunkig Darvas József elvtársat bízta meg. (Darvas elvtárs 1908-ban szüle­tett, már 14 éves korában dolgo­­zik, hogy szülein segítsen. 17 éves korában kerül kapcsolatba a moz­galommal. Sokat tanul, állandóan képezi magát. 1933-ban vegyipari munkásként a Chinoinba kerül. 1945-ben ugyanott lesz párttitkár, majd az államosítás után a­, üz­em munkásigazgatója. Útja innét a Vegyipari Igazgatóságba vezetett ahol az igazgatóság helyettes ve­zetője lett. Innét szólította el a mozgalom szakszervezetünk veze­tésére.) Oktatási munkánk megjavításáért A Szakszervezetek Országos Ta­nácsának oktatási osztálya karöltve szakszervezetünk oktatási osztályá­val, több üzemünkben megvizsgálta az oktatási munkát és a következő­ket állapította meg: A meglátogatott üzemekben az üzemi bizottságok csak általános­ságban foglalkoznak az oktatás kérdésével. Elmerülnek a napi apró problémákban; a szemináriumokról legtöbb helyen legfeljebb annyit tudnak, hogy hányan vesznek azon részt. Nagy hiányosság, hogy munka­terv általában sehol sincs és az oktatási bizottságok a legtöbb he­lyen csak papíron működnek. Az oktatási felelősök a szemináriumok megszervezésénél a könnyebb olda­láról fogták meg a kérdést. Nem a káderessel együtt válogatták ki a szeminárium hallgatóit, hanem szakszervezeti napokon csináltak propagandát a szemináriumoknak, s ezzel meg is elégedtek, így a szemináriumokon rossz a szociális összetétel. A szemináriumokat főleg az egy műszakban dolgozók részére szer­vezték, s a Csepeli Papírgyárban például csak most kezdik szervezni a műszakban dolgozók részére a szemináriumot. A vidékről bejárók nevelését szintén elhanyagolták. A megfelelő szervező és felvilágosító munka hiánya okozta azt is, hogy a szemináriumokon nagy a lemor­zsolódás. Így például a Patyolatnál 26-ból 11-en, a Gázművek Rákóczi­­úti telepén 23-ból 17-en jelentek meg, míg a Cartonlemezben a hall­gatók 65 százaléka nem jelent meg! Hibák vannak az­ előadók felké­szültségével is és általános jelen­ség, hogy a hallgatók nem jegyze­telnek. Mindezek alapján a hibák kijaví­tása, a hiányosságok kiküszöbölése érdekében szakszervezetünk okta­tási osztálya a következő felada­tokat tűzi maga elé, illetve az üzemi oktatási felelősök és bizott­ságok elé. ■4 A legjobb káderek bevonásával központi ellenőrző aktíva létre­hozását, mely a megadott minőségi szempontok szerint rendszeresen el­lenőrzi az üzemi szemináriumokat és tömegelőadásokat. 2 Létre kell hozni az üzemeken belül az ellenőrző bizottságot. Ezek feladata a szemináriumok el­lenőrzése a saját üzemen belül.­­ Meg kell teremteni a terv­szerű oktatási munka alapját, s az üzemi oktatási felelősöknek ütemtervet kell kidolgozniok, s a terv végrehajtását menetközben ellenőrizni kell. Meg kell találni a műszakban dolgozók oktatásának legjobb formáját. Ugyanez vonatkozik a vidékről bejárók oktatására is. Kezdjünk hozzá azoknak a hibák kijavításához, hogy e téren is ele­get tegyünk a Politikai Bizottság határozatának, s elméletileg még acélosabban küzdhessünk ötéves tervünkért! A TERMELÉS HÍREI GYÓGYSZERGYÁRTÁSUNK a hároméves terv során hatalmas len­dülettel fejlődött. Olyan gyógysze­reket, amelyeket azelőtt külföldről kellett behozni, ma már itthon gyár­tunk. Minőségükben, hatékonysá­gukban semmivel sem maradnak el a külföldi gyógyszerek mögött. Az A, B, K, N és P vitaminokat ma már kizárólag itthon állítjuk elő. A magyar Trombophort, Haemoetandol, Antitrombosin tökéletesen pótolják a külföldi szereket. Hormon-készít­ményeink teljesen egyenrangúak a külföldiekkel. Ugyanígy a szív­betegségek és az érrendszer meg­betegedésének gyógyítására is Ma­gyarországon gyártottak az egész világon először szintetikus papave­­rint. Ezt a gyógyszert a második világháború óta az egész világon ismerik és keresik. * A FELSŐGALLAI SZÉNFEL­DOLGOZÓ értekezletet tartott a karbidminő­ség megjavításának kér­déséről. A komplex-brigád vállalta a rendelkezésére álló nyersanyagból a megfelelő minőségű karbidgyár­­tás problémájának megoldását. Pokol az oak­ridgei (USA)­­ atombombagyár az ott dolgozó munkások számára. Csak azok az emberek dolgozhatnak ilyen borzal­mas halálgyárban, akiket a nyomor a kétségbeesésbe kergetett, — írja egy amerikai újságíró a Volks­recht című svájci lapban.­­ A lengyel államosított ipar 2 év 10 hónap alatt teljesítette három­éves tervét. A minket különösen érdeklő iparágak közül a papíripar 100, a gumi- és műanyagipar 113, az erjesztőipar 111, a szeszipar 122, a festékipar 152, a cellulózeipar 102 és a kőolajipar 103 százalékot ért el.□ Január 28-án szakszervezetünk szimfonikus zenekara hangver­senyt rendez a Zeneakadémia nagytermében.­­ »Olajmunkás« címmel indult meg a magyar ásványolajipari dolgozók lapja. A szép kiállítású, gondosan szerkesztett lap részle­tesen foglalkozik az ásványolaj­ipari üzemek termelési problémái­val,, színes cikkekben számol be az üzemek kultur- és sportéletéről, foglalkozik az élenjáró szovjet ásványolajiparral. Laptársunknak sok sikert kívánunk. 1950 január 1! . A Vegyipari Munkás ezután még­­jobban betöltheti hivatását. Az ed­dig havonkénti egyszeri megjelenés helyett mostantól havonként rend­szeresen kétizben jelenik meg. Február 1 -től kezdve minden 1-én és 15-én.­­ A hároméves terv üzemi ered­ményeit jól megrendezett­ kiállí­táson mutatta be a Csepeli Papír­gyár. A Szovjetunió példája nyomán előre az ötéves Terv megvalósításáért!

Next