Vegyipari Dolgozó, 1964 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1. szám

Tanácskozott szakszervezetünk központi vezetősége (Folytatás az 1. oldalról) üzemrészeket leállítatni, más üzemrészek megindulását meg­akadályozni. Most kötelessé­günk az összes szakszervezeti szervek és gazdasági vezetők figyelmét felhívni, hogy a téli időszakban megkülönböztetett figyelemmel legyenek a vegy­ipari dolgozók egészségére és biztonságára, s előzzék meg, hogy az­ 1963. évhez hasonló rosszul alakuljon a balesetek száma. A beszámoló ezután az 1964. évi termelési feladatokat is­mertette. Hangsúlyozta, hogy az aktivitás növeléséhez ked­vező a légkör hazánkban. Az MSZMP gazdaságpolitikája tö­retlen, a népgazdaság fejlődése felfelé ívelő. Az 1963-as évben a népgazdaság egészében jó irányban fejlődött, lényegében megfelel az ötéves terv elő­irányzatainak, a vegyipar az előirányzottnál gyorsabb ütem­ben fejlődött. Varnnak gazda­sági nehézségeink, az építő­ipar, a kohó- és gépiipar elma­A vegyipar továbbra is gyorsított ütemben fejlődik. Az 1964. évi termelési terv 8,2 százalékkal lesz nagyobb az elmúlt évinél. A termelésnö­vekedés mintegy kétharmadát a termelékenység növelésével, egyharmadát létszámnöveke­déssel kell hozni. A vegyipar létszámnövekedése körülbelül 5000 fő lesz. A költségszint az elmúlt évihez mérten 1.4 szá­zalékkal kell, hogy csökken­jen. Bérpolitikai intézkedések­re 1.7 százalékos növekedés van előirányozva. Az 1964-es terv teljesítése, bár nem köny­­nyű feladat, reális és végre­hajtható. A trösztök, a vállalatok fo­lyamatosan megkapják az éves terveket, a NIM és a szakszervezet központi vezető­sége felhívással fordul a vegy­ipari dolgozókhoz és támoga­tásukat kéri a feladatok végre­hajtásához. Csak a kiemelke­dően fontos feladatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyekre kü­lönös gonddal kell szervezni a munkaversenyt. Központi fel­adat az exporttervek teljesíté­se, s ahol engedélyezve van, a túlteljesítése. A jövő évi ex­­portterv 6,1 százalékkal ma­gasabb az 1963-asnál. A mi iparágunknak esetleg még plusz tőkés export vállalásá­val is segíteni kell a külke­reskedelmi mérleg javítását, amelyet — mint ismeretes —, megterhelt a Nyugaton lebo­nyolított gabonavásárlás. Az export­munka fontosságának megértése érdekében nagyobb nyilvánosságot kell szentelni a kiváló eredményekkel dol­gozó export brigádoknak és az exportra dolgozó szocialista brigádoknak. Többet kell tö­rődni az anyagtakarék­ossági­­mozgalommal, s az anyagi ösztönzés és a nevelői munka eszközeivé­ kell elérni, hogy a dolgozók jobban bekapcsolód­janak ebbe a mozgalomba. Hangsúlyozni kell az import­anyagok megtakarításának fontosságát. Az anyagtakaré­­kossági pályázatok kiírásánál és elbírálásánál ezt fontos szempontként kell fiz­yei erőbe venni. Az újítási propaganda­munkában és a prémiumok el­osztásánál is helyes az export­­tervek segítésére és az­ import­anyagok megtakarítására vagy pótlására ösztönözni. A beruházások me­gva­lágí­tásáért kiemelhető feladat a beru­házások segítése. 1964-ben a múlt évi 3,5 milliárddal szem­ben csaknem 5 miliárdot köl­tünk régi­pari beruházásokra. Égés- műtrágyagyártásunk je­lentős bővítését, jelenti a TVK Nitrogénműtrágya G­yárának belépése beindul a félvezetők gyártásához szükséges dorogi germániumoxid kísérleti üzem is Megtörténik az­ Atkai Tim­­földgyér komplett automatizá­lása és próbaüzemei a Dunai Kőolajipari Vállalat első ter­melőegysége, az egymillió ton­nás évi kapacitású, desztillációs üzem. A műanyagipar, a gyógyszeripar és a gumiipar is igen sok beruházást végez ét nagy felelősséget ró ránk. Fon­tos, hogy :a szakszervezeti szer­vek az eddiginél jobban szer­vezzék a kivitelező és szerelő­vállalatok dolgozóinak együtt­vadt a tervével, s a gabonater­melés is kevesebb volt a terve­zettnél. Fontos, hogy a vegy­ipar dolgozói megértsék az át­meneti gazdasági nehézségeket és cselekvő támogatói legyenek a gazdaságpolitikai célok, a vegyipar előtt álló feladatok valóra váltásának. Nemrégiben zajlott le az SZKP Központi Bizottságának plénum­a a vegyipar fejeszté­­séről. A magyar vegyipari dol­gozók még nem ismerik ugyan a szédületes iramú fejlesztés számainak valamennyi össze­függését, de tudják, hogy amit a szovjet nép célul tűz maga elé, azt valóra is váltja. Szív­ből köszöntik tehát a szovjet vegyipari dolgozókat és sike­reket kívánnak nag­rszerű programjuk végrehajtásában. A magyar vegyipari dolgozók­nak tovább kell javítaniuk együttműködésüket a tervezés, a kutatás és a termel­és terü­letén a Szovjetunióval és pon­tosan eleget kell tenniök a kölcsönös ervünttműködés ke­­retéhez vállalt kötelezettsé­geiknek­ működését, támogassák azokat a kezdeményezéseket, amelyek a beruházások határidejének lerövidítésére irányulnak. Ar­ra viszont vigyázni kell, hogy az összes érintett üzemek dol­gozói bekapcsolódjanak a ha­táridő lerövidítését célzó vál­lalásokba, nehogy egyes kiesé­sek miatt zavar álljon elő. A kisebb beruházásoknál növelni kell a vegyipari munkások be­kapcsolását a beruházási fel­adatok megoldásába. Több műtrágyát a mezőgazdaságnak kiemelt feladat a munka- és üzemszervezés segítése is. Er­re szorít a munkaerőhelyzet, amelynek megoldásához az ésszerű leterhelés növelésével, a munkakörülmények javításá­val, a nők munkafeltételeinek megteremtésével kell hozzájá­rulni. A munkatermelékenység növeléséhez is nagy segítséget jelent a munka- és üzemszer­vezés színvonalának növelése. A szakszervezeti bizottságok­nak és az üzemi tanácsoknak támogatniuk kell az üzemszer­vezőket, segíteni­ük, hogy a vállalatok vezetői hozzájárul­janak a helyes javaslatok rea­lizálásához. A mezőgazdaság megfelelő ellátása műtrágyával, növény­védő és gyomirtó szerekkel, ál­lati tápszerekkel, üzemanyag­gal és gumiabronccsal ugyan­csak nagyon fontos feladatunk. Támogatjuk a műszaki vezetés azon törekvéseit, hogy a nit­­rogénműtrágya-gyárak nagyja­vításánál és átalakítási mun­­káinál a határidőt lerövidítsék. Befejezésül Dajka elvtárs hangsúlyozta, hogy a követke­ző lépés a vállalati éves intéz­kedési tervek elkészítése. E munka kapcsán ismerik meg a vállalatok dolgozói a tervből adódó feladatokat kellő­­ké­­szültséggel kell tehát a műsza­ki konferenciák, a termel­ési tanácskozások elé terjeszteni a 10,1 adatokat, hogy a dolgozók kellő szükséget adhassanak a terv tel­jesítéséhez. szergyártás 23 százalékkal nö­vekszik. A mezőgazdaság mű­trágya-ellátása érdekében is sok a tennivaló. Még 1964-ben sem tudja a vegyipar biztosí­tani a kellő mennyiségű mű­trágyát. Éppen ezért jelentős a péti, a szolnoki és a borso­di műtrágyagyárak termelését fokozni. Igen fontos, hogy a 30 napos nagy leállást lehetőleg mindenütt lerövidítsék. Nagy figyelmet kell fordíta­ni a földgáz- és az olajterme­lés beruházásaira. 1964—65 ben az ipari üzemek nagy része áttér a földgázra, ehhez meg kell teremteni a feltételeket. A színesfém-iparban fontos feladat a Székesfehérvári Könnyűfémmű szerszám- és alkatrész-ellátásának növelé­se. A bauxit hasznosításánál javítani kell a fajlagos muta­tókat. Rendkívüli feladatokat vál­lal 1964-ben is a gyógyszer­ipar. Termékeinek mintegy 60 százaléka exportra készül. Ezen a példán kell haladnia a gumiiparnak is, hogy növel­je az exportálható, minőségi­leg kifogástalan termékek mennyiségét. A feladatok megoldásához rendkívül fontos a munkafe­gyelem megszilárdítása; mind a vállalati szerveknek, mind a szakszervezeti aktivistáknak hozzá kell járulniuk a dolgo­zók öntudatának növelésével, nevelő munkával, ha szüksé­ges, fegyelmező eszközökkel is, hogy a munkafegyelem ne le­gyen gátlója a népgazdasági tervek végrehajtásának. SZÁNTAI BALÁZS, a VEGYTERV szb-titkára az üzemszervezés problémáival foglalkozott. Kifogásolta, hogy a karbantartás tervezése elma­radt, kevés olyan tervet készí­tenek amely az üzem karban­tartására, a kisebb javításokra, a pótlások elvégzésére is gon­dol. A karbantartó műhelyek kezdenek gépgyártó üzemek lenni. Helyes lenne területi karbantartó üzemeket kiépíte­ni. Ugyancsak elhanyagolt te­rület az anyagmozgatás is, az új beruházásoknál a korszerű üzemben előfordul a lapátolás, a kézierővel végzett munka. A tervezésnél erre nem­ gondol­nak, az üzem megindulása után újítás formájában szüle­tik meg a helyes elgondolás. MEZEI BARNA, a Chinoin főmérnöke az üzemszervezés fontosságát hangsúlyozta. Vé­leménye szerint helyes az üzemszervezőket közvetlenül az igazgató alá rendelni, így kiküszöbölhetők azok az ellen­tétek, amelyek az egyes osz­tályok munkáját bíráló javas­latok nyomán keletkeznek. A gyógyszeripari export nagy feladatot vállal az ország fizetési mérlegének javításá­ban. Gondosabban kell elvé­gezni az exportgazdaságossági számításokat, sőt azoknál a ter­mékeknél is el kell végezni, amelyeket eddig csak belföld­re gyártottak. Ahhoz, hogy az ipar teljesíthesse az exportter­­­vét, jobb kapcsolatot kell te­­­­remtenie a külkereskedelmi­­ vállalatokkal is.­­ LŐRINCZ IMRE, a NIM­I üzemszervezési intézetének­­ igazgatóhelyettese elmondotta,­­ hogy az üzemszervezői mun­­­­ka sok vezető szemében nem­­ népszerű. Ebben része van an-­­ nak is, hogy az üzemszervezők­­ magatartása sokszor nem ro­­­­konszenves, nem megfelelő­­ formában terjesztik elő javas­lataikat. A szakszervezet fel­­­­adata, hogy felvilágosító mun­­­­kával eloszlassa az üzemszer­­­­vezői tevékenységet gátló­­ szubjektív véleményeket. Fon­­­­tos, hogy a minisztérium konk­­­­rét feladatokkal lássa el az üzemszervezői hálózatot és pontosan meghatározza tevé­kenységét. TÓTH GYULA, a szakszer­vezeti központ közgazdasági osztályának helyettes vezető­je a műszaki fejlesztéssel fog­lalkozott felszólalásában. Hangsúlyozta az importanyag­takarékosság fontosságát, vala­mint azt, hogy az anyagi ösz­tönzés eszközeivel is elő kell segíteni e feladat megoldását. Ki kell munkálni a legalkal­masabb anyagi ösztönzőket. FANCSALI JÁNOS, a Bor­sodi Vegyikombinát szb-titká­ra a beruházások nehézségeit ismertette. A szakszervezet és a minisztérium segítségét kér­te a gépi berendezések szállí­tásának meggyorsításához. BANDI GYÖRGY, a Kőolaj­ipari Tröszt vezérigazgató-he­lyettese a mezőgazdaság üzem­anyag-ellátásáról, a földgáz na­gyobb mértékű felhasználásá­ról és a szerelő-javító kapaci­tás gazdaságosabb kihasználá­sáról beszélt. Kifejtette, hogy az anyagi ösztönzési formákat úgy kellene kialakítani, hogy az a folyamatos gépészeti mun­kák elvállalására késztesse az üzemeket. GÁL LÁSZLÓ, a SZOT tit­kára arról beszélt, hogy az életszínvonal emelésére vonat­kozó előirányzatokat túltelje­sítettük, az ipar viszont sok tekintetben elmaradt a terme­lési tervével. Nem tartotta be az ipar a költségszintet sem. A következő években ezt a­­ helyzetet­­ nem lehet folytatni, a fogyasztást meg kell előznie a termelés növekedésének. A továbbiakban arról szó­lott, hogy a termelés növelé­sét az üzemi demokrácia fej­lesztésével kell elősegíteni és az üzemi tanács, a termelési tanácskozások segítségével kell még jobban érdekeltté tenni a dolgozókat a terv teljesítésé­ben. A talában elhangzott hozzá­szólásokra Dajka Ferenc vála­szolt, majd a tanácskozás má­sodik napirendi pontjaként Ta­kács Sándor ismertette a szak­­szervezet központi vezetőségé­nek 1964. évi munkaprogram­jára készített javaslatot. A központi vezetőség mindkét beszámolót jóváhagyta és elfo­gadta az előterjesztett határo­zati javaslatot. A verseny fő tartalma: az exportterv teljesítése A vita A beszámolót vita követte. A központi vezetőség tagjai több észrevételt fűztek az írás­beli előterjesztéshez, a szóbe­li tájékoztatóhoz. DR. SZEKÉR GYULA, a ne­hézipari miniszter első helyet­tese, arról beszélt, hogy a vegyipar a célkitűzéseknek megfelelő tempóban, irányban az előirányzott mértéknél na­gyobb léptekkel halad. A vegy­ipar, az olaj- és az alumínium­­ipar növekedése három eszten­dő alatt 28 százalék helyett 50 százalékos volt. A szűkebben vett vegyipar még viharosab­ban fejlődött: 1960-hoz képest 1963 év végén 74 százalékkal növelte termelését. Határidő­re és a tervezettnél olcsóbban valósultak meg a nagy beru­házások. 1964-ben rendkívüli erőfeszí­téseket kell tenni az előirány­zott tervek teljesítésére. A fel­adatok közül a fizetési mérleg javítására és a beruházási munkákra kell fordítani a leg­főbb figyelmet. A 8,3 százalé­kos ágazati termelésnöveke­désen belül a kőolajtermelés 4 százalékkal, a színesfém-ter­melés 4,7 százalékkal, a gyógy­ Műanyagok alkalmazása a korrózió elleni védelemben Az iparban , főleg a vegy­iparban felmerülő korróziós problémák sürgetően követe­lik a szervezett korrózióvéde­lem megvalósítását. E sokrétű probléma megol­dásánál egyre nagyobb szere­pet kap a majdnem korlátlan választékot biztosító műanyag. A Vegyiműveket Szerelő Vál­lalat keretén belül működő­­ PVC-részlegünk a fentiek alapján feladatának tekinti — nevével ellentétben — nem­csak a PVC, hanem egyéb kül­földről beszerezhető műanya­gok széles körű alkalmazását a korrózió elleni védőeljárások­­nál. A már hagyományosnak tekinthető PVC-lemez bélése-­­­ken és PVC-alakos testek gyár­tásán kívül profilunkba tarto-­­­zik a polietilén cső- és lemez-­­ munka, a PVC, polietilén, po­­­­lipropilén technológiai veze-­­­tékek építése, szellőzővezeté­kek gyártása és beépítése. Külön üzemünk foglalkozik a polietilén CAB, penton, po­­liamid ráolvasztott bevonatok készítésével. A ráolvasztott eljárások egyik legfontosabb­­ területe acélcsövek külső, vagy­­ külső-belső felületének polie­­­­­ilén bevonása, továbbá keve­­­­rők, ventillátorok, szivattyúal­katrészek stb. védőbevonattal való ellátása. Az egyre gyakrabban fel­merülő igényeknek megfele­lően foglalkozunk fogantyúk, javítási veretek, gépalkatré­szek ráolvasztott bevonásával, részben korrózióvédelmi, rész­ben dekoratív igények kielégí­tésére. Ugyancsak külön üzem­részünk munkája a poliészter gyantából készült alakos tes­tek készítése, továbbá PVC po­liészter, polietilén-poliészter kombinációjú készülékek gyár­tása. Megfelelően képzett szak­munkás-gárdánk végzi a kü­lönböző kenhető műanyag be­vonatok készítését, mint pél­dául epoxi bevonatok, beége­tő lakkok stb. Az igénybevétel ismeretében a rendelkezésre álló választék és a lehetséges technológia alapján tanácsunkkal szívesen állunk a vegyipari üzemek rendelkezésére. Munkánkkal technológiai módszereink fejlesztésével a választék szélesítésével igyek­szünk hozzájárulni a nehézsé­gek leküzdéséhez. Kehrer Károly A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetősége és a Nehézipari Minisztérium felhívása a vegyipar dolgozóihoz A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetősége, valamint a Nehézipari Minisztérium nagyra értékeli azokat­ az erőfeszítéseket, amelyeket a vegyipar dolgozói az 1963-as esztendőben a tervek teljesítése során kifejtettek. Ezzel nagymértékben hozzájárultak a Magyar Szocialista Munkáspárt vegyipar fejlesztéséről szóló határozatának meg­­val­ósí­tásához. Részesei annak a küzdelemnek, amelyet a párt a népgazdaság fejlesztéséért, az egész dolgozó nép felemelke­déséért folytat. Egy éven meg van győződve arról, hogy az öt­éves terv hátralevő két esztendejében is ugyanilyen odaadás­sal és lelkesedéssel vesznek részt a vegyipar előtt álló fel­adatok végrehajtásában. A vegyipar 1963. évi feladatait — néhány cikk kivéte­lével — teljesítette. A tervév során sok nehézséggel kellett megküzdeni, és igen sokszor rendkívüli erőfeszítésekre volt szük­­ség ahhoz, hogy az év elején mutatkozó lemaradásokat a vegyipar nagy részt pótolni tudja. A feladatok teljesítéséért folyó munka során tovább szélesedett a szocialista munka­verseny, rugalmasan alkalmazkodott a tervek teljesítéséhez, illetve a lemaradások behozásához. Vegyipar dolgozói! A második ötéves terv hátralevő időszakában további megn­övekedési feladatok állnak a vegyipar előtt. 1964-ben 8,2 százalékkal kell emelni a vegyipar termelését, 2,3 szá­­zal­ékkal az egy dolgozóra eső termelési értéket, 6,1 száza­lékkal az exporttermelést és 1,4 százalékkal kell csökken­teni a költség­szintet 1963-hoz viszonyítva. Továbbra is biztosítani kell, hogy a termelés növekedé­sének nagyobb hányadát a termelékenység növekedésével ér­jük el, további javulást kell elérni a termékek minőségé­nek javítása, valamint az anyagtakarékosság területén. Kiemelten kell kezelni az exporttervek teljesítését, illetve túlteljesítését. Ugyanakkor törekedni kell az importanyagok­kal való takarékosságra, azoknak hazai anyagoik­k­al való pót­lására. Fokozott gondot kell fordítani a mezőgazdaság részére szükséges vegyipari termékek előállítására, hogy ezzel is elő­segítsük a mezőgazdaság nagyüzemi fejlesztését. Tovább kell törekedni a műszaki színvonal emelésére, a technológiai folyamatok tökéletesítésére, melyeknek egyik alapvető feltétele, hogy a beruházások és rekonstrukciók idő­ben lépjenek be a termelésbe. Tovább kell javítani a tervezői és kutatói tevékenysé­get, melyhez legtöbb segítséget a vegyipar tervezői és kutatói adhatnak. Munkások! Műszaki és gazdasági vezetők! Szakszervezeti szervek! Az 1964. évi feladatok sikeres teljesítése megköveteli az eddig bevált versenyformák és módszerek további alkalma­zását, javítását, mert ezek a gazdaságosabb termelést, a ter­melékenység emelését, az új technológia alkalmazását segí­tik elő. A feladatok végrehajtása csak úgy biztosítható, ha a vegyipari dolgozók kezdeményezően és alkotóan részt vesznek a tervek kialakításában, az egyes problémák megoldásában. Ennek érdekében tovább kell fejleszteni az üzemi demokrá­ciát, melynek alapvető fóruma az üzemi termelési tanácsko­zás. A dolgozók széles körű bevonásával, a feladatok ismere­tében készüljenek el az üzemekben az 1964. évre szóló intéz­kedési tervek. A feladatok kialakításában és végrehajtásában elsősor­ban a szocialista brigádok és üzemrészek járjanak az élen, emellett támaszkodjanak a vegyiparban dolgozók széles ré­tegeire. Gazdasági és mozgalmi vezetők! A dolgozók széles körű bevonása a feladatok végrehajtá­sába csak úgy érhető el, ha a vállalt kötelezettségekhez a megfelelő feltételek biztosítva vannak. Ez elsősorban a mű­szaki-gazdasági és mozgalmi vezetők feladata az üzemekben. — Segíteni kell a gyorsabb előrehaladást a műszaki fej­lesztés terén, melynek hatékony eszközei az újítómozgalom, a tapasztalatcsere, a dolgozók szakmai képzettségének növe­lése. — Megfelelő közreműködéssel és nevelő munkával tovább kell szilárdítani az állami terv-, munka-, bér- és normafe­gyelmet. — Elő kell segíteni a munka- és üzemszervezés további javítását, megfelelő ellenőrzéssel, bírálattal és javaslatokkal. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetősége és a Nehézipari Minisztérium meg van győződve arról, hogy a vegyipar dolgozói az 1964-es megnövekedett feladatok vég­rehajtásában továbbra is nagy felelősségtudattal, odaadással és lelkesedéssel, alkotóan vesznek részt. Nehézipari Minisztérium Vegyipari Dolgozók Szakszer­vezete központi vezetősége Teljesítette felemelt éves tervét a BIOGAL Gyógyszergyár Termelési tanácskozást tar­tottak a debreceni BIOGAL Gyógyszergyárban, ahol az egybegyűlt üzemi tanácstagok előtt Patkovszky Imre igazgató ismertette a vállalat 1963. évi felemelt termelési tervének eredményeit és hibáit, s meg­tárgyalták a jövő évben foly­tatásra kerülő munka és ter­melés menetét. Többek között Patkovszky igazgató közölte a megjelent üzemi tanácstagok­kal, hogy a vállalat december 11-én, határidő előtt tíz nap­pal teljesítette felemelt éves export termelési tervét. Ez az eredmény rendkívül jó, ha figyelembe vesszük, hogy az első féléves tervnél még le­maradás volt, és ezt a máso­dik félévben sikerült behozni, sőt még túlteljesíteni. A szép eredmény eléréséért először is az élenjáró brigá­dokat és a munkaversenyek­ben részvevő dolgozókat illeti a dicséret. Végezetül azt is közölte, hogy a Gyógyszeripari Tröszt alá tartozó vállalatok baleseti helyzetének értékelésénél, ada­­tainak igen kedvező alakulása miatt a BIOGAL-t, mint leg­jobb eredményt elérő vállala­tot, elismerésben és dicséret­ben részesítették. Ezért a vállalat vezetősége úgy határozott, hogy a mun­kásvédelem területén végzett jó munkájukért Pogány János biztonsági megbízottat és Pin­tér László mérnök, vállalati szakszervezeti munkásvédelmi felügyelőt külön-külön dicsé­retben és pénzjutalomban ré­szesíti. Martha András a BIOGAL Gyógyszergyár tudósítója

Next