Vegyipari Dolgozó, 1966 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1966-01-01 / 1. szám
Tanácskozott a központi vezetőség (Folytatás az 1. oldalról.) kereskedelem és az ipar érdeke a gyakorlatban egybeessenek. Ebben az irányban hat a Gyógyszeripari Tröszt és a MEDIMPEX kezdeményezése, amely a közös anyagi érdekeltségen alapul. A fizetési mérleggel kapcsolatban a lellető legnagyobb nyilvánosságot kell adni a dolgozók körében annak, hogy mit tudnak előnyösen exportálni és mi az, amit importálni kell. A szocialista munkaverseny értékelésénél nagy figyelmet kell fordítani azokra a területekre, ahol a dolgozók ilyen irányú vállalásokat tesznek. Be kell vonni a versenybe a munkásokon kívül a műszakiakat, és olyan funkcionális osztályok vezetőit, munkatársait, akik ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak. Az új tervévben még nagyobb figyelmet kell fordítani a technikai színvonalra, a műszaki fejlesztésre. Központi vezetőségünk 1965 júniusi határozatának eredményeiről nincs még összesített tapasztalatunk. A határozat végrehajtása során már eddig is pozitív tapasztalatokat lehetett levonni, előkerültek és bevezetődtek az elfekvő újítások, lendületet kapott az újítómozgalom. Ezeket az eredményeket kell továbbfejleszteni. Nagy súllyal kell foglalkoznia a szakszervezeti szerveknek a beruházási tevékenység segítésével. A harmadik ötéves tervben is a vegyipar az egyik legnagyobb beruházó. Arra kell törekednünk, hogy minél kevesebb ráfordítással, minél rövidebb idő alatt, minél nagyobb haszonra tegyünk szert — ez a beruházásra vonatkozó határozatunk mondanivalója. Számtalan jó példát lehetne felsorolni arra, hogy a szakszervezeti szervek, a dolgozók milyen hasznos javaslatokkal segítették elő a beruházások gazdaságosságát. 1966-ban történnek intézkedések a beruházások programkészítési, tervezési, kivitelezési idejének meggyorsítására. Gyorsan megtérülő exportberuházásoknál ki lehet hagyni egy sor bürokratikus eljárást. E tekintetben a szakszervezet munkavédelmi szerveinek is gyorsabb, rugalmasabb eljárást kell végezni. Ügyelni kell arra, hogy ne végezzünk beruházást ott, ahol felújítás is elég, és felújítást se ott, ahol jobb munkaszervezéssel, kihasználatlan kapacitás feltárásával lehet eredményt elérni. Nem kell újabb határozatot hozni a munka- és üzemszervezés segítésére sem, mert a központi vezetőség 1963-ban hozott határozata jó és érvényes. 1966-ban nagyobb anyagi és erkölcsi támogatást kell adni közgazdászoknak és az üzemszervező csoportoknak. 1966-ban a szakszervezet a minisztériummal együtt átfogó felmérést végez az anyaggal, állóeszközökkel, forgóeszközökkel, s mindenekelőtt az importanyaggal való takarékosság területén. m rengeteg lehetőség van, s ha a szocialista brigádokhoz, a dolgozókhoz fordulunk, az eredmény nem maradék A beszámoló ezután a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását szolgáló feladatokkal foglalkozott. A szociális, egészségügyi és munkavédelmi helyzet a vegyiparban az elmúlt évben jelentősen javult. A halálos balesetek száma az előző évhez viszonyítva 17-ről 8-ra csökkent, habár ez is sok és fájdalmas. A balesetek száma 3,5 százalékkal, a kiesett műszakok száma 8 százalékkal csökkent. Az eredmények eléréséhez jelentősen hozzájárult a dolgozók és a vezetők oktatása. Ez jelentős mértékben befolyásolta a vezetők szemléletét nemcsak a termelésnél, hanem a beruházásoknál is. Csaknem 20 százalékkal túlteljesítettük az 1965. évre tervezett szociális munkavédelmi beruházásokat. Ez az összeg csaknem 50 millió forintot tesz ki a nagyipari beruházásokban szereplő költségtényezőkön kívül. Továbbra is feladat a munkavédelmi propaganda fokozása, a dolgozók közvetlen , bevonása a balesetek elleni harcba. Ennek érdekében 1966-ban megszervezzük az országos munkavédelmi tanácskozást az egész vegyiparban és az egyes trösztöknél. A tanácskozást felhasználjuk a Vegyipari Nemzetközi Szövetség munkavédelmi tevékenységének propagálására is. Nemzetközi szövetségünk jövő év áprilisában nemzetközi munkavédelmi tapasztalatcserét szervez. 1966-ban megszervezzük az országos vegyipari munkavédelmi kiállítást, azzal a céllal, hogy felszínre hozzuk és széles körben elterjesszük a legjobb munkavédelmi újításokat. Ezután a főtitkár a bérezési problémákkal foglalkozott, s kifejtette, hogy 1966-ban mindent egybevetve 2,5 százalékos bérfejlesztésre van lehetőség a vegyiparban, ehhez jön természetesen a kormány által alapbéremelésre biztosított külön összeg. A felosztást a minisztériummal egyetértésben hajtják végre. A bérgazdálkodás és létszámgazdálkodás területén a minisztérium 1966-ra nem írja elő kötelezően az átlagbért, csak béralapot hagy jóvá a gyógyszeriparban, az alumíniumiparban és a gumiiparban. A többi tröszt lehetőséget kapott, hogy a létszámmegtakarítással felszabaduló béralap több mint 70 százalékát a bérek további emelésére fordíthassa. Az alkalmazotti prémium felhasználásra vonatkozó miniszteri utasítás december 18-án megjelent. Van már egykét tapasztalat arra, hogy miként kívánják alkalmazni a vállalatok az új prémiumszabályzatot. A Budapesti Vegyiműveknél abból indultak ki, hogy a vállalat egész tevékenységét, kevésbé befolyásoló munkaposztoknál a prémium fix része nagyobb mértékű. Kevésbé van kötve a vállalati nyereséghez a prémium teljes mennyisége, tehát a mozgórész kisebb. Magasabb munaposztokon mindinkább csökken a fix rész és mindinkább a vállalat egész tevékenységétől függ a prémium mennyisége. Vagyis abból indultak ki, hogy ahol a vállalat termelését, összes mutatóit jobban tudják befolyásolni, ott jobban függjön a prémium az elért eredményektől. Ezt a módszert szakszervezetünk jónak tartja, más vállalatoknál is lehet alkalmazni. Felhívta arra a figyelmet Szilágyi elvtárs, hogy a vegyipari dolgozóik 1966. évben mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy munkaidejüket jobban kihasználják, hogy többet keressenek. Szükséges lesz felkészülni a gazdasági vezetésnek, és jobban biztosítani mindazokat a feltételeket, amelyek a munka zavartalan elvégzéséhez szükségesek; anyagot, szerszámot stb. Azt tapasztaltuk, hogy a dolgozók ebben az időszakban sokkal érzékenyebben reagálnak az őt foglalkoztató egyéni problémákra. Megnövekedett az olyan jelzések száma is, amelyek a vállalat és az egész ország gondjaival kapcsolatosak. Vállalatainknál szóváteszik, hogy egyetértenek a hozott rendelkezésekkel, de tegyenek határozottabb intézkedéseket az anyagpazarlók, a lógósok ellen, javuljon a fegyelem, legyen jobb az anyagos szerszámellátás minden szinten. Most sok múlik azon, hogy a vállalati vezetők türelmesen meghallgassák a javaslatokat és főleg önállóan intézkedjenek azokban a kérdésekben, amelyeket saját hatáskörükben el tudnak látni. 1966-ban már egy sor vonatkozásban nagyobb önállóságot is kapnak a vállalatok. Igaz a jelenlegi irányítási rendszeren belül az is, hogy egy sor dolog elintézéséhez csak egy kicsit nagyobb lelkiismeretesség kell. Amiben pedig felső szerveknek kell intézkedni, ott tegyék meg a jelzéseket. Jobban kell őrködni szakszervezeti szerveinknek a törvényesség betartásán. Jobban kell gondoskodni arról, hogy a dolgozók sérelmei, jogos panaszai gyorsan elintézést nyerjenek. Felmérhetetlen a rejtett tartalék, amely abban rejlik, hogy a dolgozókkal a vezetők türelmesen és emberségesen tárgyalnak és elintézhető dolgaik mellett nem mennek el kézlegyintéssel. Amit nem lehet elintézni, azt megértik a mi dolgozóink. Boszszúságuk akkor nő, mikor az elintézhetőre is azt a választ kapják, hogy eztnem lehet és hivatkoznak felsőbb szervekre. Ilyet sajnos elég sokat tapasztalunk. A feladatokat összegezve, a főtitkár hangsúlyozta, hogy az 1966. évi terv végrehajtása a múlt évinél nagyobb erőfeszítést igényel, és főleg egyenlőbb leterhelést minden szinten a vállalatoknál valamenynyi állománycsoportban, munkásoknál és alkalmazottaknál egyaránt. A feltételek megvannak hozzá és lényeges tartalékokkal is rendelkezünk. Ilyen tartalék a jobb munka megkövetelése és végzése. A szakszervezeti szervek felvilágosító, nevelő tevékenységét is ebbe az irányba kell javítani. Olyan légkört kell kialakítani, hogy vezető és beosztott nagyobb felelősséget érezzen nemcsak a saját, hanem a vállalat, az egész ország gondja iránt is. Az ország gondja valamennyiünk gondja. A gazdasági építőmunkában jelentkező nehézségeket csak magunk küzdhetjük le. Ehhez fel kell használni a szocialista munkaverseny valamennyi formáját, a kollektív és az egyéni versenyt, egyaránt. A vegyipari dolgozókban megvan az akarat és elszántság a nehézségek leküzdésére, és ez az egyik fontos feltétele annak, hogy az 1966-os tervet minden mutatójában maradéktalanul teljesítsük. A beszámolót követő vitában a központi vezetőség tagjai egyetértettek a szakszervezet munkaprogramjával, s helyeselték a kitűzött feladatokat. A központi vezetőség felhatalmazta az elnökséget, hogy az 1966-ra vonatkozó bérintézkedésekben a minisztériummal együtt döntsön. Az ülés dr. Zádor György zárszavával ért véget. 2 VEGYIPARI DOLGOZÓ Szovjet és román szakszervezeti vezetők a Székesfehérvári Könnyűfémműben A Vegyipari Nemzetközi Szövetség elnökségének decemberben hazánkban tartott ülése után V. Kocsetkov, a szovjet vegyipari szakszervezet főtitkára, V. Makelski nemzetközi titkár, valamint Z. Simpliceanu, a román vegyipari szakszervezet főtitkára és G. Florea küldött ellátogattak a Székesfehérvári Könnyűfémműbe. Kocsetkov és Simpliceanu elvtársak 1944-ben hazánk felszabadulásáért is harcoltak és részt vettek a hatalmas fehérvári csatában. Most, húsz év után megtekintve az üzemet és a várost, nagy elismeréssel nyilatkoztak a fejlődésről, amelyet, mint mondták, „mi tudunk legjobban lemérni, hiszen húsz év óta nem jártunk itt, s most örömmel tapasztaljuk, mire képes egy felszabadult nép, amely a szocializmust építi”. A vendégek az üzemben baráti beszélgetésen találkoztak a gyár szakszervezeti aktivistáival , kölcsönösen közölték tapasztalataikat, s hosszan elbeszélgettek a szakszervezeti mozgalom helyzetéről, a mozgalom előtt álló feladatokról. Megvalósult a Kőbányai Gyógyszerárugyár 1965. évi komplex intézkedési terve A Kőbányai Gyógyszerárugyár párt-végrehajtó bizottsága és szakszervezeti bizottsága novemberben együttes ülést tartott, ahol dr. Varga Edit igazgató beszámolója alapján megtárgyalták az 1965. évi vállalati komplex intézkedési terv végrehajtását. Az intézkedési terv eredményességét elsősorban a vállalat összefoglaló mutatóinak alakulásán lehet lemérni. A teljes termelési tervet 104,5 százalékra, az export-előirányzatot 105,7 százalékra teljesítette a vállalat az I—III. negyedévben. A költségszínvonal is javult: 1965 első kilenc hónapjában 1,1 százalékkal volt jobb a tervezettnél, a tavalyi bázishoz képest pedig a csökkenés 1,4 százalék. A vállalati komplex intézkedési terv részletes teljesítése a következő képet mutatja: Második ötéves tervünk létesítményei Néhány nappal ezelőtt búcsúztunk el az óesztendőtől. Nemcsak 1965-től, hanem a megelőző négy évtől is, hiszen december 31-én befejeztük a népgazdaság második ötéves tervét Büszkén gondolunk erre az öt esztendőre. Pártunk és kormányunk vezetésével, népünk minden rétegének összefogásával nagyot léptünk előre ebben az időszakban a szocializmus építésének útján. S ebből a sikeres munkából népünk új értékeinek megteremtéséből a vegyiparban dolgozó munkások, értelmiségiek, kutatók, tervezők is derekasan kivették a részüket Mindazt amit a vegyiparban a szorgos kezek, a gondolkodó, alkotó agyak az elmúlt öt esztendőben alkottak, végső összegezésben még nem tudjuk ismertetni. Nem is számokkal kívánjuk bemutatni ötéves tervünk eredményeit hanem elsősorban azt, hogy a vegyipar fejlesztésére fordított sok milliárd forint hogyan tette már eddig is és teszi ezután is a dolgozó embernek könnyebbé, kulturáltabbá, boldogabbá az életét Második ötéves tervünk időszaka alatt 33 nagyobb üzemet létesítettünk, illetve újítottunk fel és körülbelül 170 új termék gyártását vezettük be. Az alábbi képekben néhány új létesítményünket mutatjuk be, melyek iparágunk fejlődését, gazdagodó országunk sikereit hirdetik. A rekonstruált Chinoin gyár A Dunai Kőolajipari Vállalat A Magyar Viscosa danibnselyem-üzeme Igények szerinti termelés alapvető feladat volt: az igények kielégítésére termelni. Ez azt jelentette, hogy eleget kellett tenni mind a belföldi, mind az export kötelezettségnek. Belföldi szállításaink tervszerűsége meghaladta negyedévenként a 96 százalékot, az exportkötelezettségek választék szerinti teljesítése még kedvezőbben alakult Exportvonatkozásban az intézkedési tervben négy kiemelt készítmény szerepel: B12 vitamin kristályból az exportelőirányzatot túlteljesítettük. Ugyancsak számottevő a túlteljesítésen állati takarmányból és Ergotamintaxtarátból is. Pyrasolidimből az export volumene előreláthatólag 53,3 százalékkal magasabb, mint 1964-ben. A költségszint kedvező alakulása túlnyomórészt az anyagköltségek csökkentéséből adódott, de megtakarítás történt a közvetlen és közvetett bérköltségekből is. Kiemelkedő eredmény, hogy a B,1 vitamin önköltsége az előirányzottnak több mint kétszeresével csökkent Komoly önköltségcsökkentési eredményt értünk el az új ösztron eljárás bevezetésével. A Nehézipari Miniisztériummal kötött szerződés lehetővé tette, hogy a tervezett létszámhoz képest elért bérmegtakarítás 50 százalékát a megtakarításban érdekelt részlegek dolgozóinak premizálására fordítsuk. Ilyen címen az első háromnegyed évben 228 ezer forint prémiumot fizettünk ki. Háromnegyed év alatt az éves beruházási előirányzatot 65,3 százalékra valósítottuk meg, s ma már biztosra vehető, hogy az éves beruházási tervet teljesítjük. Kidolgoztuk a harmadik ötéves terv időszakára tervezett második rekonstrukciós szakasz beruházási programjavaslatát, továbbá javaslatot tettünk néhány export fokozását vagy az önköltség csökkentését eredményező beruházásokra. Értünk el eredményeket a kutatásban és az új készítmények bevezetésében. 1965- ben 10 új készítmény került belföldi vagy exportforgalomba. Bérek, egészségügy, munkavédelem A munkások átlagos keresete 1965-ben 1964-hez képest 2,9 százalékkal nőtt. A mosdók és az öltözők helyzetét lényegesen javítja a már épülő központi öltöző 1966. évi üzembe helyezése. Munkásvédelmi beruházásokra és felújításokra 1965-ben mintegy 9 millió forintot fordítottunk. Bővítettük az orvosi rendelő felszerelését és a különböző orvosi szűrővizsgálatok körét. A vállalatnál sokat tanulnak általános és középiskolákban, egyetemen és felsőfokú technikumban. A hároméves ipari tanuló tanfolyamnak 79 részvevője van. A vezetés színvonala A vezetés módszereinek fejlesztése állandó, mindig újabb követelményeket állító feladat. 1965-ben tovább fejlesztettük az üzemi elszámolás rendszerét, lényeges javulást értünk el a belső ellenőrzés területén. Nem kielégítő még az előrehaladás az üzemszervezési munkában. Törekedünk a vezetés demokratizmusának fejlesztésére, a negyedévenként megtartott termelési tanácskozások általában betöltik feladatukat. A szocialista verseny tartalmi vonatkozásában magasabb színvonalú, mint az elmúlt évben, sokkal inkább irányul a termelés minőségi mutatóinak javítására. A versenymozgalom e vonatkozásának lényeges szerepe van az 1965. évi gazdasági eredményeinkben. Hitesy Lászlóné