Vegyipari Dolgozó, 1968 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1. szám

Versenycél: a kifogástalan minőség a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalatnál Az ipar átszervezése során a Kozmetikai és Háztartás­vegyipari Vállalat 1967. októ­ber 1-ével az Élelmezésügyi Minisztériumtól a Nehézipari Minisztériumhoz, szakszer­vezeti vonatkozásban pedig a Vegyipari Dolgozók Szakszer­vezetéhez került. Vállalatunk a különböző­­ kozmetikai vállalatok 1962- ben történt egyesülése óta öt alkalommal nyerte el az él­etem címet és egy alkalom­mal a SZOT és a Miniszter­­tanács vörös v­ándorzászl­aj­át. Ebben része volt a jól szer­vezett munkaversenynek. A gyáregységek között pon­tozásos versenyt indítottak. A verseny pontjai között szere­pelt a termelés, a termelé­kenység és az önköltség mu­tatóinak megjavítása. A pontozásos versenyben elért eredményeket a nyere­ségrészesedés felosztásánál is figyelembe vették. A verseny nyilvánossága érdekében a gyáregységek között elért eredményeket, a helyezések számát, a főbb mutatók telje­sítését versenytáblán tartot­ták nyilván, és a termelési ta­nácskozásokon is ismertették az eredményeket. A különbö­ző gyáregységeknek különbö­ző adottságai vannak. Az eb­ből eredő hiányosságokat igyekeztek az évek során a versenyfeltételek módosításá­val kiküszöbölni. Ha ez nem is sikerült teljesen, mégis ál­talános volt a megállapítás, hogy az időközben felvetődött gyáregységi kifogások ellené­re ez a versenyforma bevált és ösztönzően hatott a válla­lat gazdasági eredményeinek elérése szempontjából. 73 szocialista brigád A valóban helyes m­unka­­verseny-formáinak — az általá­nos nézettel egyezően — a vállalat is a szocialista bri­gádmozgalmat tartotta. Ennek fejlesztésére törekedett. A számszerű eredményen felül cél volt a szocialista brigádok munkájának megjavítása. A kedvező számszerű eredmény megvalósult azzal, hogy míg az egyesülés idején, 1962-ben csupán 12 szocialista brigád működött, addig ez a szám 1965-ben 51-re, 1966-ban 57- re és 1967-ben 73-ra emelke­dett. S ha a szocialista bri­gádtagok számát a vállalat összlétszámához viszonyítjuk, akkor elmondható, hogy 1967- ben a vállalat minden ne­gyedik dolgozója szocialista brigádtag volt. Újszerű vonás a vállalat szocialista verseny­mozgalmában, hogy nem egy elvi osztály is (termelési, technológiai, terv stb.) szocia­lista brigádokba tömörültek. Önmeózás, felelősségvállalás Az I. sz. üzem (BIP) szo­cialista brigádjai felhívták a nagyvállalat valamennyi szo­cialista brigádját, hogy te­gyenek felajánlást — a többi között — arra, hogy az 1967. harmadik negyedévi tervle­maradást behozzák, ezen túl­menően pedig a szovjet ex­portot határidőre teljesítik. A vállalat vezetősége elis­merte a brigádok jó munká­­j­­át: november 7-én 165 000 forinttal jutalmazta meg a brigádokat, illetve azok tag­jait. A vállalat termékeinek mi­nél jobb minőségéért több szocialista brigád bevezette az „önmeózást”. Ilyen válla­lást tett az Előre I. üzem, az Alkotmány és a Május 1. szo­cialista brigád. Ez annyit je­l­ent, hogy ezek a szocialista brigádok felelősséget vállal­­­­nak munkájuk kifogástalan­­ minőségéért, s ez úgy jut ki­­­­fejezésre, hogy csomagolt gyártmányaikat szocialista brigádjuk bélyegzőjével lát­ják el. K. D. Jól zárták az 1967-es évet az ÁFOR-nál Az ÁFOR Vállalatnál a munka­verseny-mozgalomnak sok éves hagyományai van­nak. Szocialista versenyfor­máink elsősorban a gazdasá­gos kereskedelmi, szállítási, építési, ipari és egyéb válla­lati gazdálkodás szempontjá­ból jelentős feladatok sikeres megvalósításának eszközei, s egyben leghatékonyabb előse­­gítői a dolgozók szocialista tu­datformálásának. Jelenleg az ÁFOR Vállalat­nál a legelterjedtebb munka­­versenyforma a tájegységi munkaver­seny, amelyben ma már körülbelül kétezer dolgozó vesz részt. Munkájukat rendszeresen az éves gazdasági mérleg elkészí­tése után értékeljük, mivel versenyvállalásaik szorosan kapcsolódnak az általános gazdasági feladatokhoz. Különböző munkahelyein­ken jelenleg 25 brigád küzd a szocialista címért. Közülük 13 kollektíva már elérte e kitün­tető címet három brigád har­madszor, hat brigád másod­szor, négy pedig először nyer­te el. A vállalati brigádmoz­galom sikerére mi sem jel­lemzőbb, mint az, hogy az ÁFOR egyik legnagyobb te­lephelyén, a Csepel II. számú telepen a dolgozók 80 százalé­ka szocialista brigádtag. Kö­zülük a Béke és az Egyetér­tés kétszeres szocialista brigád például az éves kiszerelési ter­vet 1967. november 24-ével teljesítette. A másik két bri­gád még csak küzd a szocia­lista címért, de eddigi ered­ményeik alapján a cím elnye­rése biztosítottnak látszik. A telep dolgozói elhatároz­ták, hogy küzdenek a szocia­lista üzem címért. A 80 száza­lékos brigádtagság és eddigi munkasikereik alapján válla­latunknál első ízben kerülhet sor ilyen cím adományozásá­ra. A rendszeres éves munka­­verseny-felajánlások mellett élenjáró gazdasági egységeink 1966-ban és 1967-ben rendkívüli vállalásokat is tettek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére az ÁFOR saját ki­vitelező részlegének, a főépí­tésvezetőségnek dolgozói vál­lalták, hogy a Konsumturist kútoszlopok technológiai, elektromos és építési mun­káit határidő alatt elvégzik, a Szeged Brüsszeli körúton fel­épülő töltőállomást az idegen­forgalmi szempontból fontos szabadtéri játékok idejére át­adják, a szarvasi töltőállomás alvállalkozói munkáit pedig november 7-re elkészítik. A főépítésvezetőség dolgo­zói mindhárom vállalást ha­táridő előtt teljesítették, s ez­zel igen komoly segítséget nyújtottak a vállalatnak. Ter­mészetesen hálózatunk korsze­­rűsítése, bővítése a vállalati hasznon túlmenően elsősorban a fogyasztók, a vevők jobb el­látását célozza. A csepeli ÁFOR-műhely dol­gozói is november 7 tiszteleté­re tettek felajánlást. Nem kis jelentőségű a műhely kollektí­vájának felajánlása sem. Négy töltőállomás elektrifikálását, nyolc telep vezetékrendszeré­nek bővítését, öt alsó szivat­­­tyús keverőfejes kútoszlop üzembe helyezését és 1000 zsí­roshordó javítását vállalták. Mindezt határidő előtt teljesí­tették. A vállalások teljesítése és elvégzett munkánk eredmé­nyei közvetlenül elősegítették a vállalat aktuális gazdasági feladatainak megoldását. Hoz­zájárultak ahhoz, hogy most, az év végén, de még csak 11 hónap eredményeit figyelem­be véve, megállapíthatjuk: eredménytöbbletünk vállalati szinten máris 10 millió forintot jóval meghaladó összeg. Árbevételi tervünket 2,3 szá­zalékkal túlteljesíettük, gépko­csiszállítási tervünket 10 szá­zalékkal haladtuk túl. 1968-ban, az új gazdaság­irányítási reform első évében az ÁFOR-nál is tovább fejlesztjük a munkaverseny­­mozgalmat. Feladata a moz­galomnak most elsősorban az, hogy az átállás természetes ne­hézségeit ellensúlyozva, az eredmények növekedését to­vábbra is segítse. Császár Lászlóné vállalati munkaver­­senyfelelős 2 VEGYIPARI DOLGOZÓ Működik a Kőbányai Gázgyár A főváros gázellátásának ja­vításához jelentősen hozzájá­rul az új Kőbányai Gázgyár, amelyben december 15-én há­rom bontóegység megkezdte működését A gyár átlagosan naponta 350—360 000 köbméter gázt szolgáltat, azonban ez a kapa­citás még tovább növelhető. A kőbányai gázforrás és a jövő évben megépítésre kerülő további bontóegységek lehető­vé teszik, hogy ez évben újabb 10—14 ezer fogyasztót kap­csoljanak be gázfűtésbe, mely iránt az igény az utóbbi évek­ben igen megnövekedett. A korszerű, automatikus vezérlőterem A Budalakk a fogyasztókért Szinte országos viszonylat­ban is ismeretes, hogy az ipar valamennyi ága a festékipar gyártmányai nélkül termékeit forgalomba hozni nem tudja. Ismeretes az is, hogy a fes­tékek részben esztétikai, na­gyobbrészt korrózióvédelmi célokra kerülnek a felhaszná­lók rendelkezésére, és e két tény együttesen ad jelentősé­get a festékipar gyártmányai­nak. A legszebben kivitelezett gépkocsi, autóbusz, vagy egyéb ipari cikk nyers állapotában nem mutatja azt a megjelené­si formát, mint festett állapot­ban. Például az Ikarus világ­hírnévnek örvendő autóbuszai. Sok hasonlóan fontos iparág termékét sorolhatnánk, me­lyek mind hazai, mind export­célokra készülnek, és maguk a felhasználók, a fogyasztók is tudatában vannak, hogy a gé­peik, berendezések külsejét milyen nagy mértékben emeli az ízléses festés,, fényezés. Természetesen ennek egyik alapfeltétele, hogy a BUDA­­LAKK öt gyáregysége is a fel­használó vállalatokat, s a bel­kereskedelmen keresztül a fo­gyasztókat, időben, megfelelő minősé­gű és választékú festék­anyaggal lássa el. I. gyáregységünket is ilyen jó szándék vezette mindenkor, s az év folyamán is. Meg kell azonban mondani, hogy a ter­melés vonalán sok olyan ne­hézség mutatkozott, különösen az I. félévben, mely óhatatla­nul termelési lemaradáshoz vezetett. Ilyen akadály volt például a csomagolóeszköz­ellátásban bekövetkezett hiá­nyosság, késői szállítások, az alapanyagellátások folyama­tosságának megszakadása, kü­lönösképpen az importanyagok behozásában, melyek részben szállítási, részben egyéb ne­hézségekből álltak elő. Természetesen az ilyen anyag- és csomagolóeszköz­­hiány nem lehetett akadálya annak, hogy a felhasználót ki­elégítsük, ezért a gyáregység gazdasági vezetői és társadal­mi szervei közös összefogással mindent megtettek az igények kielégítéséért, és segítségül hívták a kezükben lévő egyik legnagyobb lehetőséget is, a szocialista brigádokat. A gyáregység brigádjai — megértve a cél fontosságát — szinte egy emberként sorakoz­tak fel vezetőik mögé, és ön­ként nyújtottak az év folyamán több esetben is olyan plusz­teljesítményt, amely kétségte­lenül bizonyítja a jó munka­szellemet, a becsületes, odaadó hozzáállást így a gyáregység lemaradása az év utolsó nap­jáig szinte minimálisra csök­kent. A brigádok értékelése során igen nehéz volt eldönteni a sorrendet mert a IV. helye­zett is köz­el állt az első há­rom helyhez. Egyes iparágak­ban — és ez különösképpen a festéseiparra vonatkozik — egy-egy brigád nem tud pro­dukálni olyan kimagasló ered­ményt, amilyenre vállalkozik. A termelés ugyanis vertikáli­san van felépítve, és ameny­­nyiben a „végállomásit” képe­­ző brigád el tudja nyerni az első helyezést, annak egyik legfontosabb feltétele, hogy az előttük dolgozó munka­területek ugyancsak mun­kájuk legjavát nyújtsák. Például a technológiai sor­rendből kiindulva, egy jó eredmény elérése elsődlege­sen múlik a Műgyanta üze­meit termelési eredményén. Ezután a Zománc üzemeik helytállásán, s végül ahhoz, hogy a készáruraktárba és on­nan a felhasználóhoz kerüljön az áru, a kiszerelő részleg gyors és hatékony munkája kell. Természetesen meg kell itt mondani azt, hogy a há­rom munkaterület csakis ak­kor ütőképes, ha a karban­tartási részleg a mindenkori üzemzavarokat, a váratlan hi­bákat gyorsan helyreállítja. Ilyen megfontolások alapján került sor a brigádok felaján­lásainak teljesítését követően az értékelésre és állapította meg a bizottság, hogy a gyár­egység kiszerelő részlegének Béke szocialista brigádja lel­kes, odaadó és eredményes munkájával méltó az I. hely­re. Ez annál inkább jelentő­séggel bír, mert ez a brigád teljes egészében női munka­erőkből tevődik össze. A IX. helyezett Bánki Donát karbantartó brigád a gyártó terület valamennyi gép­ét, be­rendezését napra­készen üzemiképes állapotban tartot­ta annak ellenére, hogy sok esetben különböző alkatrész- és anyaghiány is jelentkezett, szinte az egész év folyamán. A Speciális brigád jobb he­lyezését csupán az gátolta, hogy a második negyedévtől kezdődően állandó létszám­­hiánnyal küzdött, és ez teljesítményét emeli, a har­madik negyedév végéig a tel­jes lemaradást behozni nem tudta, és ebből kifolyólag a kiszerelő részlegnek sem állt rendelkezésére megfelelő mennyiségű késztermék. Fentiek mutatják, hogy a vertikális termelést folyta­tó területek szocialista brigádjai egymásra vannak utalva, és egy-egy brigád jó vagy rossz teljesítménye nem kizá­rólag a hozzáállásán múlik, hanem a közös összefogáson. Meg kell még jegyeznünk, hogy I. sz. gyáregységünk fél­kész áruval nemcsak saját ma­gát, hanem másik két gyár­egységünket is ellátja például műgyanta-oldatokkal, ami nél­kül a IV. és az V. számú gyáregység nem tudná telje­síteni saját folyamatos terme­lését. A gyárrészleg termelé­se — az előző évben értékel­ve — 25 százalékkal, termelé­kenysége pedig 23 százalékkal emelkedett. Termelési felfutá­sát teljes egészében termelé­kenység-növekedéséből éri el Breier­ György SzB termelési felelős Szocialista módon dolgoznak, tanulnak a brigádok a Tatabányai Alumíniumkohóban 24 MUNKACSOPORT 349 FŐVEL kötött szerződést 1967-re a szocialista brigádverseny mozgalomban való rész­vételre. Előző évi adatokhoz viszonyítva ez jelentős mértékű fejlődés, mivel 1966-ban még csak 11 brigád 200 fővel ver­senyzett. A vállalatnál kialakult versenymozgalom kettős ered­ménnyel jár. Jól jár a vállalat, mert gazdasági eredményé­nek fokozása egységes, előre meghatározott elveik szerint, tár­sadalmi összefogással is biztosítható. Jól jár a versenyben részt vevő munkacsoport is, mert a vállalat az élenjárókat anyagi elismerésben is részesíti. A szocialista brigádversenyben részt vevők célkitűzése és munkája — különösképpen az idősebb munkacsoportoké, ha­gyományokkal rendelkezőké — megalapozott, rendszeres, tar­talmában nívós. A brigádok jelentősebb tevékenységüket bri­gádnaplóban rögzítik. A naplók vezetése, annak formája, tar­talma, rendszeretete is versenymozgalommá fejlődik. Kiemel­kedő, szép naplóvezetést végez a „Táncsics brigád”, vagyis a szerelőcsoport és a villamosüzem szocialista brigádja. Nem maradnak el a kohócsarnoki és a gépészeti TMK szocialista brigádjai sem. A NAPLÓKAT LAPOZVA szinte minden brigádnál megállapítható, hogy a vállalt gazdasági kötelezettségeiket teljesítették­, egyes tényezőit pedig túlteljesítették. Szakmai továbbfejlődésük érdekében rendszeresen hallgatnak szakmai jellegű előadásokat Az előadók vállalaton belüli vezetők, mérnökök és technikusok. Az előadások megtartásában ki­emelkedtek Szabó Sándor fő­mechanikus, Steiner István, Szabó László, Vörös Csaba és Galam­er Béla mérnökök. Különösen látogatott volt a Vörös Csaba által rendezett, a „vállalaton, belüli szállítás” tárgyával foglalkozó és film­vetítéssel egybekötött előadássorozat. A különféle munkarendekből kifolyólag vállalatunknál nehezen lehetett meghatározni a politikai továbbképzés idő­pontját. Megállapodás jött létre a brigádokkal, hogy a politi­kai napokon tartják a szakmai megbeszéléseket is, így a mun­ka befejezését követő szabadidőt is hasznosan töltik ki. Ezen szervezésiben kiemelkednek a váltószakos és a 6 órás munka­időben dolgozó kohócsarnoki brigádok, különösképpen Mol­nár István csoportja. A szocialista brigádok rendszeres társadalmi munkát is végeznek. Különösen fellendült a munka a Tatán épülő hét­végi víkendiházaikn­ál, amihez a vállalat csak az anyagot adta és olyan munkafolyamatot végzett el, amely szakipari jellege miatt már nem végezhető el társadalmi munkában. A társa­dalmi munkában kitűntek a kohócsarnoki brigádok. Kiemel­kedő volt a „Táncsics brigád” Sámuel Ferenc és a villamos­­üzemi brigád, Zsajnovits Ferenc vezetése mellett. A DOLGOZÓK ÖSSZEFOGÁSÁT munkaidőn kívül is fejleszti a mozgalom. Olvasható a brigádnaplóból, hogy a nyugdíjba vonuló dolgozókat elbúcsúztatták és emléktárggyal ajándékozták meg. Különösen a „Táncsics-brigád”-nál vált szokásossá a csa­ládias kirándulás, évente több alkalommal. Program futóban szerepelt a műemlékek, múzeumok megtekintése, természet­­járás. A villamosüzem brigádja saját erővel, szakmával egy­bevágó erőműi üzemlátogatást szervezett. Akad a versen­ymogalomnak árnyas oldala is. Előfordul Lemorzsolódás. Sőt, az öntő 2. brigád működése megszűnt. Problémát jelent a brigádfeladatok műszaki tartalmának és annak mércéjének meghatározása. Bízunk abban, hogy a vállalat vezetőségének az elmúlt időszakban tanúsított segítő­készségét továbbiakban is megkapja a brigádmozgalom és az esetenként fennálló problémák rendezést nyernek. Balogh Lajos stb. termelési felelős MŰSZAKI KISLEXIKON 1968. január 2-án, 120 éve (1848) készült el az első táv­író-összeköttetés Bécs és Pozsony között. 1968. január 4-én, 325 éve (1643) született Isaac Newton, angol természettudós és ma­tematikus (meghalt 1727), aki úttörő munkát végzett a fizika, matematika és asztro­nómia terén a differenciál- és integrálszámítás felfede­zésével. Nevéhez fűződik a gravitáció, a tömegvonzás és a fény spektrumának fel­fedezése is. 1968. január 15-én, 65 éve (1903) adták át a forgalom­nak a 6763 kilométer hosz­­szú transzszibériai vasútvo­nalat. Gubányi Károly, ma­gyar mérnök alkotását. 1968. január 24-én, 130 éve (1838) mutatta be Samuel Morse, első elektromos táv­íróját. Gyors ütemben épül az új műanyaggyár Két évvel ezelőtt kezdték meg Debrecenben a Hungária Műanyaggyár debreceni tele­pének építését. Ez év végére az Állami Építőipari Vállalat dol­gozói a nagyobb szabású mun­kálatokon már túl vannak. Két év alatt felépült már a 10 000 négyzetméteres óriás csarnok, a kétemeletes irodaház a 400 személyes konyha, a kazánház és már csak a hűtőtorony, a csőraktárfelépítés van hátra. Januárban a tervek szerint megkezdik a próbaüzemelést, melyhez a gépek felállítása már megkezdődött.

Next