Vegyipari Dolgozó, 1969 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1969-01-01 / 1. szám
A tagság aktív részvételével készülünk a választásra Számadást követel vállalat, egyén és mindenféle közösség sorsában is a lezárt esztendő. A szakszervezeti munka tekintetében fontos év volt az 1968-as. Pontosabban szólva, fordulópontot jelenthet a mozgalom életében. Most, amikor mérlegeljük az elmúlt időszak tevékenységét, azoknak a feladatoknak a végrehajtását, amelyeket ránk bízott a tagság, s amelyekről számadással tartozunk a pártnak és felsőbb vezető szerveinknek is, megállapíthatjuk, ha az elmúlt év alapozása jól sikerült, bátran építhetjük rá elképzeléseinket. A központi vezetőség novemberben tartott ülésén elfogadta az 1969. év első negyedévben sorra kerülő szakszervezeti alapszervek és bizalmiak újraválasztásának irányelveit. Rajtunk múlik, hogyan sikerül ez a választás, és az újraválasztott bizalmiak és vezető szervek a mindennapokban mennyire segítik a közös érdekek érvényesítését A gazdaságirányítási rendszer változásának következtében bővült a vállalatok önállósága. Egyúttal bővült a gazdasági vezetők, a társadalmi vezetők jogköre is. Ez természetesen hat, szétsugárzik a munkásokra is. Azaz a határozat logikája szerint így kellene lennie, s ha nem így van, annak a mi munkánk elégtelensége az oka. A szakszervezeti szervek jogainak és felelősségének érvényesülését működési szabályzat rögzíti. Az OGY-nél ezt a szabályzatot az elmúlt év első felében vitattuk meg és alakítottuk ki, illetve ebben az időpontban fogadták el a szakszervezeti tanácsok a helyi szervekre vonatkozólag is. Az elmúlt pár hónap nem hosszú idő, mégis úgy látjuk, hogy a szakszervezeti aktívák többsége ismeri és megérti az új jogokat és kötelességeket és munkájában bátran él velük. Ez már azt jelenti, hogy voltaképpen új munkamódszerek válnak életképessé, párhuzamosan azzal, hogy átalakultak, gazdagodtak a hatáskörök. Lényeges, hogy a munkásokat érintő legfontosabb határozatok, döntések előtt megkérdezzük az érintettek véleményét, bevonjuk őket a végső határozatok kialakításába. Úgy vélem, csak úgy érhetünk el eredményeket, ha minden tekintetben törekszünk a vezetés optimális megvalósítására. Már az eddigiek során is sok eredmény, probléma, gond tarkította a küldöttközgyűlés témáit, illetve azt megelőzve, a taggyűléseket Ezek közös egyetértés kíséretében illeszkednek a javaslatok és határozatok rendjébe. Több szempontból is olyan fontos szakaszhoz érkeztünk, amikor létkérdés a szervezett munkások véleményének, állásfoglalásának szüntelen figyelembevétele. A választások sikere is attól függ, hogy milyen mértékben leszünk képesek a tagság közreműködését igénybe venni. A felsőbb szervek igazán tág lehetőséget biztosítottak a helyi sajátosságok érvényesítésére. Mi is, akár csak a többi üzemekben, december 20-ig megtettünk minden lehető előkészületet a választások sikerének biztosítására. Ezt azért mondhatom teljes bizonyossággal, mert szakszervezeti bizottságunk teljes mértékben helyesnek tartotta annak az elvnek gyakorlati megvalósítását, amely biztosítja a tagság és a küldöttek messzemenő részvételét a szakszervezeti választások előkészítésében és majd a lebonyolításában. Úgy határoztunk, hogy a vezetőséget választó taggyűlés küldötteit már a negyedik negyedéves alapszervezeti taggyűléseken megválasztjuk. A küldöttek névsora már november hónapban rendelkezésünkre állt. Ez jelentős előny és lehetőség arra, hogy az előre meghatározott célkitűzéseket, a választást megelőző állomásokat a program szerint érjük el. A műhelybizottságok felkérték a küldötteket, hogy az előkészítő munkában végezzenek széles körű nevelő és felvilágosító tevékenységet, érjék el akár magánbeszélgetéseken is, hogy a dolgozókat érintő kérdések, gondok kivétel nélkül eljussanak a szakszervezeti bizottsághoz. Hogy ez az elvi követelmény a gyakorlatban jól megvalósulhasson, különböző bizottságokat hoztunk létre az egyes területek mélyebb, átfogóbb felmérésére. Ezek a társadalmi aktívacsoportok külön foglalkoznak például a nők problémáival, vagy például a szocialista brigádok helyzetével. Különösen az előbbi döntő jelentőségű lehet, hiszen gyárainkban a dolgozók fele nő. Szakszervezeti bizottságunk a határozati javaslatok elkészítését a tagság egyetértésével legszélesebb részvételével alakítja ki, hogy azok minél pontosabban és megalapozottabban kerüljenek a küldöttközgyűlés elé. A tervezetet több alkalommal vitára bocsátjuk. Az természetszerűleg még a küldöttközgyűlést megelőzően alakul, módosul, aszerint, ahogy a küldöttek különböző csoportjai, élve a konzultációs lehetőségekkel, milyen mértékben tartják szükségesnek bővíteni. Arra törekszünk, hogy mind szélességben, mind mélységben a legalaposabban foglalkozzunk a dolgozók gondjaival, hogy a szakszervezet minden tekintetben betölthesse hivatását. Úgy vélem, hogy sokat segíthetünk az üzemi demokrácia megvalósításának munkálataiban. Egyik legfontosabb követelményünk, hogy a vezető testületekbe olyan dolgozók kerüljenek, akikben emberileg és szakmailag is megbíznak a tagok, és akikre minden tekintetben számíthatnak. Alapvetően fontos, hogy a küldöttek szoros kapcsolatot alakítsanak ki a jelölő bizottság tagjaival, hogy az együttműködés alapos és folyamatos lehessen. Röviden összefoglalva törekvéseinket, azt szeretnénk, ha gyárainkban, üzemeinkben megszűnnének a közömbösség és a szociális helyzetből adódó hátrányos okok miatt a szakszervezeti mozgalom fehér foltjai, ha a sokszor emlegetett — nem is a gépekben, hanem az emberekben rejlő — tartalékok napvilágra jutnának és a holtidényben a választásokat követő csöndesebb időszakban is vérfrissítést adnának a hétköznapokba mármár beleszürkült munkának. Magyarán szólva azt szeretnénk, ha a szakszervezet egésze, az az építmény, amelyet a korábban említett alapokra emelünk, méltó otthona lenne a munkások gondjainak és mind jobban örömeinek is. Scheszták Gyula szb-titkár Megérdemli a bizalmat Nagy Antal, a Péti Kőolajipari Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára, 20 éve dolgozik a vállalatnál. Húsz éve szakszervezeti tag, 18 éve szakszervezeti tisztségviselő. Mint bizalmi kezdte tevékenységét a szakszervezetben, majd megválasztották szb-tagnak, illetve elnöknek. 1960 óta a szakszervezeti bizottság titkára. Munkáját nagy szorgalommal, hozzáértéssel, lelkesedéssel végzi. A nehézipar kétszeres kiváló dolgozója, ezen kívül a vállalat Kiváló Dolgozó jelvényének is tulajdonosa. A szakszervezetben kifejtett eredményes munkájáért megkapta a „Szakszervezeti Munkáért” kitüntető jelvény ezüst fokozatát. Az üzemben 94 százalékos a szervezettség, s a dolgozók 50 százaléka vesz részt a szocialista brigádmozgalomban. Nagy Antal a gazdasági munka segítése mellett rendszeresen foglalkozik a dolgozók ügyes-bajos problémáival, gyakran jár az üzemrészekben a dolgozók között, és helyszínen segíti a bizalmiaik, az aktivisták munkáját. A szakszervezeti bizottság működésében jól érvényesül a kollektív vezetés. Bencs János Tizennégy éve bizalmi Appel Gézáné szakszervezeti bizalmi, a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat 1. sz. Gyárának dolgozója 1939- től dolgozik a vállalatnál, azaz jogelődjénél. Tizennégy éves kislányként került a Pipere üzemrészbe és 1952-ig ott dolgozott. Ekkor egy évre átment a szomszédos EMAG-ba. 1953 októberétől újra visszajött régi gyárába és üzemrészébe, azóta is ott dolgozik. Mint kiszerelő kezdte a munkát, később gépkezelő lett, majd jó munkája eredményeként nevezték ki csoportvezetőnek és ma is ebben a beosztásában ad segítséget az ott dolgozó munkatársaknak. Munkatársai szeretik, bizalommal fordulnak hozzá, törődik az egyéni gondjaikkal is, nemhiába választották meg évről évre szakszervezeti bizalminak. Tizennégy éve tölti be ezt a funkciót. Szakszervezeti tagjainak ragaszkodását jellemzi, amikor csoportvezetői kinevezése után elbeszélgettünk velük, nem akarnak-e új szakszervezeti bizalmit választani (hogy mint gazdasági vezető legyen szakszervezet részéről partnere), továbbra is csak őt választották meg. Szakszervezetitagjainak érdekében a legmesszebbmenőkig eljár, de nem feledkezik meg a jogok mellett a kötelességekről sem. A szocialista brigádmozgalom segítésében élenjár, úgyszintén a politikai oktatásban való szervezésben is. Legmesszebbmenőkig igyekszik kettős feladatának eleget tenni. Szerinte a gazdasági vezetés részéről ugyanolyan fontos a dolgozók jogainak, mint a szakszervezet részéről a dolgozók érdekvédelmének biztosítása. Varga Sázsdorné szb-titkár A tagsággal közösen alakítjuk ki a határozatot A SZAKSZERVEZETI VÁLASZTÁSOK mindig nagy eseményt jelentettek a szakszervezeti mozgalomban. Nemcsak azért, mert új, fiatal erők kerültek a vezető szervekbe, hanem azért is, mert ez pozitív változásokat s eredményeket hozott a szakszervezet tartalmi munkájában. Éppen ezért az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár szakszervezeti bizottsága rendkívül fontosnak tartja az előkészítő munkában a káderek kiválasztását, a káderekkel való foglalkozást. Csaknem 300 aktíva kerül a közeljövőben megválasztásra, akiknek a tevékenysége nagyban befolyásolja a szakszervezeti munka színvonalát. A szakszervezeti bizottság nem véletlenül határozott úgy, hogy beszélgetni kell az aktívákkal a mozgalom előtt álló feladatok megoldásának lehetőségeiről, valamint személyes gondjaikról. A szakszervezeti bizottság elképzelése pozitív eredménnyel járt, s az aktívák körében jó hangulatot váltott ki. A szakszervezeti bizottság a műhelybizottságoktól is sokat várt e téren. A beszélgetéseket felhasználtuk arra, hogy széles körben informálódjunk a szervezettségről, a szociális ellátottságról, a törzsgárdatagságot foglalkoztató kérdésekről, az üzemi és szakszervezeti demokrácia helyzetéről, érvényesülésének gátló tényezőiről. E SOROZATOS BESZÉLGETÉSEK nemcsak arra voltak jók, hogy alapot adjanak a beszámolók elkészítéséhez, a választások előtti tagdíjrendezéshez, hanem arra is, hogy sok javaslatot kapjunk a kollektív szerződés megkötéséhez is. Ezen túlmenően alapot adtak a beszélgetések során megismert problémák a küldöttközgyűlés elé kerülő határozati javaslattervezet elkészítéséhez is. Szeretnénk elérni, hogy a műhelybizottság, illetve a küldöttközgyűlés beszámolói valójában tükrözzék a dolgozókat foglalkoztató kérdéseket és a fontos, megoldásra váró feladatokat. Ezért a beszámolókat és a határozattervezetet megtárgyaljuk a dolgozók különböző rétegeivel. Fel fogjuk kérni a vállalat KISZ-szervezetét és a nőtanácsot, hogy a nyers határozattervezetet tárgyalják meg, különös tekintettel a fiatalokat és a nőket foglalkoztató problémákra, azok megoldásának lehetőségeire. Ezen túlmenően meg akarjuk beszélni a határozattervezetet a műszakiak egyes csoportjaival és a törzsgárdatagsággal is. A TESTÜLETEK ÖSSZETÉTELE mindig gond a választások alkalmával. Megvizsgáltuk ezt a kérdést, s a szakszervezeti bizottság úgy határozott, hogy a vezető testületekben javítani szükséges a termelőmunkában közvetlenül részt vevő fiatalok és nők arányát. Fontosnak látjuk ezt azért is, mert vállalatunknál sok fiatal és sok nő dolgozik. Azt szeretnénk, ha olyan dolgozók kerülnének tisztségekbe, akik akarják és tudják az egyén, a vállalat és a népgazdaság érdekeit egyeztetni, képviselni. Répa Imre szb-titkár Nyugdíjasok búcsúztatása Bensőséges ünnepség keretében búcsúztatták a BIOGAL Gyógyszergyárból december hó végén nyugdíjba vonuló dolgozókat. A nyugdíjba menők mindannyian a gyár törzsgárdatagjai közé tartoznak. Ez alkalommal Juhász Mihályt, Cseke Józsefet, Sütő Dezsőt, Miló Istvánt és dr. Kubinyi Józsefnét búcsúztatták munkatársaik, akik ajándékokkal kedveskedtek, és együtt gratuláltak a nyugdíjba menőknek, jó egészséget és hosszú életet kívánva. A vállalat ajándékát Patkovszky Imre igazgató nyújtotta át, míg a szakszervezet nevében Mártha András szb-elnök búcsúzott a munkából kiöregedett dolgozóktól, s átadta nekik az szb ajándékát Nyolcas névadó ünnepség December 23-án délután ünnepélyes keretek között rendezte meg a szakszervezeti bizottság, közösen a többi tömegszervezetek vezetőivel, a Biogal Gyógyszergyár nyolc dolgozója újszülött gyermekének névadó ünnepségét. A meghívott vendégeket a tömegszervezetek vezetői köszöntötték, majd a „Bányai Júlia” általános iskola zenei tagozatának huszonöt tagú kamarakórusa adott műsort. Ezután a II. kerület anyakönyvvezetője üdvözölte a szülőket, és beiktatta az újszülötteket, név szerint Bécsi Ildikót, Klósz Imrét, Magyar Etelkát, Majoros Sándort, Nagy Andreát, Szabados Árpádot, Tóth Gabriellát és Vekerdi Zoltánt. Az ünnepi aktus befejeztével Soós Zoltánná szb-tag egyegy 200 forintról szóló takarékbetétkönyvet és játékszereket adott át a szülőknek, mint az szb ajándékát. DOLGOZÓK KÉRDÉSEIRE A jubileumi jutalomról Kolmájer Sándor (Szirmabesenyő, Vörösmarty u. 30.) olvasónk, de mások kérésére is az alábbiakban ismételten közöljük a legfontosabb tudnivalókat, a jubileumi jutalmakról. A munkaviszonyban eltöltött idő a legújabb rendelkezések szerint függetlenül a megszakítások tartamától egybeszámítható, amit általában a jubileumi jutalomnál is figyelembe kell venni. Ilyen szempontból már könnyítést jelentett az 1965. január 1-én életbe lépett 33-as számú kormányrendelet, amely — bizonyos kötöttségekkel — ugyancsak lehetővé tette, hogy a jubileumi jutalmaknál figyelembe vegyék a régebben munkaviszonyban eltöltött időt. Az ott előírt feltételek jelentős része ma már nem érvényes. Nem szükséges például két évi folyamatos munkaviszony ahhoz, hogy a régi, munkában eltöltött időt is elismerjék. A 33-as kormányrendelet egyes rendelkezéseit azonban az új jogszabályok is átvették. Továbbra is érvényes, hogy legkorábban 1968-ban azok kaphatnak jubileumi jutalmat, akiknek 1965. január 1-én legalább 15 évi folyamatos munkaviszonyuk volt. Akiknek a folyamatos munkaviszonya az említett időpontban ennél kevesebb volt, de a tíz évet elérte, legkorábban 1969-ben, akiknek pedig 1965. január 1- én a tíz folyamatos évük sem volt meg, azoknak legkorábban 1970-ben jár jubileumi jutalom. Akiknek 20 éves folyamatos munkaviszonyuk volt 1965-ben, azok már 1967- ben igényt tarthattak az egyhónapi alapbérnek megfelelő összegre. A folyamatos és nem folyamatos munkaviszonynak együttvéve természetesen minden esetben el kell érnie a 25, a 40 vagy az 50 évet. Jutalom ezeken a jubileumokon jár. Ha valaki az esedékes évben elmulasztotta, vagy elmulasztja a jutalom igénylését, ezt három éven belül még pótolhatja, három év elteltével azonban a munkajogi elévüléssel együtt, ez a lehetőség is megszűnik. A 25 éves jubileumi összeg esedékességétől számítva a 40 éves szolgálat utáni jutalmat ugyancsak 15 év múlva, az 50 évest pedig újabb 10 év elteltével köteles a vállalat kifizetni. E rendelkezéstől a vállalat a dolgozó javára el is térhet. Ha a dolgozónak nyugdíjazása évében legalább 25 vagy 45 évi munkaviszonya van, úgy nyugdíjazáskor ki kell neki fizetni a 40, illetve az 50 éves jubileumi jutalmat. Vidékről bejáró dolgozók figyelmébe! Az alábbiakban tájékoztatjuk dolgozóinkat a hazautazási kedvezmény igénybevételéhez szükséges vállalati igazolvány helyes kiállításáról. A vasút — a vonatkozó rendeletek szerint — a dolgozók heti egyszeri és havi kétszeri hazautazására szolgáló menettérti jegyeket 1968. január 1- től kezdődően az utas munkahelyének szolgáltatja ki, addig az állomásig történő utazásra, amely állomást a dolgozó munkáltatója (vállalat) a dolgozó birtokában levő vállalati igazolványban megjelölt. Ahhoz azonban, hogy a vasút a dolgozó részére a megfelelő menettérti jegyet kiadhassa, ismernie kell azt a viszonylatot, amelyre a dolgozó menettérti jegyet válthat. Ezt csak a vállalati igazolványba bejegyzett célállomás alapján tudja megállapítani. Tehát a dolgozó kiindulási állomását az határozza meg, hogy hol kezdi meg utazását, célállomása pedig a vállalati igazolványban feltüntetett vasútállomás. Ezért a dolgozók menettérti jegyével az odautazás csakis a dolgozó munkahelyének állomásáról kezdhető meg. A dolgozók vállalati igazolványának tehát a menettérti jegy váltása szempontjából jelentős szerepe van. Minthogy a vasút a kedvezményes áru menettérti jegy kiszolgáltatásához külön igazolást nem kíván, a vállalati igazolványnak kell azokat az adatokat tartalmaznia, amelyek a dolgozók menettérti jegyének megváltására való jogosultságot bizonyítják. A munkáltató bélyegzővel vagy olvasható kézírással a következőket köteles a vállalati igazolványba bejegyezni: „Jogosult ...................... állomásra hazautazni.” (Vasútállomás pontos neve.) A bejegyzést bélyegzőlenyomattal és aláírással hitelesíteni kell. A menettérti jegyre a vállalati igazolvány számát rá kell írni. A vállalati igazolványnak az utazás időpontjában érvényesnek kell lennie, azt a vasút legalább naptári negyedévenként történő érvényesítéssel fogadja el. A már korábban kiállított igazolványt utólag is el lehet látni sorszámmal, és erre alkalmas helyen a lakóhely állomására történő utazásra való jogosultságot tartalmazó bejegyzést megfelelő záradékolással beírni. Ha a régebbi keletű vállalati igazolványba a szükséges adatok hely hiányában nem ír-,hatók be, az igazolványba betétlap helyezhető, amely a szükséges adatok beírására alkalmas. Ezt a betétlapot azonban összefüggésbe kell hozni a vállalati igazolvánnyal. Javasoljuk, hogy a szakszervezeti bizottságok vizsgáltassák felül az igazolványokat, ha hiányosak, egészíttessék ki a szükséges adatokkal, az elrongálódott, rosszul olvasható igazolványokat pedig cseréltessék ki, az utazó dolgozók érdekében. VEGYIPARI DOLGOZÓ .